Deborah Turbeville kollázsai és divatfényképei a Photo Elysée-ben

A Photo Elysée novemberben nyitotta meg azt a kiállítását, amellyel Deborah Turbeville munkásságának állítanak emléket. Az 1970-es években divatfényképeiről ismertté vált amerikai fotográfus munkássága igen sokrétű, alkotásaiban a fotográfiát és annak anyagiságát vizsgálja, kollázsain az emlékezet, és az elmúló idő melankóliájával foglalkozik. A Photo Elysée az amerikai MUUS Collection-nel együttműködve egy átfogó válogatást kínál a művész legfontosabb munkáiból, a tárlat 2024. február 25-ig látogatható.

A tíz éve elhunyt amerikai fotográfus, Deborah Turbeville egész karrierje során külön utakon járt. Nem tartozott semmilyen irányzathoz, művészeti iskolához vagy mozgalomhoz. Egyedi vizuális világa azonban már fotográfusi karrierje elején kialakult, jellegzetes művészi nyelve folyamatosan ugyanazt az időtlenségérzést hordozta. Divatfényképein, megrendelésre készült képein és egyéni munkáin az időtlenség mellett hangsúlyos a melankólia érzése is, amely szentimentális hangulatot kölcsönöz alkotásainak. Mindezt fel lehet fedezni azokon a fényképeken is, amelyet a művész többek között a Vogue, a Harper's Bazaar, a Nova és a Vogue Italia magazinok számára készített.
A Photo Elysée mostani retrospektív kiállítása elsősorban Turbeville fotográfiai felfedezéseire, újításaira koncentrál, amelyekkel átalakította a divatfényképezés világát, és új szemléletet hozott. A kiállítás célja, hogy bemutassa, hogy a többnyire még mindig ismeretlen Turbeville munkássága milyen sajátosságokkal bírt egyedi kollázsképei készítésekor, illetve megrendelésre készített munkáinál.

A kiállításon szereplő képek egyúttal dokumentálják azt a folyamatot is, amely során a művész egyre erőteljesebben határolódott el a női szépség sztereotipikus ábrázolásától, amelyet az akkori divatipar képviselt, és hogyan nyitott meg új, addig ismeretlen perspektívákat. Női modelljeit gyakran elhagyatottnak tűnő környezetbe helyezte el. Az alanyokat így különös hangulat veszi körül, amivel a képek is egyfajta mindennapokon túli élményt fejeznek ki.

A tárlat nagy figyelmet szentel a művész saját kézzel végzett utómunkafolyamataira is. Turbeville gyakran szándékosan manipulálta fényképeit, amelyeket fénymásolt, máskor összekarcolt, gyakran pedig egymásra, vagy egymás mellé illesztett. Azáltal, hogy a kiállítás a négy évtized alatt készült kollázsokra nagyobb hangsúlyt fektet, jobban láthatóvá válik a művész fotótörténeti jelentősége, amellyel korának művészetét is meghatározta.