Pert nyert Michelangelo Dávid szobra egy olasz lapkiadóval szemben
23 • 07 • 10Princz Zsófia
Az elmúlt hetekben több, szerzői joggal kapcsolatos amerikai bírósági döntésről is beszámoltunk oldalunkon, de megosztó döntések nemcsak a tengerentúlon, hanem itt Európában is születnek. Május 15-én az olasz bíróság a firenzei Galleria dell’Accademia javára döntött egy szerzői jogi perben az Edizioni Condé Nast lapkiadóval szemben, mert engedély nélkül használtak fel egy fotót Michelangelo Dávid szobráról. Az ügy pikantériája, hogy a szóban forgó műalkotás köztulajdonban van, viszont az olasz alkotmány kapcsolódó törvénye lehetővé teszi, hogy az ország közintézményei, például a múzeumok koncessziós díjakat kérjenek a kulturális örökséghez tartozó műalkotások kereskedelmi célú reprodukcióiért, függetlenül azok szerzői jogi státuszától.
A firenzei múzeum azért perelte be a kiadót, mert az általuk kiadott GQ Italia 2020 augusztusában jogszerűtlenül használta fel Michelangelo Dávid szobrát, amikor azt engedély nélkül jelenítette meg a címlapon. A kérdéses borító lentikuláris technikával készült, ami azt jelenti, hogy ránézeti szögből különböző képeket láthatunk a lapot mozgatva. Az egyik kép Pietro Boselli modellt jeleníti meg Dávidként pózolva, amely Michelangelo Dávidjának arcára változik attól függően, hogy az olvasó honnan nézi.
Az Artnet News szerint az Edizioni Condé Nast kiadó – amely a GQ Italia tulajdonosa – nem fizetett használati díjat a firenzei Galleria dell'Accademia-nak, amely 1873 óta állítja ki a szobrot és birtokolja képi jogait. A firenzei bíróság végül 50.000 eurós bírságot szabott ki, mely fedezi a múzeumnak fizetendő díjat, illetve a büntetést, amiért a magazin felhasználta a címlapfotóhoz az 500 éves műalkotást.
A jogi győzelmet követő nyilatkozatában a Galleria dell'Accademia a GQ Italia-t bírálta, amiért a kiadó azzal, hogy
„alattomosan és rosszindulatúan [szembeállította] Michelangelo Dávidjának képét egy modell képével, lealacsonyította, összezavarta, megsértette és megalázta a műalkotás magas szimbolikus és identitásbeli értékét, és leigázta azt reklám és szerkesztői promóciós célokra.”
Nem egyedülálló eset Olaszországban, hogy a helyi bíróság kulturális örökséggel kapcsolatos pozitív ítéletet hoz egy múzeum számára. Nemsokkal korábban a velencei Galleria dell’Accademia, Leonardo da Vinci ikonikus Vitruvius-tanulmányának őrzője perelte be a német Ravensburgert, és állíttatta le a mű alapján készült 1000 darabos puzzle gyártását. Itt a mostani ügyhöz hasonlóan is Olaszország kulturális örökségéről és tájairól szóló törvénye állt a középpontban, amely lehetővé teszi a koncessziós díjak bekérését, vagy a kereskedelmi célú reprodukció betiltását.
Napjainkban a legtöbb turisztikai látványosságot a valódi élmény helyett többnyire csak a fényképezőgépünk, okostelefonunk képernyőjén keresztül látjuk, hiszen a közösségi oldalak elterjedésével sajnos a megörökítési vágy megmutatási kényszerré transzformálódott át.
Egyes turisztikai látványosságok azonban megtiltották a látogatóknak a fényképezést, és a szabályok megszegése miatt akár nagy bajba is kerülhetünk.
Az alábbi cikkünkben 8 népszerű európai turistalátványosságot mutatunk be, amit tilos fényképezni.