Peter Stein személyes és szakmai vállalásként célul tűzte ki, hogy édesapja munkásságát a művészeti világ elé tárja – és hamar szembesült azzal, hogy egy fotográfiai életmű megőrzése és hosszú távú biztosítása nem egyszerű feladat. Az interjúban operatőri pályájáról, oktatói tevékenységéről, valamint az apja rendkívüli örökségének megőrzésével járó kihívásokról és örömökről beszélgettünk.
Február 19-én nyílt meg a Mai Manó Házban Tóth György Út (Érzelmek a tudat alatt) című kiállítása. A válogatás a szó klasszikus értelmében nem retrospektív, inkább egy több évtizedes életmű újrarendezése. Nagy méretű, olykor triptichonszerű munkák kerültek egymás mellé a nyolcvanas évek végétől a kétezres évek derekáig, olyan képek is, amelyek eddig alig vagy egyáltalán nem voltak láthatók Magyarországon. A beszélgetés során a kronologikus áttekintés helyett alkotói döntésekről, technikáról, hatásokról és egy emblematikus képről, az Emeséről esett szó.
Everything Is Photograph: A Life of André Kertész című új könyve megjelenése kapcsán Patricia Albers életrajzíróval beszélgettünk arról, hogyan született meg ez a nagyszabású kötet, milyen kutatómunka áll mögötte és miként formálták Kertész látásmódját magyar gyökerei – egészen addig, hogy a 20. század egyik legnagyobb hatású fotográfusává váljon. A kötet 2026. január 26-án jelent meg, és az első könyvbemutatót ma tartják a San Franciscó-i City Lights Bookstore-ban.
Hajdu Tamás képei Kelet-Európa csendes abszurditását ragadják meg – azt a különös kettősséget, ahol a lepusztultság és a humor, a melankólia és a groteszk kéz a kézben jár. A nagybányai állatorvosként dolgozó, autodidakta fotográfus nem a nagy drámákat keresi, hanem azokat a hétköznapi pillanatokat, amikor a valóság váratlanul metaforává válik. Munkái egyszerre dokumentarista és személyes kommentárok, finom humorral és empátiával átszőve. Fotóit többek közt a New York-i Photoville és a hágai Spotlight Romania is bemutatta, 2024-ben elnyerte a Romanian Visual Awards legjobb streetfotográfusnak járó díját, korábban pedig a Sony Photography Awards és a LensCulture finalistája volt.
Claudia Fuggetti olasz fotóművész Metamorphosis című, több díjjal elismert sorozatát nemrég a Paris Photo közönsége is láthatta, 2025 decemberétől pedig ingyenesen megtekinthető lesz a Mai Manó Ház PaperLab Galériájában is. A tárlat a természethez való viszonyunkat, az ökológiai válságot és az emberi érzékelés átalakulását vizsgálja költői és érzékeny képi nyelven. Az alábbi interjúban a művész mesél a sorozat születéséről, inspirációiról és alkotói gondolkodásáról.
Szombat Éva legutóbbi albuma, az Echo In Delirium a múltba vágyódás köré szerveződik. Az alkotó művészi praxisa nagyban merít az 1980-as és az 1990-es évek esztétikájából, amely napjainkban a nosztalgia tárgyi kivetülését is jelenti: jellegzetes színek és formák, bőre szabott ruhadarabok és sok-sok műanyag. A kiadvány fontos nemzetközi elismerésként a Rencontres d’Arles Book Awards shortlistjére, nemrég pedig a világ egyik legrangosabb fotókönyv-díjának, a Paris Photo – Aperture PhotoBook Awards 2025-ös shortlistjére is felkerült. A nemzetközi figyelmet kapó album kapcsán beszélgettünk a művésszel.
Ladocsi András a test és tér közötti kapcsolatot vizsgáló, lírai című fotókönyvével a világ egyik legrangosabb fotókönyvdíja, a Paris Photo–Aperture PhotoBook Awards 2025-ös First PhotoBook kategóriájának shortlistjére került. Az alkotóval beszélgettünk az album történetéről, magyar identitásról és régóta elfojtott érzelmekről.
Október 28-tól a Mai Manó Ház PaperLab Galériájában látható Emmanuel Rosario New York-i fotográfus első európai kiállítása, amely a kortárs punk színtér intimitását és közösségi erejét mutatja be. A projekt nemcsak a koncertek energiáját ragadja meg, hanem a csendes, személyes pillanatokat is, amelyekből kirajzolódik a punk valódi arca. A Punkt számára adott interjúban Rosario mesél a bizalomról, a szubkultúrák dokumentálásáról és arról, hogy számára mit jelent a punk.
