“De nagy szerepet kapnak a visszaemlékezésekben a mára a nosztalgia miatt keresett, előszeretettel használt fényképezőgépek, mint a Lomo LC-A fényképezőgép és a Zenit kamera, vagy a kultikus Lunokhod távirányítós marsjáró modell…”
A fennállásának 50. születésnapját idén ünneplő arles-i fotófesztivál, a Les Rencontres d’Arles 2019-es története nem ötven évvel ezelőtt kezdődött, hanem tavaly ősszel egy nyílt levéllel, mely a Liberationban jelent meg.
“A Hiányzó történetek sorozat New Yorkban élő, magyar holokauszt túlélőkkel készített interjúk, portré- és tárgy-, illetve enteriőr képek összessége. “
“Beuys egyébként mondhatni maga kereste a bajt, hiszen a művészet és az élet közti határ eltörlését hirdette.”
“A művész a létezés alapjához, vagy csontvázhoz hasonlítja a raklapot. Annak szétszedése így átvitt értelemben a lét megkérdőjelezése, ahol a látszólagos, de valójában nem megtörtént “összerakás” visszavisz a kiindulópontba.”
“A művész is robot, más módon. Úgy, akkor is, amikor bőszen fest, fotózik, épít, farag, ír, művészetről gondolkodik, és akkor is, amikor látszólag csak él, nem csinál semmit, eszik, iszik, fekszik, be van tépve, tüntet, orrát túrja, sakkozik, piszoárt gyűjt.”
The exhibition titled Ag provided a novel interpretative framework for Dobokay’s work by offering a reflective approach to the knowledge cycle.
“Üdítő látni azt a felszabadult, más területek, médiumok irányába nyitott szemléletmódot, és a mögötte álló megalapozott szakmai tudást, melyet ennek a négy alkotónak a mestermunkája tükröz.”
“Moholy-Nagy László zsenialitása éppen abban rejlik, hogy felismerte kora legelőremutatóbb művészi és tudományos vívmányait, törekvéseit, azok lehetséges fúzióit; melyeket sajátosan, sikeresen szintetizált.”
“A kastélyokról kialakult kép napjainkban vitathatatlanul túlidealizált; a kiállításokon jellemzően nem esik szó arról, hogy egy-egy ilyen kastélyt az alsóbb osztályok élethossziglan tartó megfeszített munkája tartott fenn, a cselédlépcsőket és szenespincéket pedig gondosan elzárják a látogatók elől.”
Excessocenus című közös sorozatukban Christina de Middel és Bruno Morais fotográfusok 40 pontban szedték össze azokat az ipari, társadalmi, gazdasági, sőt, pszichológiai jelenségeket, amelyeket meghatározónak tekintenek jelenkorunkra nézve, minden egyes címkéhez kiválasztottak egy fotográfiát.
“A rituálék és intézmények, a tudás és az identitások, a fonémák, a pigmentek, a pixelek, az ízek, az osztályok, a nemek, vagy az etnikai hovatartozás mind-mind migrálnak az időben és a térben.”
“Ha éhes vagy egyél! Nem is kérdés. De mit, mennyit, miből és honnan? Na ezek már annál nagyobb dilemmák napjainkban! Pontosan ezekre a kérdésekre reflektál a 2019-es krakkói Fotóhónap központi kiállítása.”
“…a kiállítás a plakátján és a katalógus címlapján szereplő, magát egy erdei kapufán viccesen lógázó család is az én múltam, abban is ott van az a furcsa, összetett, nem fájdalommentes érzés, esetenként felismerés, amit a magyar privátfotók által felmutatott tükörképben látunk. “
Gerhes Gábor olyan, mint a Brüsszeli Bibliográfiai Intézet! Érdemes elolvasni, miért is?!