2021-ben Shirokov Hermits című sorozata bekerült a Futures Photography legjobbjai közé, így a Punkt megkereste a fotográfust, hogy mutatkozzon be olvasóinknak.
Mely fotográfusok inspirálták, és hogyan befolyásolták az alkotói folyamatokat?
Kiállok a világból való inspirálódás, az emberek történetei és az ősi hagyományok mellett. Szeretek pár fotográfust, mint például Rineke Dijkstrát. Az ő munkáiban a hős tiszta képét látom, melyet semmi más nem tölt be, mint a saját aurája, ami olyan, mint ami a fotó készítése pillanatában a körülötte lévő légkörön kívül, és mégis vele együtt létezik.
Melyik fotóalbum vagy kiállítás volt a legmeghatározóbb az életében?
Az egyik legfontosabb pillanat a munkásságomban a Szláv Gyógyító Könyv. Ez a szláv alternatív gyógymódok hagyományának vizuális kutatása. Egy moszkvai művésszel, Katya Pravdával együtt készítettük. Közösen gyűjtöttünk ősi rituálékat, és szláv történeteket a gyógynövényekkel és egyéb természetes anyagokkal való gyógyításról. Az ehhez a projekthez kapcsolódó munka közben jöttem rá, hogy engem jobban érdekel a kulturális örökséggel és a testtel való foglalkozás, ezek a témák fontos alkotóelemei lettek a víziómnak.
Mikor és hol volt az első önálló kiállítása?
2021 májusában került megrendezésre első önálló kiállításom, a Topophilia, Moszkvában. Ez egy fontos pont volt a munkámban. A Topophilia egy multimédia projekt volt, amely a személyes tér és annak az egyénre gyakorolt hatásait járta körül. Ez a projekt azért is volt fontos számomra, mert lehetőséget adott arra, hogy rendszerezzem az összes, a kiállítás előtt készített munkámat (a kiállításra készülvén csak archív anyagokkal dolgoztam), és megértsem ki vagyok én, és mit kell a jövőben tennem.
„Először 12 évesen kezdtem el fényképezni, amikor megkaptam az első fényképezőgépemet” emlékszik vissza Shirokov. „Már akkor tudtam, hogy a fotográfia többről szól, mint a barátaim és a környezetem dokumentálásáról. Szerettem annak a gondolatát, hogy elkaphatom, megőrizhetem, vagy akár el is lophatom a pillanatot. Le voltam nyűgözve, és ebbe menekültem.”
„Amikor találkozom valakivel, akit először fényképezek, soha nem vagyok teljesen biztos abban, lesz-e belőle valami. Számomra létfontosságú, hogy beszélgessek a képeim szereplőivel, és megértsem mit éreznek és hogyan gondolkodnak. Ez az a pillanat, ahol létrejöhet egy kapcsolódás. Amint megértem, hogyan gondolkodnak a világról, ott kezdődik a kreatív folyamat” – magyarázza Shirokov.