Sander Coers holland fotográfus múltidéző esztétikával mesél POST című sorozatában az emlékezet felépítéséről, formálódásáról és a férfiidentitás konstrukciójáról. A családi fényképalbumokat kiindulópontként használva mesterséges intelligenciával generált képeket alkotott, így egy fiktív, mégis ismerős világot teremtett, amely egyszerre idézi fel a múltat és kérdőjelezi meg a hitelességét. A nagypapája indonéz örökségéből és gyermekkori emlékeiből táplálkozva Coers érzékeny, olykor nyugtalanító narratívákat hoz létre a posztfotográfia lehetőségeivel kísérletezve. Munkáját 2024-ben beválogatták a Foam Talent programba, 2025-ben pedig jelölték a C/O Berlin Talent Award díjra. A Mai Manó Ház PaperLab Galériájában 2025. október 26-ig látható kiállítás apropóján a fotográfia és az AI kapcsolatáról, a férfiasság változó jelentéseiről és az emlékezet rétegeiről beszélgettünk.
Turós Balázs fotográfiája egyszerre személyes és univerzális, vallomás és kutatás. Képein egyetemes kortárs érzékenység feszül. Nyolc éve formálódó sorozata mindannyiunk életének közös kérdéseiről szól: hogyan fogadjuk el a mulandóságot, létünk törékenységét. Esszenciát keres – azt az egy képet, amely borzongást kelt. Mostanra nemzetközi díjak és egy nagyszabású egyéni kiállítás jelzi – a személyes történetből nemzetközileg elismert kortárs művészet született. A dolgok természete című munkáját a Kranj Fotó Fesztivál zsűrije megosztott első helyezéssel díjazta. Kiállítása a fesztiválon augusztus 27-től szeptember 27-ig látogatható.
Eleonora Agostini olasz fotográfus A Study on Waitressing című sorozatában a munka, illetve a magánélet összefonódását vizsgálja édesanyja alakján keresztül, aki pincérnőként dolgozik a család éttermében. Az anya-lánya kapcsolatból és párbeszédből kibontakozó tanulmány a gondoskodás gesztusait, a női identitás rétegeit, a munka repetitív természetét és a vendéglátás színpadiasságát tárja fel. A Mai Manó Ház PaperLab Galériájában látható kiállítás a sorozat eddig nem publikált képeit mutatja be. A családi háttér szerepéről, az alkotás folyamatáról, a nemi szerepekről, a performativitásról és a 2022-ben a Witty Books kiadásában megjelent fotókönyvről beszélgettünk.
Ki volt Rogi André, miért tartják számon a francia fotótörténet egyik különleges alkotójaként, és hogyan kapcsolódik a magyar fotográfia történetéhez? Hogyan talált vissza Budapestre, születésének 125. évfordulóján? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Kerstin Stremmellel, a Mai Manó Házban látható, első magyarországi Rogi André-kiállítás társkurátorával.
A Mai Manó Ház második emeletén látható Eleanor Macnair: Újrateremtett pillanatok – A fotótörténet gyurmaikonjai című kiállítása apropóján beszélgettünk a brit alkotóval inspirációról, fotótörténeti ikonokról, a „meggyurmázottak” reakcióiról és arról is, melyek azok a magyar fotográfusok, akiknek munkái szerepelhetnének a következő Play-Doh projekt új darabjai között.
A Budapest Fotófesztivál nyitókiállítása a legendás német divatfotográfus, Peter Lindbergh életművéből mutat be átfogó válogatást. Peter Lindbergh a divatfotózás megújítójaként olyan perspektívát teremtett, amelyben a modellek nem csupán a ruhák bemutatására szolgáltak, hanem egyedi karakterként jelentek meg, akiknek személyisége és története a képek esztétikájának meghatározó eleme lett. A fotográfus egyik fiával, a Peter Lindbergh Foundation igazgatósági tagjával, Simon Brodbeck-kel beszélgettünk a művészi életmű gondozásának kihívásairól, az alapítvány működéséről, és arról, mit tart ő a legfontosabbnak édesapja örökségével kapcsolatban.
Aimee McCrory Hullámvasút: Jelenetek egy házasságból című díjnyertes sorozata az alkotó saját, több mint négy évtizedes házasságát állítja középpontba, feltárva az együtt öregedés örömeit és kihívásait. A sorozat őszinte és intim pillanatokon keresztül mutatja be a házasság dinamikáját, miközben finom humorral és méltósággal közelíti meg az öregedés témáját. A projekt a világjárvány idején kezdődött, amikor McCroryt megbénította a félelem, hogy elveszítheti férjét, Dont. E belső szorongásból született meg az a vizuális narratíva, amely az együtt töltött élet törékenységét és szépségét örökíti meg. McCrory sorozata május 18-ig tekinthető meg a PaperLab Galériában, ebből az alkalomból beszélgettünk az alkotóval.