Menü
Menü

A háború esztétikájától a gésák mosolyáig: Felice Beato, a vizuális dokumentáció úttörője

26 • 08 • 23 Kéri Gáspár Olvasási idő: 6 perc

Mielőtt a fotográfia ablakot nyitott volna a világra, a háborúkat dicsőítő festményekből, a távoli egzotikus kultúrákat pedig romantikus útleírásokból ismerte meg a nyugati világ. Majd megérkezett egy velencei születésű, brit állampolgárságú fotográfus, hogy mozgó sötétkamrájával és több tucatnyi törékeny üveglemezével hozzájáruljon ennek a képnek a megváltoztatásához. Felice Beato nemcsak az első fotóriporterek egyike volt, aki megmutatta a csataterek sokkoló valóságát, de ő volt az is, aki a nyugati világ számára láthatóvá tette a sok évszázados bezárkózottságból ébredő Távol-Keletet.

Amikor az 1850-es évek közepén Felice Beato (1832–1909) elkezdett fényképezni, a fotográfia még nehézkes, kompromisszumokkal teli, a napfényműtermek biztonságát igénylő titokzatos mágia volt. Az általa használt nedves kollódiumos eljárás megkövetelte, hogy az üveglemezt a fényképezés helyszínén érzékenyítsék, majd nedves állapotában exponálják és azonnal elő is hívják. Képzeljük el ezt a folyamatot a krími háború egyik telén, az indiai hőségben vagy a kínai csatatereken! Beato ráadásul nem egyszerűen technikailag volt rátermett a feladatra, hanem a szó legszorosabb értelmében vett pionírként is tekinthetünk rá, aki a folyamatos túlélés tehetségével és a kiváló üzleti érzék páratlan kettősségével rendelkezett.

Felice Beato karrierje sógorával, a szintén fotográfus James Robertsonnal (1813–1888) indult, akivel Konstantinápolyban nyitottak fényképészeti műintézetet. Közös munkájuk révén, éppen Roger Fenton távozása után jutottak el a krími háborúba, ahol a korabeli felszerelés korlátai miatt – Fentonhoz hasonlóan – magát a harci cselekményeket még nem, de a pusztításaikat már képesek voltak rögzíteni. Az igazi áttörést – és a fotótörténet egyik legvitatottabb morális pillanatát – az 1857-es indiai szipojlázadás dokumentálása hozta el Beato számára. Indiában Beato már egyedül dolgozott. A lakhnaui Szikandár Bag-palotánál készített híres és hírhedt felvétele az első olyan fotográfiák egyike, amely szétszórt emberi maradványokat ábrázol egy borzalmas csatatéren. Ma már tudjuk azt is, hogy Beato a minél megrázóbb hatás érdekében valószínűleg maga rendeztette át a hónapokkal korábban elesett lázadók csontjait. Ez az aktus rávilágít a korai fotóriporteri etika képlékenységére azzal, hogy Beato egyszerre próbált a valóság krónikása, valamint a nyugati, birodalmi narratíva kiszolgálója lenni, tudván, hogy a londoni polgárság borzongani akar a gyarmatokon történt események valóságán.

Fotó: Felice Beato: Street Actors, 1866–1867 © J. Paul Getty Museum at the Getty Center (Los Angeles)

0103

Fotó: Felice Beato: Street Actors, 1866–1867 © J. Paul Getty Museum at the Getty Center (Los Angeles)

Fotó: Felice Beato: Samourai or Two Sworded Class, 1866–1867 © J. Paul Getty Museum at the Getty Center (Los Angeles)

0103

Fotó: Felice Beato: Samourai or Two Sworded Class, 1866–1867 © J. Paul Getty Museum at the Getty Center (Los Angeles)

Fotó: Felice Beato: Saki Seller, 1868 © J. Paul Getty Museum at the Getty Center (Los Angeles)

0103

Fotó: Felice Beato: Saki Seller, 1868 © J. Paul Getty Museum at the Getty Center (Los Angeles)

Fotó: Felice Beato: Sumotori or Wrestlers, 1866–1867 © J. Paul Getty Museum at the Getty Center (Los Angeles)

0103

Fotó: Felice Beato: Sumotori or Wrestlers, 1866–1867 © J. Paul Getty Museum at the Getty Center (Los Angeles)

Amennyiben India a kísérletezés terepe volt, addig az 1856-tól négy évig zajló második ópiumháború Kínájában Beato már elismert mesterként volt jelen a kamerájával. A brit és a francia csapatokat kísérve megörökítette a Taku-erődök 1860-as ostromát, miközben felvételei fordulópontot hoztak a korai háborús fotográfiában. A támadás után ugyanis szinte azonnal bement az erődbe, és lefotografálta a sárban heverő, elesett kínai katonákat, valamint a hátrahagyott fegyvereket. A fotótörténetben ez volt az egyik első alkalom, hogy a háborút deheroizálva, a maga brutálisan véres valóságában közvetítették a felvételek. A képekről értelemszerűen hiányzik a pátosz, csak a halál objektív rögzítése van jelen. A fotográfia lényegében itt vesztette el az ártatlanságát azzal, hogy bebizonyította: a kamera nemcsak az esztétikumot, de a borzalmat is képes tárgyilagosan közvetíteni, ráadásul olyan hitelességgel, amelyre a festészet sosem volt korábban predesztinálva. Ugyanakkor Beato Kínában készítette el a Tiltott Város és a Nyári Palota – utóbbit a brit csapatok később leromboltak – első és utolsó európaiak által készített felvételeit is, amivel felbecsülhetetlen értékű építészeti dokumentációt hozott létre.

