Elhunyt Sabine Weiss (1924–2021)
21 • 12 • 30Baki László
Sabine Weiss 1924-ben született a svájci-francia határon található Saint-Gingolphban. Weiss nyolcéves korában, zsebpénzéből vásárolta meg első fényképezőgépét, egy olcsó Bakelite modellt. Már akkor tudta, hogy amint befejezi az iskolát, hivatásos fényképész lesz. Abban az időben – mondta egy interjúban – az a jövőkép, hogy profi fotográfus legyen, szinte elképzelhetetlen volt, hiszen Svájcban nem voltak számára elérhetőek sem a fotóalbumok, sem a kiállítások.
Az apja – aki szakképzett vegyész volt – bátorította és támogatta lánya terveit, megmutatta neki a fényképezés technikai folyamatait, és segített neki abban, hogy saját sötétkamrát állítson fel a családi otthonban, ahol Weiss olyan eljárásokat is megtanult, mint a sópapír és az ezüst-zselatin készítése. Weiss két hosszú szakmai gyakorlatot szerzett: az elsőt a genfi Paul Boissonnas műteremben, amely akkoriban fejlett fotókidolgozásáról volt híres; a másodikat pedig a német divatfotográfus Willy Maywald műtermében, miután 1946-ban Párizsba költözött. Maywald mestere volt világításnak, a nála töltött közel négy év alatt Weiss olyan technikákat tanult meg, amelyek nagyban segítették, hogy később sokoldalú fotográfusként ismerjék és alkalmazzák a nagynevű lapok.
0103
Fotó: Sabine Weiss: Vers la Lumière, Paris, 1953, Silver Gelatin Photograph, 16 x 12 in © 2021 Holden Luntz Gallery
A fotográfusnő 1952-ben találkozott Doisneau-val, az ő ajánlásának köszönhetően sikeres együttműködésbe kezdett Charles Radón keresztül a Rapho képügynökséggel, így fotói olyan magazinokban jelenhettek meg, mint a Vogue, a Life, a Holiday, a New York Times Magazine, a Food & Wine és az Esquire. A szerkesztők nagyra értékelték Weiss határtalan energiáját és technikai képességeit, valamint azt, hogy a divat, a zene, a reklámképek, a gyermekek és akár az élelmiszerfotók világában is egyaránt otthonosan mozgott.
Az európai fotográfusok nemzedékeiben szokatlan volt, hogy valaki alig harminc évesen ilyen komoly hírnevet szerezzen az Egyesült Államokban. "Te túl fiatal vagy!" – mondta 1955-ben Sabine Weissnek Edward Steichen, a Modern Művészetek Múzeumának kurátora, miközben a fotográfusnő Párizsban található műtermének udvarán éppen Weiss portfóliójából válogatott ki három fotót a Family of Man című legendás kiállításának anyagába.
Az 1970-es évek végén a munkája a fotófesztiválok és nagy számban alapított fotográfiai intézményeknek, valamint az úgynevezett humanista fényképezés iránt növekvő érdeklődésnek köszönhetően visszatért a figyelem középpontjába. Ez arra ösztönözte, hogy újra fekete-fehér képeket készítsen. Több mint hatvanévesen egy új, személyes munkába kezdett; Egyiptomba, Indiába, Réunion szigetre, Bulgáriába és Burmába utazott, és egy szentimentálisabb oldalát mutatta meg, amikor az emberi lét egyedülálló pillanatait kezdte el rögzíteni.
Weiss 2017-ben adományozta teljes archívumát a párizsi Musée de l'Elysée Lausanne-nek, amely 200.000 negatívot, 7000 kontaktot, körülbelül 2700 vintage kópiát és közel 2000 diát tartalmaz. Életművéért 2020-ban elnyerte a Les Rencontres d’Arles fotóművészeti fesztivál Women in Motion díját.
Sabine Weiss 97 éves korában 2021. december 28-án hunyt el.
Sabine Weiss képeiből ezen a linken tekinthető meg egy válogatás.
