Új fejezet a magyarországi kamera nélküli fotográfia történetében

Könyvajánló: Eperjesi Ágnes: Korai fotográfiai munkák 1986-1999

Az acb Galéria 2019 óta dolgozik együtt Eperjesi Ágnessel. Az acb ResearchLab gondozásában megjelenő Korai fotográfiai munkák 1986-1999 című, 183 oldalas kötet pedig ugyanebben az évben született meg, ám a hozzá kapcsolódó könyvbemutatót a világjárvány által leszűkített lehetőségek miatt csak idén május végén tudták megtartani.

Az eseményt a művész acb galériabeli Pont fordítva című, legutóbbi kiállításával kötötték össze. Az acb Galéria munkatársa, Kopeczky Róna és Balázs Kata, a kötetben szereplő tanulmány szerzője mutatta be a kiadványt az eseményen, majd ezt követően Eperjesi Ágnessel Dobokay Máté beszélgetett.

Balázs Kata elmondta, hogy az alkotó 1986 és 1999 közötti munkásságáról, tehát e korai korszakáról eddig nem állt rendelkezésre ilyen átfogó elemzés. Ám nem csak ezért bír nagy jelentőséggel a kiadvány, hanem mert a kamera nélküli fotográfia magyarországi történetéhez ilyen módon egy új fejezet lett kapcsolható, némiképp folytatva azt a vonalat, melyet az acb ResearchLab Nádor Katalin és Várnagy Tibor kiadványainak megjelentetésével a közelmúltban már elkezdett.

A kötet tartalmazza az alkotó saját esszéjét a fotográfiához fűződő viszonyáról: a Kiterjesztett fotogram című írás A fotográfia mint gendermetafora című fejezetében Eperjesi Ágnes érzékeny konceptualista művészként társadalmi párhuzamokra is kitér fotográfiai elmélkedésében.

A könyvben olvasható Balázs Kata tanulmánya is, mely két fejezetben foglalkozik Eperjesi korai korszakával: előbb a főiskolai évei, majd a kilencvenes évekbeli tevékenységére is kitérve. Az első fejezetben a nyolcvanas évek kreatív fotográfiájának történetével kerülnek párhuzamba Eperjesi korai munkái, így gazdagítva eme egyelőre kevéssé feldolgozott korszak fotótörténetét. A művész fényképezőgéppel készített munkái is követik az Eperjesi egész életművére vonatkozó kísérleti jelleget, melyek vegyszeres kezelés vagy szolarizáció által válnak kreatív-experimentális műalkotásokká.

A kiadvány külön tárgyalja a Fotómunkák fejezetcím alatt az alkotó fényképezőgéppel készített konceptuális munkáit, s ebben az egyik legérdekesebb szövegrész címe Levélváltás Maurer Dórával, mely szorosan kapcsolódik a Kiterjesztett fotogramban kifejtett gondolatokhoz, ám itt főként konkrét, gyakorlati problémákra fókuszál a szerző. A levélváltás egy vegyszerrel fotópapírra skiccelt, elemző, négyoldalas gondolatmenet – tulajdonképpen egy 1987-es konceptuális műalkotás, így inkább a könyvben felvonultatott műtárgyak közé illeszkedik.

A megjelent kötetben Eperjesi mai munkáinak előzményeivel, a csomagolóanyag-grafikákat újrafelhasználó „zacskóképekkel” is találkozhatunk, melyeket a közelmúltban színes nyersanyagra is kidolgozott. A művész a könyvbemutatón elmondta, hogy nem festészeti, hanem fotográfiai szempontok vezérelték őt, amikor munkássága újabban a színek és az absztrakció felé fordult.

Eperjesi a könyvbemutatón elmondta, hogy amikor először színes technikával nagyított ezekből a negatívként felhasznált csomagolóanyagokból, arra számított, hogy a színek megszokott komplementerei fognak megjelenni a képen. De szerencsére nem ez történt, és ezt akkor az alkotó nem értette, hiszen totálisan ellenkezett az addigi, Itten-féle színtani ismereteivel. Ez volt az a pont, amikor nem kérdezett másokat, hanem saját újabb és újabb munkái révén próbálta megérteni a fotográfiai komplementer fogalmát. Eperjesi doktori témája, a Színügyek, Komplementaritás a fotóban című DLA értekezése és a Színügyek című hármas kiállításának megvalósítása is efelől a motívum felől érkezett.

A művész saját bevallása szerint alapvető elve, hogy személyes utat járjon be annak vizsgálata során, hogy számára mit is jelent a szín fogalma, s ez egy a festői hozzáállásnál sokkal személyesebb, gyakorlatiasabb kapcsolat.

Új fejezet a magyarországi kamera nélküli fotográfia történetében

Következő

Az intimitás ereje Emmet Gowin fotográfiáin – A privát családi szféra és az emberiség nagy családjának összefüggései

A közvetlen megismerés formái – Fabricius Anna Home Is Where Work Is című fotókönyve

A megállított idő fényképei – Graciela Iturbide: Frida fürdőszobája

Tom Kublin és a Balenciaga: Egy magyar fotográfus, aki alapjaiban határozta meg az haute couture divatház aranykorát

Groteszk álomképek diszkrét gyűjteménye – Jim Jarmusch: Some Collages