Bár haditudósítói munkássága történelmi jelentőségű, esztétikai és fotótörténeti szempontból Beato mintegy két évtizedet felölelő, 1860-as évek közepén induló japán korszaka a legjelentősebb. A J. Paul Getty Museum gyűjteményében található, cikkünk illusztrációjához is használt Beato-anyagok zöme is ebből az időszakból származik. Amikor a fotográfus Jokohamába érkezett, Japán még csak épphogy megnyitotta kikötőit a Nyugat előtt a több évszázados szakoku (elszigeteltség) után. Beato az ekkor induló, a nyugati vizuális kultúrában japonizmusnak is nevezett időszaknak már a kezdetén felismerte a hatalmas üzleti és alkotói potenciált, amelyet az egzotikus Japán megörökítésével ki is aknázott. Charles Wirgman (1832–1891) illusztrátorral közösen létrehozták a Beato & Wirgman, Artists and Photographers céget. Beato ekkor alkotta meg azt a műfajt, amely később Jokohama sasin (’jokohamai fotográfia’) néven vált közkedvelt és világhírű stílussá.

Fotó: Felice Beato: Woman Using Cosmetics, 1866–1867 © J. Paul Getty Museum at the Getty Center (Los Angeles)

0103

Fotó: Felice Beato: Woman Using Cosmetics, 1866–1867 © J. Paul Getty Museum at the Getty Center (Los Angeles)

Fotó: Felice Beato: Mother and Child, 1866–1867 © J. Paul Getty Museum at the Getty Center (Los Angeles)

0103

Fotó: Felice Beato: Mother and Child, 1866–1867 © J. Paul Getty Museum at the Getty Center (Los Angeles)

Fotó: Felice Beato: View on the Tokaido 1863–1868 © J. Paul Getty Museum at the Getty Center (Los Angeles)

0103

Fotó: Felice Beato: View on the Tokaido 1863–1868 © J. Paul Getty Museum at the Getty Center (Los Angeles)

Beato japán portréi megejtő szociológiai és néprajzi tablók a korszak szigetországáról, mely egybeesett a sogunátus által fémjelzett, több mint kétszázötven évig tartó békés Edo-kor alkonyával. Teljes fegyverzetben pózoló szamurájokat, gésákat, udvarhölgyeket, tetovált postásokat, valamint szumóbirkózókat és koldusokat látunk Beato utólag színezett fotográfiáin. Ezek a felvételek többnyire a fotóműterem mesterséges, ám gondosan megrendezett díszletei között készültek. Beato albuminos eljárással sokszorosított felvételeit a színezés technikája tette igazán egyedivé. A fotográfus japán akvarellfestőket és fametszetkészítő mestereket alkalmazott, akik a fekete-fehér fotókat lenyűgöző precizitással színezték ki. A technika tökéletes fúziónak bizonyult a fotográfia, az optikai képalkotás tárgyilagos modernitása, valamint a tradicionális japán képzőművészeti stílus, az ukijo-e között. A finoman színezett kimonók, a cseresznyevirágok és a katanák markolatainak részletessége egyszerre tette a felvételeket hiperrealistává és álomszerűvé. A valósághoz mindazonáltal hozzátartozik, hogy nyilvánvaló üzleti szándékok vezérelték Beatót, hiszen a nyugati turisták számára ezek a fotóalbumok jelentették a tökéletes szuvenírt; a kézzelfogható és hazavihető Távol-Keletet.

Nem mehetünk el szó nélkül más innovációk mellett sem, miután a tájkép-fotográfiában a panoráma technikájának egyik legkorábbi mestere volt Felice Beato. Több egymás mellé illesztett üveglemez exponálásával készített megejtő részletgazdagságú horizontális képeket a sógunátus fövárosáról, Edóról, azaz a mai Tokióról, valamint számos kínai helyszínről, így az akkor még vidékies arcát mutató Hongkongról. Képein az üveglemezek illesztései szinte felismerhetetlenek, kiterjesztve a korabeli kamerák látószögét, egyben visszaadva a táj monumentalitását. Ugyancsak izgalmas a japán fametszetek témáját és világát idéző anyaga a Tokaido útvonalról, amely Tokiót kötötte össze Kiotóval. Beatónak ezek az albumai nemcsak a turistáknak szóltak: alaposságuk és részletgazdagságuk miatt a nyugati földrajztudósok, kulturális antropológusok, valamint katonai elemzők számára is primer forrásként szolgáltak.

