Párizsban az olasz arte povera: Reversing the Eye 1960–75
23 • 01 • 17A Fehér Vera
A Milánói Triennáléval koprodukciós szervezésben két párizsi helyszín, a Jeu de Paume és a LE BAL ad otthont a Reversing the Eye című, olasz avantgárd művészetet és az arte povera kapcsolatát bemutató fotográfiai kiállításnak október 11-től. A tárlaton a ’60-as és korai ’70-es évekből 49 művész több mint 250 műalkotását láthatjuk, a Reversing the Eye angol cím Giuseppe Penone a kiállításon szereplő Rovesciare i propri occhi (1970) című alkotására utal.
A Milánói Triennáléval koprodukciós szervezésben két párizsi helyszín, a Jeu de Paume és a LE BAL ad otthont a Reversing the Eye című, olasz avantgárd művészetet és az arte povera kapcsolatát bemutató fotográfiai kiállításnak október 11-től. A tárlaton a ’60-as és korai ’70-es évekből 49 művész több mint 250 műalkotását láthatjuk, a Reversing the Eye angol cím Giuseppe Penone a kiállításon szereplő Rovesciare i propri occhi (1970) című alkotására utal.
A Reversing the Eye az olasz avantgárd ’60-as és ’70-es évek eleji szegmense és a mechanikusan előállított (analóg) fénykép-film-videó között keresi a kapcsolatot. A korabeli európai kontextusban gyümölcsöző kapcsolat kifejezhető az olasz társadalomban mindenütt jelenlévő médiára kritikusan reagáló avantgárd hangjaival. Mindazonáltal a kiállítás elsősorban az arte povera, a szegényes nyersanyagokból építkező művészet színterét kívánja bemutatni, úgy, ahogyan azt Germano Celant kritikus már 1967-ben meghatározta – és nem célja megszólítani a korszak teljes avantgárd felhozatalát. Akkoriban, a pop art és a nemzetközi konceptuális szcéna tevékenységével egyidőben az arte povera mozgalom – ahogy Celant fogalmazott – egy „az esetlegesség, az események és a jelen iránt elkötelezett szabad kifejezési forma” keresése volt, mely a művészet és az élet összefüggéseit hivatott megjeleníteni.
Bár a fényképezést, a filmet és a videót csak ritkán kötik az arte poverához, a valóságban a mozgalom tagjai széles körben használták ezeket az eszközöket. A tárlat a fősodorra összpontosít, de a kiállítás különösen sok fotográfust és jelentős hatással bíró művésztársaikat is bemutatja. A két helyszín négy tematikára oszlik, így kitér az idő és a tér viszonyának típusaira (Tapasztalás), a valóság dekonstrukciójának képeken keresztüli reprezentációjára (Kép), a médiában rejlő teatralitás dimenziójára (Színház), valamint az identitás fogalmára, a szerző szerepére (Test).
A tárlat – melynek összeállításában Quentin Bajac, a Jeu de Paume igazgatója, Diane Dufour, a LE BAL igazgatója és Giuliano Sergio, független kurátor mellett a társkurátor Lorenza Bravetta, a Milánói Triennálé fotográfia, mozi és új-média kurátora vettek részt – Párizsban lesz megtekinthető egészen 2023. január 29-ig, majd a kiállítás 2023 tavaszán Milánóba utazik.
A kiállító művészek:
Claudio ABATE, Carlo ALFANO, Giovanni ANSELMO, Alighiero BOETTI, Pier Paolo CALZOLARI, Elisabetta CATALANO, Mario CRESCI, Gino DE DOMINICIS, Plinio DE MARTIIS, Luciano FABROGiosetta FIORONI, Luigi GHIRRI, Luciano GIACCARI, Paolo GIOLI, Laura GRISI, Marcello GROTTESI, Franco GUERZONI, Paolo ICARO, Mimmo JODICE, Jannis KOUNELLIS, Ketty LA ROCCA, Piero MANZONI, Plinio MARTELLI, Antonio MASOTTI, Paolo MATTEUCCI, Eliseo MATTIACCI, Fabio MAURI, Mario MERZ, Marisa MERZ, Ugo MULAS, Paolo MUSSAT SARTOR, Hidetoshi NAGASAWA, Ugo NESPOLO, Luigi ONTANI, Giulio PAOLINI, Claudio PARMIGGIANI, Pino PASCALI, Luca PATELLA, Giuseppe PENONE, Gianni PETTENA, Vettor PISANI, Michelangelo PISTOLETTO, Emilio PRINI, SALVO (Salvatore Mangione), Gerry SCHUM, Cesare TACCHI, Franco VACCARI, Michele ZAZA, Gilberto ZORIO
Reversing the Eye 1960–75
Jeu de Paume
2022. október 11. – 2023. január 29.