Mit nézzünk májusban? – A Punkt fotókiállítás ajánlója

Dél-Korea kortárs fotóművészetével ismerkedhet meg a hazai közönség a budapesti Koreai Kulturális Központ áprilisban nyílt kiállításán. A több mint száz képből álló válogatás tizenkét nemzetközileg is elismert dél-koreai fotográfus munkáin keresztül a ’80-as évek végétől kezdve napjainkig követi nyomon a koreai kortárs fotográfia fejlődését. A dél-koreai fotóművészet elmúlt negyven évét feldolgozó kiállítás Európában elsőként Magyarországon mutatkozik be. A kiállító művészek különböző generációkhoz tartoznak, és más témák foglalkoztatják őket, a válogatás mégis alapos benyomást ad mind a koreai fotóművészet alakulásáról, mind a koreai társadalmat és kultúrát meghatározó tényezőkről.

A kriptozoológia az a tudományág, amely olyan állatokkal és lényekkel foglalkozik, amelyek létezését az akadémiai tudományok nem ismerik el, vagy még nem tudták bizonyítani. K. Takács Márton és Kazsimér Soma kiállítását Luby Margit néprajzkutató könyve, a Bábalelte babona inspirálta, mely Szabolcs-Szatmár-Bereg hiedelmeit foglalja össze. A konkrét kutatásról így fogalmazott az alkotó: „Olyan volt az egész, mint egy játék. Egy performatív aktus, melynek során elutaztunk a kiszemelt helyszínekre, ahol felmértük a terepet, Marci aztán fotókat készített, én meg azon gondolkodtam, hogyan lehetne mindezt szövegbe, esetleg versbe önteni. De voltak különleges esetek is. Amikor a putnoki farkasembert kutattuk, akkor azt tudtuk, hogy a város hegyén található a sírja, de azt nem, hogy pontosan hol keressük. Felvettük ezért a kapcsolatot a helyi múzeummal, így sikerült egy vezetővel megtalálnunk azt a kőrakást, amit a farkasember sírjának vélnek.”
A tárlaton a látogató a kiállított szövegek, versek és fotók között könnyen elveszhet, de ez az alkotók határozott célja volt. Így a befogadó is „kutatóvá” válhat, és összerakhatja azokat a mozaikdarabokat, melyeket három éven át gyűjtöttek.

A spanyol fotográfia egyik kiemelkedő alkotója, Koldo Chamorro műveiből látható kiállítás a Cervantes Intézetben. Az ibériai Szent Krisztus sorozat középpontjában a katolikus kereszt áll, mint Spanyolország ellentmondásainak – modernitásra vágyó, mégis a hagyományokhoz kötődő – szimbóluma. A tárlat június 30-ig ingyenesen látogatható. Koldo Chamorro (1949–2009) fotóriporterként vált ismertté, és lett Spanyolország egyik legjelentősebb fotográfusa. Művei többek között a Reina Sofia Múzeum gyűjteményében is megtalálhatók. Számtalan munkája során – szakmai pályafutása negyven évnél is hosszabb volt -, főként a társadalmi struktúrák, a vallás, az ünnepek, a bikaviadalok világa, az emberi test és a szexualitás ábrázolása foglalkoztatta.

Martin Wanda önreflektív kollázssorozatában a posztmodern szerelem kihívásait és az idealizált, illetve a valós vonzalom körüli kérdéseket járja körül, amelyben sokszor ütköznek az elvárások a valósággal. A cím William Blake 1798-ban megjelentetett, saját maga által illusztrált verses gyűjteményét idézi, melyben a szöveg és illusztráció szerves egységet alkot. A fotográfus romanticizálja szerelmi csalódásait, kollázsain kedvenc könyveiből, a romantikus irodalom klasszikusaiból beszkennelt részleteket kombinálja kézzel írt szövegekkel. Az Üvöltő szelekből, a Vörös és Feketéből, az Anyeginből és Az ifjú Werther szenvedéseiből kiragadott könyvlapok és az elmúlt évek során volt barátoktól, szeretőktől és Tinder-randiktól kapott bókoló vagy fájdalmas, olykor vulgáris üzenetek töredékei állítják szembe a vágyott és a valós szerelmet.

Ujj Zsuzsi első, acb Galériában rendezett önálló kiállítása sokrétű és széleskörű válogatást mutat be az alkotó fotográfiai alkotásaiból, igyekezve feltárni és bemutatni az összefüggéseket, kapcsolatokat az életművet alkotó sorozatok között. Ebben a szelekcióban és rendezésben a motivikus ismétlődések, tárgyak (különösen a tükör vagy a fólia különféle használata) iránti figyelem, a közeli és távoli képkivágások váltakozásának narratív ereje is szerephez jut. Ujj Zsuzsi a munkáiban – a nyolcvanas éveket nagyrészt meghatározó „új hullám”-ra jellemző módon – a költészet, a dalszövegek, a zene, valamint a képzőművészet szoros egységet alkot egymással. A kiállítás címe, illetve a fotográfiák között elhelyezett mozgóképes anyagok is ezeket a kapcsolatokat húzzák alá, és rendelik egymás mellé Ujj Zsuzsi munkásságának költői, énekesi és képzőművészeti aspektusait.

A Szent István Király Múzeum kiállításán a műveiben mindig a képzőművészet és fotográfia határmezsgyéjét átlépő Halas István az elmúlt négy évtizedben készült emblematikus fotóit, fotóciklusait, valamint legújabb felvételeit mutatja be. A tárlaton számos olyan régebbi mű is megtekinthető, amely korábban nem szerepelt kiállításon, először most látható a közönség számára. A „KATALÓGUS” egy tágabb projekt része, amelyben a művész maga és mások számára rendszerezi, értelmezi, bemutatja és kutathatóvá teszi az elmúlt 40 évben elkészült munkái értékesnek vélt darabjait. Az eddig publikált és kiállított művei hátterében több száz nagyítás, print, több ezer negatív és több százezer digitális felvétel áll. Művészi pályáját két részre osztja az analóg és a digitális technika helycseréje a fényképezésben. A kétféle technika különböző megközelítést igényel mind a feldolgozás, mind a bemutatás szempontjából.

Budapesten születtem 1979-ben. Itt nőttem fel. Itt ismertem meg a lehetőségeimet és a korlátaimat. Budapest az a város, ahonnan elmegyek, és ahová mindig hazajövök. A 80’-as évektől végigkísértem változásait és próbálom ismeretlen arcai ellenére, újra meg újra megtalálni magam benne. Az Ablak-Zsiráf az a képeskönyv, amiből megtanultam látni a világot. Amiben szerepel a nevem is, amiből megtudtam, hogy a tükör üvegből van, és hogy a barátok titkokat mondanak el egymásnak. Van benne magától értetődő dolog, van olyan, ami nem is létezik, gyakran pedig átvitt értelmű. Az Artphoto Galéria tárlatán bemutatom a Budapesti AblakZsiráf képeslexikonját, melyben sorra veszem azokat a személyes élményeket és kollektív emlékezeti ismeretanyagokat, amelyek egy letűnt koron keresztül villantják fel Budapest arcait. A generációm számára jól ismert, ikonikusan magyar értéket képviselő Ablak-Zsiráf felépítésén keresztül állítok össze olyan fogalmakat, melyek a város jellegzetességeire vagy történeteire utalnak. (Tihanyi Anna)