 

Fotó: Felice Beato: Burmese Girl and her Cheroot, about 1885 © J. Paul Getty Museum at the Getty Center (Los Angeles)

0103

Fotó: Felice Beato: Burmese Girl and her Cheroot, about 1885 © J. Paul Getty Museum at the Getty Center (Los Angeles)

Fotó: Felice Beato: [Sikandrahbagh After Slaughter of the Rebels by the 93rd Highlanders of 4th Panjal Native Infantry], 1858 © J. Paul Getty Museum at the Getty Center (Los Angeles)

0103

Fotó: Felice Beato: [Sikandrahbagh After Slaughter of the Rebels by the 93rd Highlanders of 4th Panjal Native Infantry], 1858 © J. Paul Getty Museum at the Getty Center (Los Angeles)

Fotó: Felice Beato: Interior of the Pehtang Fort Showing the Magazine and Wooden Gun, August 1, 1860 © J. Paul Getty Museum at the Getty Center (Los Angeles)

0103

Fotó: Felice Beato: Interior of the Pehtang Fort Showing the Magazine and Wooden Gun, August 1, 1860 © J. Paul Getty Museum at the Getty Center (Los Angeles)

Fotó: Felice Beato: [The Great Imperial Palace, Yuen-Ming-Yuen, before the Burning, Peking], October 18, 1860 © J. Paul Getty Museum at the Getty Center (Los Angeles)

0103

Fotó: Felice Beato: [The Great Imperial Palace, Yuen-Ming-Yuen, before the Burning, Peking], October 18, 1860 © J. Paul Getty Museum at the Getty Center (Los Angeles)

Fotó: Felice Beato: [Wall and Pagoda of Tongchow --- Canal (Grand) Between the Priho and Peking] 1860 © J. Paul Getty Museum at the Getty Center (Los Angeles)

0103

Fotó: Felice Beato: [Wall and Pagoda of Tongchow --- Canal (Grand) Between the Priho and Peking] 1860 © J. Paul Getty Museum at the Getty Center (Los Angeles)

Fotó: Felice Beato: View in the Native Town of Nagasaki 1863–1868 © J. Paul Getty Museum at the Getty Center (Los Angeles)

0103

Fotó: Felice Beato: View in the Native Town of Nagasaki 1863–1868 © J. Paul Getty Museum at the Getty Center (Los Angeles)

Fotó: Felice Beato: Koboto Santaro, negative 1863; print 1868 © J. Paul Getty Museum at the Getty Center (Los Angeles)

0103

Fotó: Felice Beato: Koboto Santaro, negative 1863; print 1868 © J. Paul Getty Museum at the Getty Center (Los Angeles)

Fotó: Felice Beato: Betto (Groom), 1868 © J. Paul Getty Museum at the Getty Center (Los Angeles)

0103

Fotó: Felice Beato: Betto (Groom), 1868 © J. Paul Getty Museum at the Getty Center (Los Angeles)

A fotográfiában bekövetkező technológiai robbanás, a szárazlemezek és a könnyebb kamerák megjelenése a 19. század végén fokozatosan háttérbe szorította Beato módszereit. Miután jokohamai műterme leégett – bár negatívjai a csodával határos módon megmenekültek –, felvételei jogait eladta osztrák riválisának, Raimund von Stillfried bárónak. Ezt követően Burmába költözött, ahol bútor- és régiségkereskedőként tevékenykedett, miközben itt is nyitott egy fotóműtermet, majd megörökítette az országot a harmadik angol–burmai háború idején. Végül Európába visszatérve, legnagyobb sikerei helyszínétől távol, Firenzében hunyt el 1909-ben.

Fotó: Felice Beato és Henry Hering: [Panorama of Lucknow, Taken from the Kaiserbagh Palace] 1858–1862 © J. Paul Getty Museum at the Getty Center (Los Angeles)

0103

Fotó: Felice Beato és Henry Hering: [Panorama of Lucknow, Taken from the Kaiserbagh Palace] 1858–1862 © J. Paul Getty Museum at the Getty Center (Los Angeles)

Jegyzetek

Források:
Anne Lacoste: Felice Beato: A Photographer on the Eastern Road. J. Paul Getty Museum, 2010.
David Harris: Of Battle and Beauty: Felice Beato's Photographs of China. Santa Barbara Museum of Art, 1999.
Luke Gartlan: A Career of Japan: Baron Raimund von Stillfried and Early Yokohama Photography. Brill, 2015.
Sebastian Dobson: Yokohama and the Emergence of Japanese Photography (In: Art and Artifice: Japanese Photographs of the Meiji Era). MFA Publications, 2004.

Címkék

Következő

Bezárás