A Saatchi Gallery 2025 nyarán HIP HOP – Egy álom megélése címmel nyitott kiállítást, amely három amerikai fotográfus, Jamel Shabazz, Joseph Rodriguez és Gregory Bojorquez munkáin keresztül mutatja be a hiphop kultúra felemelkedését és globális hatását. A tárlat az 1980-as évek elejétől napjainkig követi a műfaj történetét, bemutatva zenéjét, divatját, társadalmi jelentőségét és nemzetközi elterjedését.
The LensCulture Critics’ Choice Awards nem hasonlítható össze más fotográfiai díjjal. Ezen a versenyen a kor és a tapasztalat nem hátráltató tényező, hanem esély egy újfajta tapasztalási lehetőség bemutatására. Nincsenek témák, kikötések vagy szigorú előírások. Ami egyedül számít: a kamera, az alkotó és a kettejüket körülvevő történetek. A már megszokott színes palettán, 120 ország fotográfusai közül, a korábbi Hemző-díjas Zoltai András a Flood Me, I’ll Be Here Majuli című projektjével egyenesen a top tíz közé jutott.
Nemrég egy 36 portrét tartalmazó portfólió került elő. A felvételeket az egyik legjelentősebb brit fotográfus készítette: David Bailey 1965-ös Box of Pin-Ups (Sztárok doboza) című sorozata az 1960-as évek egyik legmeghatározóbb fotográfiai dokumentuma, amely a korszak sztárjait örökítette meg, John Lennontól és Mick Jaggertől Jean Shrimptonig és Michael Caine-ig. A Box of Pin-Ups elkészítésében David Hillman befolyásos grafikus is részt vett, a most előkerült alkotások az ő személyes próbanyomatai voltak. A becslések szerint a most előkerült alkotások akár olyan értékesek is lehetnek, mint a végső, hivatalos nyomatok.
Neil Selkirk brit születésű fotográfus és „sötétkamramágus”, aki több mint ötven éve az egyetlen, aki Diane Arbus halála óta (1971) készít nagyításokat a művész negatívjaiból, szoros együttműködésben Doon Arbusszal, a fotográfus lányával és hagyatékának gondozójával, hogy a kiállítások és könyvek nyomatainak hűsége megmaradjon. Lesley A. Martin, az Aperture korábbi kreatív igazgatója beszélgetett vele az Arbus-művek több mint öt évtizedes őrzéséről és újraalkotásáról.
A 20. század közepén az FSA-fotográfusok szegénységről és társadalmi válságokról készült képei örökre beíródtak az amerikai fotótörténetbe. Néhány évtizeddel később a DOCUMERICA projekt hasonló céllal, de új fókuszponttal indult el: ezúttal nem embereket, hanem környezeti károkat kellett dokumentálni.
A japán női fotográfusok művészete sokáig rejtve maradt a világ szeme elől. Ezt a hiányosságot igyekszik pótolni az I’m so happy you are here című kiállítás, mely országról országra vándorolva ösztönzi az embereket arra, hogy megismerjék az eddig főként férfi alkotók szemszögéből bemutatott, tradicionális elveket és konzervatív értékeket követő japán társadalmat. Szeptember 7-ig, Franciaország és Hollandia után Németországban, a frankfurti Fotografie Forum ad helyet egy több mint húsz alkotót felsorakoztató, sokszínű, generációkon átívelő válogatásnak.
Mario Giacomelli születése óta pontosan száz év telt el: ebből az apropóból a milánói Palazzo Reale nagyszabású retrospektív kiállítást rendezett az olasz fotográfus emlékére, amelyen több mint 300 alkotását mutatják be, köztük eredeti nagyításokat, dokumentumokat és az életét részletesen bemutató archív anyagokat. A szeptember 7-ig látogatható kiállítás narratíváját a művész életében jelentős költők művei alapján bontották szekciókra, mivel az irodalom ugyanúgy jelen volt életében, mint a fotográfia. A kiállítás az olasz társadalom egyik legjelentősebb fotográfusának komplexitását eddig nem látott módon kísérli meg bemutatni.
Eleonora Agostini olasz fotográfus A Study on Waitressing című sorozatában a munka, illetve a magánélet összefonódását vizsgálja édesanyja alakján keresztül, aki pincérnőként dolgozik a család éttermében. Az anya-lánya kapcsolatból és párbeszédből kibontakozó tanulmány a gondoskodás gesztusait, a női identitás rétegeit, a munka repetitív természetét és a vendéglátás színpadiasságát tárja fel. A Mai Manó Ház PaperLab Galériájában látható kiállítás a sorozat eddig nem publikált képeit mutatja be. A családi háttér szerepéről, az alkotás folyamatáról, a nemi szerepekről, a performativitásról és a 2022-ben a Witty Books kiadásában megjelent fotókönyvről beszélgettünk.
