„A fotográfia a festészet kishúga” – Picasso múzsájának szürrealista képeiből nyílt kiállítás Londonban
22 • 11 • 14Baki László
Dora Maar – eredeti nevén Henriette Théodora Markovitch – 1907. november 22-én született Párizsban. Tanulmányait a párizsi École des Beaux-Arts, majd az Académie Julian iskolában végezte, és szürrealista körökben vált megkerülhetetlen alkotóvá. Munkáit most a Huxley-Parlour Galéria mutatja be Londonban.
Dora Maar első publikációja 1932-ben jelent meg az Art et Métiers Graphiques című folyóiratban, első önálló kiállítását pedig a párizsi Galerie Vanderbergben rendezték meg. Maar egy Rolleiflex fényképezőgéppel készítette képeit, egyik mestere Henri Cartier-Bresson volt, de szeretett volna tanulni Man Raytől is, aki azzal utasította el, hogy a fotó nem művészet, az csak pénzkereset. Dora Maar azonban úgy fogalmazott:
„a fotográfia a festészet kishúga.”
1931 körül Maar Pierre Kéfer filmdíszlettervezővel együtt stúdiót alapított, amely a portré-, a divat- és a reklámfényképezésre specializálódott. Már a harmincas években készült alkotásait is az innovatív megközelítés jellemezte, amikor fotómontázzsal és kollázzsal kísérletezett. De a híres modellről, Assia Granatouroffról készült akttanulmányai is azt mutatják, hogy a Maarhoz hasonló női fotográfusok hogyan kezdtek beszivárogni az olyan, viszonylag tabu műfajokba, mint az erotika és az aktfotózás. Az 1930-as években Maar aktívan részt vett a művészek és értelmiségiek által vezetett baloldali mozgalmakban. Barcelonában, Párizsban és Londonban készített utcai fotói ebből az időből az európai gazdasági válság alatti élet valóságát örökítették meg. Maar egyike lett azon kevés női fotográfusoknak, akiket bevontak a mozgalom kiállításaira és kiadványaiba.
Bár Maarra gyakran csak Picasso partnereként és múzsájaként emlékeznek, munkássága a közelmúltban szerencsére újból figyelmet kapott. Munkáit posztumusz kiállították a müncheni Haus der Kunstban, a marseille-i Centre de la Vieille Charité-ban, a barcelonai Centre Cultural Tecla Sala-ban, a párizsi Centre Pompidou-ban és a londoni Tate Modernben.
A legújabb, a Huxley-Parlour által bemutatott Dora Maar. Contact Prints című kiállításán látható művek az 1930-as években készültek, és intim betekintést nyújtanak Maar korai fotográfiai munkásságába, valamint a titokzatos és nyugtalanító témák iránti érdeklődésébe. Ezek a képek arról tanúskodnak, hogy Maar egyszerre volt innovatív fotográfus és a huszadik századi modernizmus fontos alakja.
1935 telén Maar megismerkedett Pablo Picassóval, és mintegy nyolc évig tartó kapcsolatuk mindkettőjük pályájára mély hatást gyakorolt. A művésznő dokumentálta a Guernica című művének elkészítését, és ezzel eddig soha nem látott betekintést nyújtott a művész munkafolyamatába. Kapcsolatuk során Maar gyakran dokumentálta Picassót munka közben, és ő tanította meg Picassót a legfontosabb fotográfiai módszerekre, például a cliché verre, azaz az üveglemez technikára. Picasso azonban nem tartotta sokra sem a fényképezést, sem Maar képeit. A nő idegösszeomlást kapott, felhagyott az alkotói művészettel, és csak Picasso modellje volt. Naplójában így írt erről:
„Kihasznált engem a végtelenségig, annyira, hogy a végére nem maradt belőlem más, mint több száz festett portré!”
Első rohama után egy klinikára került, ahol elektrosokkal kezelték. Amikor kiengedték, megszakította a kapcsolatot barátaival és Picassóval, a kereszténység felé fordult, és szinte remeteként élt. Ennek eredményeképpen életének második felét rejtélyek és találgatások övezik. Dora Maar 1997. július 16-án hunyt el.
Dora Maar: Contact Prints
Huxley-Parlour, London
2022. október 15. – november 19.