Az emlékezet manipulációja: dokumentumfilm készült Walter Rosenblum haditudósító életéről

A film egy 2014-es kiállításból nőtt ki, amely Walter Rosenblum második világháború idején, európai harctéri tudósítóként készített fényképeit mutatta be. A tárlat képanyagát egészítette ki az amerikai National Archives (Nemzeti Levéltár), valamint azok a különböző kereskedelmi filmarchívumokban fellelt mozgóképfelvételek, amelyek Rosenblum nevéhez kötődnek. 2018-ban egy ismeretlen férfi felvette a kapcsolatot a film alkotópárosával, és 60 év után átadta az a 180 levelet, amelyet Rosenblum a háború alatt első feleségének írt. A They Fight with Camerasban a tudósító személyesen is megszólal egy 1997-ben készített interjút felhasználva és újragondolva. Ily módon a több helyről érkezett anyagok mozaikszerűen alkottak egészet, így keltve életre a feledésbe merült katonai tudósítók emlékét.

„Az archív felvételeket és a személyes visszaemlékezéseket összefűző, innovatív történetmesélés segíti a háború és az erőszak megértését, valamint az ezekről folytatott párbeszédet – ez pedig sürgetően szükséges a mai világban” – nyilatkozta az USC Shoah Foundation – The Institute for Visual History and Education, a film támogatója.

A második világháború volt a történelem legnagyobb vizuálisan rögzített eseménye. Az amerikai hadsereg módszeresen dokumentálta a hadműveleteket, így hozva közelebb a háborút az amerikai közvéleményhez és erősítve a fasizmus elleni küzdelem támogatottságát. Miközben a civil sajtó fotóriporterei – különösen Robert Capa és W. Eugene Smith – drámai háborús fényképeik révén tartós hírnévre tettek szert, az amerikai hadseregben szolgáló operatőröket és fotográfusokat név szerint soha nem tüntették fel, és egészen napjainkig kilétük ismeretlen maradt. A film változtat ezen, és azonosítja azokat a tudósítókat, akik Rosenblummal együtt szolgáltak a 162. Signal Photographic Company „P” különítményében. Névtelenségük immár a múlté: a nevük és az általuk készített képek mostantól összekapcsolódnak – ahogyan annak már nyolcvan évvel ezelőtt is lennie kellett volna – nyilatkozta Nina Rosenblum.

A They Fight with Cameras nem a háborút dicsőíti. A háború emberiségre gyakorolt rettenetes következményeire emlékeztet, ezzel egyetemben a béke iránti igényt fogalmazza meg. Walter Rosenblum és a vele együtt szolgáló második világháborús katonai fotográfusok „a fényképezőgépeikkel harcoltak”, hogy miután ők már nem lesznek, akkor is emlékezhessünk: a béke és a szabadság alapjog.