A 19. század egyik legfontosabb fotográfiai sorozatát szerezte meg a Toledo Museum of Art
26 • 10 • 26 Baki László Olvasási idő: 4 perc
A Toledo Museum of Art a Bruce Silverstein Gallerytől megvásárolta F. Holland Day 1898-ban készült The Seven Words című fotográfiai sorozatát, amelyet a múzeum igazgatója „a legfontosabb olyan fotográfiának” nevezett, amelyet a közönség szinte alig ismer. A hét platinanyomatból álló művön az amerikai fotográfus saját magát jeleníti meg Jézus Krisztusként a kereszten. A sorozat a Toledo Museum of Art történetének legdrágábban megvásárolt fotográfiai műve és egyben az intézmény első F. Holland Day-munkája.
F. Holland Day (1864–1933) a 19. század végi amerikai piktorializmus egyik meghatározó alakja volt, aki a fotográfiát nem pusztán dokumentációs eszközként, hanem a festészettel és a szobrászattal egyenrangú művészeti médiumként kezelte. A The Seven Words különösen radikális vállalkozásnak számított: Day nem egyszerűen lefényképezte magát, hanem megnövesztette a haját és böjtöléssel saját testét is átalakította a szerephez, majd jelmezekkel és kellékekkel rendezte meg a bibliai jeleneteket. A munka készítése során sajátos technikai megoldást alkalmazott. Egy speciális tükröt szerelt a fényképezőgépére, hogy exponálás közben láthassa és beállíthassa saját magát. A sorozat készítése során mintegy 250 lemeztanulmányt készített, amelyek közül csak körülbelül egy tucat bizonyult sikeresnek. A végeredmény hét közeli portré, amelyeken Day Jézusnak a kereszten elhangzó hét utolsó mondását jeleníti meg, a hagyományos keresztény értelmezés szerint: „Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek”; „Bizony mondom neked, ma velem leszel a paradicsomban”; „Asszony, íme, a te fiad”; „Istenem, Istenem, miért hagytál el engem?”; „Szomjazom”; „Elvégeztetett”; „Atyám, kezedbe ajánlom lelkemet.”
A mű hátterében Day európai útja is fontos szerepet játszott. Egy németországi passiójáték nagy hatással volt rá, miközben az európai vallási hagyományok is inspirálták. A sorozat 1898-ban, az első Philadelphia Photographic Salonon, a Pennsylvania Academy of the Fine Arts kiállításán mutatkozott be. Már ekkor vitát váltott ki: egyesek megkérdőjelezték, hogy a fotográfia alkalmas-e vallási témák megjelenítésére. Day Boston vallási vezetőinek is megmutatta a művet, közülük 30-ból 29-nek tetszett. A The Seven Words különlegessége ma abban is rejlik, hogy egyszerre értelmezhető fotográfiai, színházi és performatív alkotásként. Adam M. Levine, a Toledo Museum of Art igazgatója szerint a mű a performanszművészet és a film későbbi fejlődését is megelőlegezi. Erin Corrales-Diaz, a múzeum amerikai művészeti kurátora pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy a fotográfia eredeti, kísérletező természetét hajlamosak vagyunk elfelejteni: ha a festészet és a szobrászat megjeleníthetett vallási témákat, miért ne tehette volna ugyanezt a fotográfia?
0103
Fotó: F. Holland Day: The Seven Words, 1898 © Toledo Museum of Art
Edward Steichen 1901-ben, a The Photogram című folyóiratban megjelent írásában így méltatta a sorozatot:
„Kevés festmény hordoz annyi spiritualitást és szentséget, mint Day sorozata. […] Ha nem ismernénk a mű eredetét és médiumát, vajon mennyire másként értékelnénk? Ha pedig nem tudunk felülemelkedni ezen az előítéleten, a hiba kizárólag bennünk keresendő. Ha a művészeteknek vannak korlátaik, azok technikai természetűek; a választott téma korlátai azonban magától az alkotótól függenek – ha mestere a művészetének, nagyszerű művet hoz létre, és mindenkor képes lesz önmagát felülmúlni.”
