„Minden fotó egy film első képkockája” – Wim Wenders fotókiállítása a Howard Greenberg Galleryben

Az 1970-es években kibontakozó új német film meghatározó alkotói, Rainer Werner Fassbinder és Werner Herzog mellett ott találjuk Wim Wenderst is, aki legalább két filmjével, a Párizs, Texasszal (1984) és A Berlin felett az éggel (1987) már az 1980-as években visszavonhatatlanul beírta magát a mozi nemzetközi történetébe. Wenders alakját ma már nyugodtan tekinthetjük az európai film egyik doyenjének, aki az általa alapított Wim Wenders Stiftung segítségével nem pusztán saját rendezői munkássága emlékét és jelenét élteti, hanem fontos motorja a kortárs film legújabb törekvéseinek is.

Wim Wenders korai munkásságában kiemelkedő szerepet játszott az amerikai film jellegzetes stílusjegyeinek átvétele, a történetmesélés és a színészvezetés tengerentúli hagyományaitól kezdve egészen a road movie műfajának alkalmazásáig. Ennek első példája a hetvenes évek közepén forgatott road movie trilógiája volt, amellyel azonnal berobbant a köztudatba. Bár az utazás és az úton lét fizikai ténye és spirituális jelentősége a mai napig foglalkoztatja a német filmrendezőt, a zsáner tekintetében egyfajta összegző alkotása mindenképp a Párizs, Texas volt, melynek számos helyszín- és motívumkereső felvétele látható a kiállításon.

A két szekcióra tagolt tárlat kulcsfontosságú eleme, hogy a fényképeket Wenders naplószerű kísérőszövegei egészítik ki, ami arra is emlékeztet bennünket, hogy nem pusztán egy filmrendező munkából vagy passzióból készített fotográfiáit böngészhetik a látogatók, sokkal inkább a történetmesélés, a rendezői gondolkodás és a mozgóképi alkotás aktusának wendersi folyamataiba látunk bele. A tárlat Written in the West szekciójának többnyire emberábrázolást nélkülöző képei 1983 és 1987 között készültek Texas, Arizona, Új-Mexikó és Kalifornia útjain, jellegzetes kisvárosaiban, útmenti moteljeiben, bárjaiban és benzinkútjain.

A Once címen futó szekció fényképei Wenders hollywoodi szakmai útjai során születtek 1977 és 1984 között. A történetmesélés szándéka itt sem marad el, hiszen minden egyes felvételhez rövid anekdotákat fűz, amelyeket kivétel nélkül úgy kezd, hogy Once, I… A kulisszák mögé tekintő beszámolók utazási élményeket, útjait keresztező színészekkel és rendezőkkel történő találkozásokat beszél el. Egyik legérdekesebb közülük az az eset, amikor Utah államban az országúton teljesen véletlenül futott össze az autójával lerobbant Martin Scorsesevel és akkori feleségével, Isabella Rosselinivel. De a felvételeken nemegyszer tűnik fel Az amerikai barátban (1977) is játszó Bruno Ganz és Dennis Hopper, illetve olyan alkotók, mint Jim Jarmusch, Elia Kazan vagy Claire Denis.

A kiállításon Wim Wenders filmkészítési gyakorlatában rejlő irodalmi hagyományok, az önéletrajzi ihletésű szövegek és az állókép-készítés személyes praxisa egyformán megjelenik, miközben betekintést enged a látogató számára egy nagyformátumú filmes alkotó egyéni és személyes világába.