Menü

5kérdés – Mohos Zsófia

23 • 09 • 29Punkt

5kérdés rovatunkban ugyanazt az öt kérdést tesszük fel a hazai fotográfiai élet meghatározó szereplőinek. Ezúttal Mohos Zsófia fotóművészt kérdeztük.

1. Mely fotográfusok inspirálták, és hogyan befolyásolták az alkotói folyamatokat?

Tizenévesen, amikor elkezdett érdekelni a fotózás, főleg az interneten megismert, szintén kezdő fotósok közössége nagyon inspiráló volt, húztuk egymást. Akik később elsősorban a személyiségükkel, gondolatiságukkal megfogtak, közülük kiemelném Korniss Pétert, akivel igen hasonló motivációink vannak az eltűnőben lévő kultúrák megörökítését illetően, és Vivian Maiert, mint női fotográfust, aki nagyon érezte a pillanatot. Számomra lenyűgöző mindkettejük elkötelezett, hosszú távú munkája.

2. Melyik fotóalbum vagy kiállítás volt a legmeghatározóbb az életében?

Ami alapvetően meghatározó volt még gyerekként: Ács Irén Palócország című könyve. A Néprajzi Múzeumban pedig a Véménd 1916–1920 – Egy falusi tanító fotográfiái című kiállításon nagyjából 10 éve fogalmazódott meg bennem, hogy milyen felelősség és egyben lehetőség a fotózás, mert megőrizhetem a jelent a saját látásmódommal, és lehet hogy valaki száz év múlva örülni fog neki… Talán ugyanez az érzés amikor Brian May (a Queen gitárosa) és Elena Vidal könyvét böngészem, a címe: A Village Lost and Found. A könyv T. R. Williams, a viktoriánus korszak fotográfusának munkájáról szól, gyakorlatilag a sztereoszkópikus fényképeinek jegyzetekkel ellátott gyűjteménye. Megdöbbentett, hogy valaki már a 19. század közepén azzal a tudatos céllal fényképezett, hogy valamit szisztematikusan meg kell örökíteni, mert el fog tűnni! Az idei kiállítások közül, ahol jártam, Bukta Imre festőművész Műveljük kertjeinket! című, kifejezetten gazdag tárlata volt rám a legnagyobb hatással, többször is visszatértem elmerülni a festményekben, installációkban.

3. Mikor és hol volt az első egyéni kiállítása?

2015-ben a nagymamám falujában, Kisecseten, a falunapra az önkormányzat elkért tőlem néhány fotót, kinyomtatták A4-es papírra, kitűzték őket fekete anyaggal bevont paravánokra, hadd lássa mindenki, aki arra jár. A képek alatt először láttam a kiírást: Mohos Zsófia – Görbeország. Boldog voltam, ez volt életem első „kiállítása”. Aztán 2017-ben Gödöllőn a Művészetek Házában volt az első igazi, szintén Görbeország címmel.

4. Analóg vagy digitális fényképezőgépet használ?

Szerencsére még ahhoz a generációhoz tartozom, akik analóggal kezdtek, így ismerem a módját, de több éve már csak digitális fényképezőgépet használok.

5. Milyen fényképet készített legutóbb?

Vajdaságban, viszonylag közel Belgrádhoz, Stará Pazova városában jártam nemrég, ahol szlovákok élnek – az utóbbi években lenyűgözött a nemzetiségek sokszínűsége ezen a vidéken, ráadásul a modern, városi környezetben is gyakran még tetten érhető a paraszti kultúra, amit vizuálisan nagyon érdekesnek tartok, igyekszem minél több szempontból körbejárni ezt a témát. A képen a 85 éves Katarína látható, aki az Evangélikus Női Kör elnöke Pazovában.

0103

Fotó: © Mohos Zsófia: Katarína az udvaron, Stará Pazova, Vajdaság, 2023