A beszélgetéssorozat célja a kortárs fotográfia fejlődésének és művészeti hatásainak bemutatása, amely idén egy csoportos kiállítás formájában teljesedik ki, a kortárs magyar fotóművészet témáit, technikai kísérleteit, műfaji sajátosságait, valamint a médium határátlépéseit vizsgálva. A februári esemény vendégeinek Bilak Krystynát és Biró Dávidot hívták meg, a beszélgetés témája a látás és láttatás lesz.
A Képes Beszéd sorozat következő két szereplőjének munkásságában még ma is meghatározó a fotó médiuma, de alkotói folyamatukban rendszeresen szerepeltetnek más képzőművészeti műfajokat is. Kiterjesztve a fotográfia határait, felhívják a figyelmet annak formai és társadalmi-kulturális kontextusára. Fontos elméleti kiindulópont és vizuális keretrendszer marad számukra, de már nem kötik közvetlenül és kizárólag a fényképezőgépen alapuló tevékenységhez, hanem tanulságait levonva és összegezve egy komplexebb formában hasznosítják azt újra.
Az ember és a technológia összeolvadása egyenes vonalú egyenletes mozgással alakítja át identitásunkat. A nap nagy részében avatárok vagyunk, de ha éppen nem vagyunk az online térben, a nyilvános terek digitális protézisei vizsgálják vásárlási szokásainkat, érzelmeinket, szemünk mozgását. A gépek forradalma valóban elkezdődött. Különböző kreált identitásaink önként hajtanak fejet az applikációk felhasználói feltételei előtt, türelmetlenül nyomunk rá a cookies-okkal kapcsolatos tájékoztató ablakok accept gombjára, fotókat szerkesztünk, filtereket használunk, hamis valóságot mutatunk. Mindez önmagunk és a valóság érzékelését is megváltoztatja. Az online és az offline oda-vissza hat egymásra, hogy sokszor az online sokkal valóságosabbnak hasson, mint a valóság maga.
Az arc az online tömegkommunikáció egyik legnépszerűbb médiuma. Az arc ma egyre kevésbé a sajátunk, az arcfelismerő rendszerek, a face filterek, valamint a deep fake softwarek egy megsokszorozható, konstruálható felületté alakították arcunkat, amely identitásunk legmegbízhatóbb elemének számított a 2014 előtti időkben.
Biró David és Bilak Krystyna kortárs vizuális kultúránk képekkel kapcsolatos téziseit vizsgálják erősen konceptuális alapokra helyezett fotográfiai tevékenységük során, melyben a látással, az érzékeléssel, a befogadással, a felismeréssel kapcsolatos kérdéseket keresik és kutatják. Munkáikban több digitálisnak tűnő vizuális megoldás is feltűnik, amelyeket manuális eszközökkel, manipuláció nélkül építenek meg, éppen a valóság és a virtualitás megkülönböztetésének lehetőségét vizsgálandó.
