Sebek és bánat Bowei Yang kínai fiatalokat bemutató képein – BJP International Photography Award 2021
22 • 10 • 03A Fehér Vera
Az 1854 Media, a British Journal of Photography kiadója bejelentette a BJP International Photography Award 2021 fotópályázat nyerteseit. A díjazottak nemzetközi szférát képviselnek, a munkáik a történelmi vagy hagyományos tematikákat megújult nézőpontból tárják fel. A húsz egyéni nyertes képét ebben a galériában mutattuk be, ma pedig a kiemelt fotográfusok egyikének sorozatát publikáljuk.
Az egyik kiemelt, Bowei Yang, konzervatív, keresztény hitű kínai családban nőtt fel, a projektjében a szeretet és a büntetés kapcsolata a fő téma. Az If Spring Could Feel Ache című sorozata a kínai serdülő queer csoportok férfiasságáról szól, a queer identitásról - kollektív traumák és az egyéni identitás érintésével. A közösség mélyebb rétegeit keresi, miközben önmaga „queer modellek” árnyékába állított tükörképében is elmerül.
Az 1994-ben született Yangot kezdetben nem érdekelte fényképezés, mert gyerekkora óta gyanúsnak érezte a képek felhasználását. Ez abból fakadt, hogy nagyapja fotóriporterként dolgozott, így Yang meglátta, milyen bonyolult az „igazság” fogalma.
„Akkoriban nagyon nem tetszett az a minta, ahogy a nagyapám dolgozott – hamis sajtóképeket készíteni teljesen kitalált jelenetekkel, és lefényképezni őket a helyi újság számára. Ez már nagyon fiatal koromtól kezdve kétségessé tette bennem a határt aközött, hogy mi a valóságos és mi nem az."
Valójában csak a középiskolában – amikor Yang megismerkedett James Nachtwey és Ingmar Bergman munkásságával – kezdte meglátni a fényképezőgépben rejlő lehetőségeket. Az If Spring Could Feel Ache című projektjében például a tinédzserélet kollektív „sebeinek" és „bánatainak" vizualizálására fordítja figyelmét, különösen azokra, akiknek önbizalomhiányuk van, és akik kérdéseket vetnek fel saját szexualitásukkal kapcsolatban, vagy akik a lázadást használják identitásuk építésére – más szóval a hozzá hasonló kamasz fiúk számára, akik csak próbálják megtalálni az útjukat.
„Nincs más eredete a szépségnek, mint az olyan seb, mely egyedi, mindenki számára más, rejtett vagy látható, melyet az egész emberiség magában tart, melyet megőriz, és amelybe visszavonul, amikor el akarja hagyni a világot egy ideiglenes, de mélységes magányért.”
– idézi az alkotó Jean Genet 2003-as írását. „Ha allegorikusan vagy metaforikusan fogalmazzuk meg a valóságot, akkor a fényképezés nem válik a valóság indexévé.” – folytatja Yang. „Sontag szerint a fénykép az idő egy darabja, szerintem pedig a trauma a személyes vagy a kollektív hovatartozás része.
A fotográfus további munkái ezen a linken tekinthetők meg.