Menü

Fókuszban az MFSZ ösztöndíjasok – Bohus Réka

22 • 04 • 01Bohus Réka

A Magyar Fotóművészek Szövetsége 2017-ben alapította meg fotográfiai ösztöndíjprogramját, mellyel a felsőoktatásban tanuló hallgatók fotográfusi alkotómunkáját támogatja. Az ösztöndíj célja, hogy elősegítse a hallgatók művészeti tevékenységét, támogassa elképzeléseik megvalósítását. Az ösztöndíjat évente maximum három fő kaphatja meg. 2022-ben a szakmai zsűri Bohus Rékának, Nagy Izának, Szabó Emmának és munkáiknak szavazta meg a bizalmat. Most induló sorozatunkban elsőként Bohus Réka munkáiból válogatunk.

0103

Fotó: © Bohus Réka: Forgó

Korábbi sorozataimat egyes tárgycsoportokhoz fűződő személyes kötődése megragadása jellemezte, a tárgyak bemutatása által absztraháltam bizonyos érzelmi szálakat. Jelenlegi témán ihletője saját gyermekem, aki 4,5 éves korából adódóan a maga egyedi módján érzékeli saját környezetét. Az az életszakasz, melyet jelenleg megél (második kisgyerekkor), a személyiségfejlődés egy kiemelkedő jelentőségű korszaka. Egyre erősebb éntudattal rendelkezik, van akarata, apróbb céljai. Tapasztalatai tudás hiányában azonban teljesen másként, azaz nem értelmi, hanem sokkal inkább érzelmi alapon kapcsolódik a jelenségekhez, az ismeretlenre pedig saját fantáziájával próbál magyarázatot találni. A látás számára a legfontosabb érzékelési mód, olyan részleteket tart fontosnak, melyek érzelmi világára gyakorolnak hatást. Vizuális alkotóként (és már anyaként) nem akarok elmenni e jelenség mellett. A fotográfia eszközeit segítségül hívva szeretném jobban átélni, megérteni ezt a különös észlelési módot, melyet egyszer mindannyian megtapasztaltunk, ehhez fűződő emlékeinket felidézni azonban szinte lehetetlen. Ezen életkori sajátosságokról olvasva számos olyan fogalommal találkoztam, melyek fontos táptalajt nyújtanak a projekt vizuális megragadásához: fantáziahazugság, cselekvéshez kötött emlékezés, mesetudat, artificializmus, esztétikai érzelmek, az abrázolás, mint pusztán funkcionális, nem célirányos tevékenység, érzelmi kötődés szerinti aránytalan ábrázolás. A fotográfiát, mint a látás közvetítőjének eszközét használva szeretném a tárgy, és csendéletfotó műfajának rá- illetve megmutató tulajdonsága mentén megragadni azt a keskeny határvonalat, mely a valós és a megalkotott kép között helyezkedik el.

Habár kisfiam példájának köszönhetően kezdett érdekelni a téma megragadására, a sorozat mégsem az ő személyéről szól; itt ő egyfajta szűrőként van jelen, melyen keresztül vizsgálódom, próbálom megérteni a korosztályára jellemző absztrakt gondolkodásmódot. Elképzelésem szerint a vele való interakciókon keresztül fog megnyilvánulni az a sajátos energia, melynek köszönhetően a tárgyak eredeti funkciója átlényegül, én pedig az eredményt dokumentálom egy előre megépített környezetben. A téma teljes körüljárásához többféle műfaji megközelítést is alkalmazok. Amellett, hogy eredeti környezetükből kiemelve bemutatom azokat az objektumokat, melyekre gyermekem sajátos módon fókuszál, pillanatképek, vagy konkrét tárgyak valós megmutatásán keresztül mélyebb tapasztalásának engedhetek teret. A megvalósításhoz digitális képalkotási technikát alkalmazok.

A sorozatot a tavalyi és során kezdtem el, mikor még nem voltam bizonyos abban, hogy pontosan milyen terjedelmű képanyag tud létrejönni a választott témából. Azáltal, hogy alkotói szemmel kezdtem el vizsgálni a fiam kreációit, viselkedését, reakcióit, egyre nyilvánvalóbbá vált számomra, hogy ez egy rendkívül gazdag és sokrétű téma, melynek a lényegi megragadásában fontos szerepet fog játszani az idő múlása is. Ahogy cseperedik, úgy érlelődik folyamatosan a világról alkotott képe, apránként formálódik a fantázia és a realitás határainak aránya.

Szeretnék úgy viszonyulni a projekthez, hogy az idővel egy hosszútávú fejlődési folyamat bemutatására alkalmas sorozattá is bővülhessen. Izgalmas lenne iskolás korig, vagy még tovább végig követni azt, ahogyan ez a kedzeti kép a világról egyre gazdagabb, egyre életszerűbb állomásokhoz érve miként formálódik tudatosabb, egyre inkább az értelmi jelentéseket előtérbe helyező felfogásmóddá. Hosszú távú célom egy fotókönyv létrehozása, melyben a sok év alatt létrehozott képanyag kerek egésszé érhetne.

Az ösztöndíj évében a már megkezdett munkamódszerrel szeretném az eddig elkészült képanyagot kibővíteni. Váltakozó periodikával hozom létre az eltérő műfajú képeket. Pillanatfelvételek folyamatosan készülnek, míg tárgyfotók témáinak megragadását egy hosszadalmasabb munkafolyamat, vagy várakozási idő előzi meg. Az ösztöndíj éve alatt szeretnék többet konzultálni külsős, a témát a fotóelméleten kívül más szempontból is értelmezhető szakértővel (pl. pedagógus, pszichológus, műkritikus, művészetelméleti kutató), hogy ezáltal még inkább megértsem a jelenség azon aspektusait, melyek az én értelmezésemen túlmutatnak. Ezeken a konzultációkon feljegyzett és hasznosnak vélt gondolatokat szeretném vizuális feldolgozni és ezáltal gazdagítani a sorozat jelentés rétegeit. Az ösztöndíj évének utolsó szakaszában a zsűrivel való egyeztetés által kerülne sor a képanyag leválogatására, installációs és kivitelezési tervezetének elkészítésére.

0103

Fotó: © Bohus Réka: Cím nélkül, 2022

0103

Fotó: © Bohus Réka: Cím nélkül

0103

Fotó: © Bohus Réka: Papercut 1.

0103

Fotó: © Bohus Réka: Father and Son

0103

Fotó: © Bohus Réka: Botgyűjtemény, 2022

0103

Fotó: © Bohus Réka: Cím nélkül, 2022

0103

Fotó: © Bohus Réka: Cím nélkül

0103

Fotó: © Bohus Réka: Papercut 2.

0103

Fotó: © Bohus Réka: Csúszda, 2021

0103

Fotó: © Bohus Réka: Balloon