Annie Leibovitz újraalkotta azt a híres felvételt, amelyen Lee Miller látható, aki éppen Adolf Hitler fürdőkádjában ül. A különös hangulatú, de talán még érdekesebb történetű fénykép újraalkotott verziója a Vogue magazin számára készült. A felvétel ahhoz az életrajzi filmhez kapcsolódik, amely Lee Miller életét mutatja be, akit az Oscar-díjas színésznő, Kate Winslet alakít majd.
A fotográfia hatása a filmre tagadhatatlan, a rendezők gyakran fotográfiák alapján alakítják ki műveik megjelenését és hangulatát, esetleg cselekményének elemeit. Cikkünkben hat olyan filmet mutatunk be, amelyeket híres fényképek vagy azok készítői ihlettek.
A 19. század végén egy fiatal dán lelkész (Elliott Crosset Hove) Izland távoli vidékeire utazik, hogy templomot építsen és fotográfiákat készítsen az ott élő közösségről. Ám minél mélyebbre merült az egyre kegyetlenebb tájban és minél hosszabb időt töltött el helyi emberek között, annál inkább eltávolodott céljától, missziójától és a keresztény erkölcsösségtől. Hlynur Pálmason Isten földje című filmje ezt az alászállást követi nyomon.
A Hauser & Wirth Monaco épületében nyílt SWEET IS THE SWAMP WITH ITS SECRETS című kiállítás – mely először vizsgálja Roni Horn munkásságát a filmművészet világán keresztül – Horn fotográfiáit és szobrait Ingmar Bergman 1966-os Persona című drámájából vett részletekkel együtt mutatja be.
Schapiro nem csak a politikai szférában készítette el egészen a ’60-as évektől a kor lenyomatát, hanem a kulturálisban is. Az online kiállítás képei között szerepelnek portrék olyan ikonikus művészekről, mint Magritte, Bowie, Warhol, Samuel Beckett, Robert Redford vagy Barbara Streisand. Festők, zenészek, írók, filmesek és színészek.
A film esztétikai hiányosságait több kritika is taglalta már, így most leginkább a fotográfia szempontjából vizsgáljuk az alkotást, másfelől a fotográfia azon szociokulturális vetületeiről is szó esik, amelyekről a Post Mortem világa és cselekménye sajnálatos módon megfeledkezik.
Michelangelo Antonioni, a modern filmművészet talán legfontosabb művésze 1966-ban mutatta be Nagyítás című alkotását. Az olaszországi korszakát lezárandó és művészetének új kreatív irányt adó, Angliában forgatott művészet-lélektani mozi egy Julio Cortázar novella alapötletéből építkezik. A hatvanas évek „Swinging” Londonjának, azon belül is a mob-szubkultúra hangulatán átszűrve mutatja be az alkotás, kifejezetten a fotográfia médiumának viszontagságos kapcsolatát az egyén által érzékelt realitással.
Izgalmas programok Maurer Dóra TATE-béli kiállításán.
“Moholy-Nagy László zsenialitása éppen abban rejlik, hogy felismerte kora legelőremutatóbb művészi és tudományos vívmányait, törekvéseit, azok lehetséges fúzióit; melyeket sajátosan, sikeresen szintetizált.”