A sarkvidéki éjszaka csillagai – Esther Horvath kiállítása a Capa Központban

Amikor 2015-ben részt vettem az első úton, két dolgot éreztem nagyon erősen. Egyrészt elvarázsolt a táj szépsége, törékenysége. Emlékszem, hogy a kéthetes út során minden éjjel hajnali egy és négy óra között a hajó hídján álltam, és figyeltem, ahogy mozog a jég, illetve a víz, az ég és a jég színe folyamatosan változik. Lenyűgözött, hogy mennyire változékony ez a táj, minden pillanatban más és más. Amit ma látsz, az holnap már nem lesz ott, mert a jég folyamatosan áramlik. A másik, hogy az Északi-sarkvidék a világnak az a része, ami a legnagyobb környezeti változáson megy keresztül a globális felmelegedés hatására. E két okból éreztem úgy, hogy ennek a tájnak szeretném szentelni a fotográfiai munkásságom. – mondta a Punktnak adott interjújában Esther Horvath, aki 2020-ban első magyar nőként került a World Press Photo díjazottak sorába.

Esther Horvath fotográfusként a sarkvidéki éghajlatkutatás dokumentálására fókuszál 2015 óta. 2019-től követi nyomon a norvégiai Spitzbergákon található Ny-Ålesundot, a világ legészakibb pontján működő, tíz országot tömörítő nemzetközi tudományos kutatóbázist. A Spitzbergák a globális felmelegedés epicentruma, ahol a téli átlaghőmérséklet 1991 óta 6-8 °C-kal emelkedett; ez a növekedés sokkal gyorsabb, mint bárhol máshol a bolygón. Itt az év több mint négy hónapját a sarkvidéki tél sötétsége uralja. A sarkvidéki éjszaka csillagai című kiállítás történetei és képsorai a sarki éjszakában zajló mindennapi életet és tudományos kutatómunkát mutatják be. A dokumentarista anyag azt meséli el, hogy a legzordabb környezeti körülmények – többek között hóviharok és mínusz 30 °C-os hőmérséklet – ellenére a tudósok milyen összefüggéseket tárnak fel, amelyek jelentősen hozzájárulnak bolygónk változásainak jobb megértéséhez. Emellett a fotográfus a mindennapi életet is bemutatja a kutatóbázison, ahová nem vezet út, így csak hajóval vagy repülővel érhető el, és ahol nem tartózkodhatnak turisták, csak kutatók. Ebbe a zárt világba kapunk bepillantást a fotográfus érzékeny megfigyelései révén, melyek a kutatási folyamatokon túl, az ott dolgozó elhivatott kutatók személyiségét, emberi oldalát is elénk tárják. A projekt fontos része a női tudósokat bemutató portrésorozat, a Women of Arctic Science, amely a kutatónők életének, motivációjának és munkájának megismertetése által a tudósok és felfedezők következő női generációját hivatott inspirálni. – írta Kopin Katalin, a kiállítás kurátora.