Válogatás az egyik legsokszínűbb modern fotográfus madridi életmű-kiállításának képeiből

Munkásságát azonban nem lehet könnyen elhelyezni azokon a fotográfiai és kulturális irányzatokon belül, amelyekkel találkozott, bár minden bizonnyal mindegyik gazdagította látásmódját. Bing munkásságára egyszerre volt hatással a Moholy-Nagyhoz köthető „Das Neue Sehen“, a weimari Bauhaus, valamint André Kertész és Man Ray szürrealizmusa, amellyel 1930-ban Párizsba költözve találkozott. Érkezése idején a francia főváros a művészeti és szellemi irányzatok olvasztótégelye volt, és számos olyan mozgalom kialakulásának színhelye, amelyek döntő szerepet játszottak az avantgárd fejlődésében. A szürrealista felhangok nyilvánvalóak Bing tárgyakról készített fotóin, valamint a székekről, utcákról és közterekről készített felvételeinek keretezésében, amelyek az idegenség és az elidegenedés érzetét keltik.

A Bauhaus rendkívül fontos hatással volt Bing munkásságára, mind El Lissitzky elméletei, mind Moholy-Nagy új látásmódja révén, amely az építészet és a fotográfia összeolvadását, valamint a fotográfia – mint médium – festészethez viszonyított autonómiáját hirdette. A „Neue Sehen” végtelen lehetőségeket kínált, és Bing teljes mértékben ki is használta ezeket, néhányat közülük alkalmazva munkáiban, mint például az absztrakció, a közelképek, a meredek nézőpontok, a fotómontázsok. Ezek mindegyike felfedezhető a nemrégiben Madridban megnyílt kiállítás képein. Ilse Bing a női fotográfusok azon generációjához tartozott, amely példátlan láthatóságot ért el. Nem volt mindennapos, hogy nők művészek legyenek egy olyan területen, amelyet általában férfiak foglaltak el, akik néha megvetéssel, akár ellenségesen tekintettek a társadalmi és kulturális élet aktív szereplőjeként való jelenlétükre. Sok kortársához, mint Germaine Krull, Florence Henri, Laure Albin-Guillot, Madame d'Ora, Berenice Abbott, Nora Dumas és Gisèle Freund, hasonlóan Bing fényképezőgépe az önmeghatározás alapvető eszközévé és saját identitása megerősítésének eszközévé vált.

Ilse Bing 1899. március 23-án született Frankfurtban, középosztálybeli zsidó családba. Első fényképeit tizennégy éves korában készítette. Autodidakta módon tanult, és akkor jött rá, hogy ez lesz a fő tevékenysége, amikor doktori disszertációjának illusztrálására fényképezni kezdett. Matematikát és fizikát tanult művészeti pályája előtt. 1929-ben abbahagyta egyetemi tanulmányait, és a tőle elválaszthatatlan Leicájával felfegyverkezve a következő harminc évben a fotózásnak szentelte magát. 1930-ban Párizsba költözött, ahol továbbra is aktívan dolgozott fotóriporterként, miközben saját, kreatívabb munkáit is készítette, és fokozatosan a modern francia fotográfia egyik vezető képviselőjévé vált. 1941-ben a nemzetiszocializmus előretörésével Bing New Yorkba költözött férjével, Konrad Wolff zongoraművésszel. Két évtizeddel később, 60 éves korában felhagyott a fényképezéssel, és figyelmét kollázsok, absztrakt művek és rajzok készítésére, valamint versírásra összpontosította. Ilse Bing 1998-ban halt meg New Yorkban.