A 2025-ös Sony World Photography Awards díjait 2025. április 16-án egy londoni gálán adták át, ahol Zed Nelson nyerte el Az év fotográfusa címet. Emellett a tíz professzionális kategória győzteseit is bejelentették, a díjazott képek pedig április 17. és május 5. között tekinthetők meg a Somerset House-ban.
A 2025-ös World Press Photo Év Fotója díját a palesztin fotóriporter, Samar Abu Elouf nyerte el megható portréjával, amelyet a kilencéves Mahmoud Ajjourról készített. A fiú mindkét karját elvesztette egy izraeli légicsapás során Gázában, miközben családjával menekült. A fotó, amelyet a The New York Times számára készített, mélyen megragadja Mahmoud fizikai és érzelmi szenvedését, és a zsűri kiemelte a kép történetmesélő erejét és történelmi kontextusát.
A Szabad szemmel nem látható című kiállítás három vizuális művész Philippine Schaefer, Schór Ádám és Yorgos Yatromanolakis alkotásaiból válogat és arra hívja a látogatót, hogy megkérdőjelezze a valóság és érzékelés megszokott kereteit. A három különböző megközelítés, három eltérő narratíva közös keresztmetszete a látható képi világon túli észlelésről szól. A HAB-ban 2025. május 18-ig látogatható tárlat olyan műveket mutat be, amelyek túlmutatnak a hagyományos vizuális tapasztalaton, és arra ösztönöznek, hogy új nézőpontokat fedezzünk fel.
Denis Piel fotográfiái esetében a címben olvasható idézet nem csupán jól hangzó mottó, hanem művészi hitvallás is. A New York-i Staley-Wise Gallery EXPOSED című kiállítása ennek szellemében ad áttekintést a neves divatfotográfus életművéről, ahol az érzékiség, a narratíva és a vizuális költészet találkozik. A tárlat 2025. április 26-ig látogatható.
Nagy port kavart a hír, amikor év elején többen felháborodásukat fejezték ki a Fort Worth-i Modern Művészeti Múzeumban megrendezett Diaries of Home című kiállítás kapcsán. A helyi önkormányzat tisztviselői és a múzeum néhány látogatója súlyos aggályokat fogalmaztak meg Sally Mann fényképei miatt, amelyeken saját gyermekei láthatóak, több felvételen is meztelenül. A négy érintett képet akkor a texasi hatóság bűnjelként lefoglalta. A nyomozás azóta lezárult, az ügy végül fordulatot vett.
Az 1960-as évek elején Leonard Freed amerikai zsidó fotográfus több hónapot töltött Nyugat-Németországban, hogy fényképsorozatot készítsen a németországi zsidóság életéről. A művészeti projekt nem egészen 20 évvel a holokauszt után azt a célt tűzte ki, hogy figyelmet irányítson a németek között élő igen népes, a korban azonban szinte láthatatlan zsidó népesség helyzetére. Freed számos zsidó közösségben készített fényképeket, elsősorban Frankfurt és Düsseldorf környékén. A sorozat fényképei most ingyenesen megtekinthetőek a Jewish Museum Berlin-ben, de a múzeum online is hozzáférhetővé tette az alkotásokat.
Aimee McCrory Hullámvasút: Jelenetek egy házasságból című díjnyertes sorozata az alkotó saját, több mint négy évtizedes házasságát állítja középpontba, feltárva az együtt öregedés örömeit és kihívásait. A sorozat őszinte és intim pillanatokon keresztül mutatja be a házasság dinamikáját, miközben finom humorral és méltósággal közelíti meg az öregedés témáját. A projekt a világjárvány idején kezdődött, amikor McCroryt megbénította a félelem, hogy elveszítheti férjét, Dont. E belső szorongásból született meg az a vizuális narratíva, amely az együtt töltött élet törékenységét és szépségét örökíti meg. McCrory sorozata május 18-ig tekinthető meg a PaperLab Galériában, ebből az alkalomból beszélgettünk az alkotóval.
Az ART9 Galériában bemutatott fotográfiái – melyek 1998 és 2024 között készültek – a végtelenség kis darabkáinak vizuális feltérképezései bolygónk legkülönbözőbb helyszíneiről, az ember és a természet kapcsolatának jelentőségéről Brazíliától Kínáig, Franciaországtól Romániáig, Spanyolországtól Törökországig.
