Ahol megállt az idő – Válogatás Andrew Borowiec The Post-industrial Rust Belt című sorozatából

A rangos kitüntetés fődíjasa Andrew Borowiec amerikai fotográfus lett, akinek a The Post-industrial Rust Belt című sorozata egy rozsdaövezetet mutat be, ahol szinte megállt az idő. Az 1980-as években bezárt ipari létesítmény köré épült város lakói mindenüket hátrahagyták, amikor a boldogulás reményében máshová költöztek. A sorozat nemcsak az egykor virágzó környék hanyatlását mutatja be, hanem az emberek nélküli épületeket és utcákat is, amelyek a magány, a szomorúság és az elhagyatottság hangulatait keltik. Borowiec hosszú éveket fordított projektjére, talán éppen ez az alázatos munka tette lehetővé azt, hogy fényképei nemcsak az amerikai álom illékonyságára tudnak rámutatni, hanem arra is, mennyire törékeny minden, amit ember alkotott.

Andrew Borowiec: The Post-industrial Rust Belt

Közel négy évtizede fényképezem Amerika hatalmas ipari központjának rozsdaövezetét, amely New York állam északi részétől nyugaton a Michigan-tó partjáig és az Ohio folyótól délre fekvő Appalache hegységig terjed. A környék az 1980-as évek óta folyamatosan hanyatlik, a házakat lerombolták, a gyárakat pedig bezárták, és az itt élő emberek elvesztették munkájukat, otthonukat.

Harminc évig fekete-fehér filmre fényképeztem, majd elkezdtem színesben is dolgozni, először filmre, majd újabban egy közepes formátumú digitális fényképezőgéppel, amely lehetővé teszi, hogy olyan nagyméretű, részletgazdag nyomatokat készítsek, amelyek a fényképeim jelentésének felerősítésére, tisztázására és néha bonyolítására szolgálnak.

A fényképek részben a táj sajátos identitásáról szólnak. Ugyanakkor olyan képeket próbálok készíteni, amelyek részletei támpontot adhatnak az adott tájban élő emberek értékeinek, törekvéseinek, reményeinek és álmainak megértéséhez. A földrajzi különbségeket félretéve, a posztindusztriális rozsdaövezet nehézségei a huszonegyedik századi Amerikában mindenhol tapasztalhatók, és az egyre inkább mindenütt jelenlévő egyenlőtlenséget tükrözik, ahol a legtöbb embernek nem megy olyan jól, mint korábban, vagy mint ahogyan szeretné.

Ugyanakkor remélem, hogy a képek a remény jeleit is mutatják. A gyárvárosok lakói kitartóak és ellenállóak. Bár lehet, hogy gazdasági kényszerből egy elhagyott gyár szomszédságában kell élniük, mégis azért küzdenek, hogy az amerikai álom valamelyes látszatát valósítsák meg a nem éppen ideális körülmények között.