82 éves korában, 2025. január 13-án elhunyt Oliviero Toscani, olasz fotográfus, akinek neve a Benetton sokkoló reklámkampányaival forrt össze az 1990-es években. Toscani munkássága komoly hatást gyakorolt a vizuális kultúrára, és a reklámot mint művészeti formát új szintre emelte, miközben heves vitákat váltott ki szerte a világon.
Hattula Moholy-Nagy – Moholy-Nagy László lánya – 2024. november 26-án hunyt el Ann Arborban található otthonában, 91 éves korában – jelentette be fia, Daniel Hug.
2024. november 10-én 91 éves korában elhunyt Paul Caponigro amerikai tájfotográfus, aki Ansel Adams és Minor White tanítványa is volt. Caponigro több évtizedes pályafutása során számos elismerést kapott és tizenkét könyvet adott ki.
88 éves korában meghalt Thomas Hoepker német fotográfus – közölte a Magnum Photos. Hoepker 1989-ben csatlakozott a Magnum Photos csapatához, de dolgozott a Stern és a Geo felkérésére is. Hoepker legismertebb témái között szerepelt a berlini fal, Muhammad Ali, akivel hosszú személyes kapcsolatot ápolt, valamint ázsiai, dél-amerikai és egyesült államokbeli utazásai.
Kilencvenéves korában, repülőgép-balesetben meghalt William Anders, az Apollo 8 űrmisszió egyik tagja, aki a híres Earthrise (Földkelte) című képet készítette. Anders az Egyesült Államok északnyugati partjainál fekvő San Juan-szigeteknél lezuhant az általa vezetett repülőgéppel. Anders fia, Greg Anders megerősítette, hogy a baleset akkor történt, amikor apja a Heritage Flight Museum tulajdonában lévő T-34-es repülőgépet vezette. – adta hírül az MTI.
2024. május 26-án Amszterdamban elhunyt Bertien van Manen, aki divatfotográfusként kezdte karrierjét, azonban saját bevallása szerint az alkalmazott fotó világát nagyon hamar unalmasnak találta. Pályafutására Robert Frank fotókönyve, az 1958-ban megjelent The Americans volt a legnagyobb hatással, ami meghatározta életének későbbi alakulását is.
2023 decemberében – 93 éves korában – elhunyt Françoise Bornet, aki az egyik leghíresebb Doisneau-fotó szereplője volt. – számolt be a szomorú hírről a BBC. Doisneau amúgy nem tartotta sokra ezt a fotóját, „ez egy felületes, könnyen eladható prostituált kép.” – nyilatkozta korábban, élete során mégis lelkes leveleket kapott olyan emberekről, akik felismerni vélték magukat a képen.
Elliott Erwitt amerikai fotográfus, aki életét a dokumentarista fotózásnak szentelte, november 30-án álmában, békésen elhunyt otthonában. – közölte a Magnum Photos. A fényképészet Woody Allenjeként is gyakran emlegetett Elliott Erwitt képein legtöbbször hétköznapi jelenetek vagy meglepő szituációk jelentek meg. Munkái egyik legfontosabb közös vonása a bennük rejlő humor és irónia volt. Erwitt szarkazmusának köszönhetően a képein olykor a legkomolyabb pillanatok is komolytalanná válhatnak, ahogyan ő maga is fogalmazott: „amit igazán komolyan veszek, az a komolytalanság”.
„Erwin Olaf minden emberben meglátta a szépséget” – mondta szerdán Taco Dibbits, a Rijksmuseum igazgatója. „A történelem kulcsfigurája volt aktivizmusa és az LMBTQIA+ közösségben betöltött szerepe miatt, valamint fotográfus, aki meghatározta e médiumot Hollandiában. Hatalmas lendületű művész, akinek a részletekre való odafigyelése páratlan volt.”
Chochol életműve nem csupán műélvezet, hanem az elmélyülést és az élet megismerésének lehetőségét is felkínálja, nekünk rávilágítva arra, hogy bennünk van a megpihenés és a békesség lehetősége bárhol is legyünk.
Pályafutása során számtalan szakmai elismerésben részesült. 43 alkalommal nyert díjat a Magyar Sajtófotó Pályázaton, közöttük háromszor a MÚOSZ Nagydíját, hat alkalommal a Munkácsi Márton-díjat a legjobb kollekcióért, három alkalommal a 30 év alatti, legjobb teljesítményt nyújtó fotóriporter díját és háromszor a legjobb hírképért járó Escher Károly-díjat.
A Torontóban született Kirkland a riportfotó aranykorában érkezett a Look magazinhoz, majd az 1960-as és ’70-es években a Life, a The Sunday Times Magazine, a The New York Times Magazine, vagy a Town & Country Magazine lapoknak is dolgozott.
Fred Lyont a San Franciscó-i öbölben a fotográfiai szcéna idős államférfijának is nevezték, lelkesedése mesterségének művelése iránt a fényképezőgép mögött eltöltött hét évtized alatt sem lankadt. Erről pár évvel ezelőtt így nyilatkozott: “Látom azokat a képeket, amelyeket még szeretnék elkészíteni. Még egy életre lenne szükségem, hogy lefényképezzem San Franciscót. De ez az életem annyira szórakoztató volt, hogy el sem hiszem.”
William Klein nevéhez kötjük a fotótörténet egyik legfontosabb fotókönyvét, az 1956-ban megjelent Life is Good & Good for You in New York -ot, amelyet szülővárosának szentelt. Klein művészként és fotográfusként mindig a saját útját járta és az ösztöneit követte.
Az 1931-ben Bronxban született Ron Galella szabadidejében kezdte el fényképezni a filmbemutatókra, különböző eseményekre érkező sztárokat. Később ez olyannyira a védjegyévé vált, hogy a Time magazin egyenesen az amerikai paparazzi fotózás Keresztapjának (the Godfather of the U.S. paparazzi culture) nevezte.