A szerelem, a szenvedély és a szabadságvágy képei – megjelent Martin Wanda és Martin Gábor fotóalbuma

A Mai Manó Házban augusztus 19-ig látogatható Martin Wanda & Martin Gábor: Az Örök Fiatalság Balladája – The Ballad of Eternal Youth című kiállítás anyaga immár fotóalbum formájában is kézbe vehető. A BOOOK Kft. gondozásában megjelent keménytáblás, száznegyvennégy oldalas kötet a tárlat koncepciójával parallel mutatja be apa és lánya sok évtized különbséggel és többezer kilométer távolságban készült fotográfiáit, miközben tértől és időtől függetlenül mesél szerelemről és szórakozásról, szenvedélyről és szabadságvágyról. Az album nyilvános bemutatója a Mai Manó Házban lesz augusztus elsején.

A mindenkori fiatalok egyetemes vágyai fogalmazódnak meg Martin Wanda és Martin Gábor fotográfiáiban, függetlenül attól a megkerülhetetlen ténytől, hogy a hetvenes évek Békéscsabája, vagy napjaink londoni underground szubkultúrája éjszakai életében merülünk éppen alá. Hogy továbblépve az éjszakák különféle regiszterein, apa és lánya párhuzamos fotográfiáinak segítségével végül a másnapok kellemesen leszedált valóságában ébredjünk. Martin Wanda és Martin Gábor inkriminált buliképei valójában konkrét tervek nélkül, inkább az örömzenéléshez fogható belső indíttatásból születtek. Itt rögtön hozzá kell tenni: ez a fajta vizuális jam session egy fotográfus számára nemegyszer szolgáltat motivációt a majdani „hivatalos” munkákhoz, amelyek a két alkotó esetében sok más mellett riportanyagokban, autonóm fotográfiák nyomán megvalósult kiállításokban és albumokban, koncertfelvételekben, magazinok számára készült portrékban és zenekarfotókban nyilvánult meg az évek során. Ezekből a munkákból mind a kiállításon, mind albumba rendezve ugyancsak láthatunk jónéhányat. Mindamellett a kiállítás, valamint az azzal azonos címen mostantól kézbe vehető fotóalbum már koherens gondolatok és határozott szerkesztői koncepciók nyomán született; a felvételek pedig sajátos kontextusba kerülve kezdtek egymással párbeszédbe.

Itt muszáj megemlíteni Nan Goldin 1980-as évek elején indult, majd idővel albumban is megjelent vizuális naplóját, A szexuális függőség balladáját, amely keresetlen őszinteséggel, az évek során epikus történetté sűrűsödve beszéli el egy meghatározott életszakaszában az alkotó legbensőbb kapcsolati hálójának krónikáját. Goldin munkája máig megkerülhetetlen a fotográfiában, ezt jól mutatja a tiszteletadás szándékaként is értelmezhető címadás Martin Wanda és Martin Gábor anyaga esetében.

A kiállítás koncepciója, annak fizikai valójában megvalósult enteriőrjei – köztük egy vörösre festett helyiség és néhány szolidan vöröslő falfelület –, valamint az album képszerkesztésének elvei és tipográfiája rokon vonásokat mutat egymással. Bár az albumban már megjelenik néhány színes felvétel is, de a kiállításon látható, ott még kizárólag fekete-fehér analóg fotográfiák dominanciája így is megmarad, s ehhez a vizuális világhoz illeszkednek a színszimbolika határozott szándékával a vörös grafikai elemek, valamint a keménytáblás kötet bordó borítója.

A mindenkori fiatalság közösségi identitásának felmutatásán túl számos fontos benyomással gazdagodhatunk Az Örök Fiatalság Balladája fotóalbumot lapozgatva. Például képet kapunk arról, hogy milyen módon változtatja meg, illetve hogyan gazdagítja az idő a képek jelentését. De arról is gondolatok fogalmazódhatnak meg bennünk, hogy milyen alkotói stratégiák álltak rendelkezésre egy fotográfus számára a hetvenes évek Magyarországán, és hogyan boldogul egy fiatal magyar alkotó a kortárs nemzetközi színtérben. Fogalmazzuk meg bármilyen irányból érzéseinket és gondolatainkat az albumot végiglapozva, egy azonban bizonyos: apa és lánya eredendően izgalmas kísérletnek indult közös munkája a szemünk előtt vált koherens és örökérvényű munkává.