Karl Blossfeldt: A természet csodái – Válogatás a Magyar Fotográfiai Múzeum kiállításának képeiből

Karl Blossfeldt 1865. június 13-án született Schielóban, Németországban. Az elemi és a középiskola elvégzése után tanoncképzésben vett részt, mint szobrász és modellező. 1884-től 1889-ig grafikai ösztöndíjas támogatásban részesült Berlinben a Királyi Iparművészeti Múzeum oktatási intézményében. 1889-ben Rómába ment Prof. Moritz Meurer kutatási csapatának tagjaként, ahol növényeket gyűjtöttek és preparátumként készítették elő a későbbi kézműves oktatáshoz. Innen számíthatjuk egész életére és alkotói munkásságára kiható kapcsolatát a növényekkel. Rómából további körutazásokat tett egész Olaszországban, Görögországban és Észak-Afrika egyes részein. Ebben az időszakban kezdte szisztematikusan készíteni a növényekről készült fotódokumentációkat, akkoriban még valóban dokumentációs szándékkal. 1898-ban tért vissza Berlinbe, ahol tanítani kezdett a Királyi Iparművészeti Múzeum iskolájában „modellezés növények segítségével” elnevezésű kurzuson. Ugyanitt 1921-ben professzorrá nevezték ki. 1926-ban rendezte meg első kiállítását Karl Nierendorf művészeti galériájában Berlinben. Ezzel elindult nemzetközi ismertsége, és a Neue Sachlichkeit (Új Tárgyilagosság) néven művészettörténeti rangra emelkedő hullám részévé vált, olyanok mellett, mint Albert Renger-Patzsch vagy August Sander. 1928-ban jelent meg először az Urformen der Kunst (A művészet ősformái) című albuma az Ernst Wasmuth Kiadó jóvoltából, ami 1948-ig négy további kiadást ért meg. A könyvben szereplő fényképek a növények formáit az emberi alkotás alapformáiként mutatták be. Az album nagy hatással volt a kortárs művészetre, és máig az egyik legfontosabb műnek számít a fényképezés történetében. Blossfeldt úttörőnek tekinthető munkásságának jelentősége túlmutatott a botanikai illusztráció keretein, felvételei a 20. század eleji modern művészet egyik fontos forrásává váltak, és máig megtartották inspirációs hatásukat. Még a konstruktivizmus és a Bauhaus művészei is különösen nagyra értékelték munkáit, és számos alkotásukban felismerhetők a nyomai. 1932-ben jelent meg a Wundergarten der Natur című újabb albuma, amihez az előszót ő maga írta. 1932. december 9-én, 67 éves korában meghalt Berlinben.

Karl Blossfeldtet ma már a 20. század egyik legjelentősebb fotóművészeként tiszteljük, aki a növényvilág rejtett gazdagságát és szépségét tárta fel előttünk. Saját készítésű kamerákkal és makrolencsékkel olyan részleteket örökített meg, amelyeket szabad szemmel addig még nem láthattunk. A növények formái iránti mély érdeklődése vezette oda, hogy a természetet tanulmányozza és dokumentálja, munkásságában a tudományos pontosság és az esztétikai törekvés szerves egységet alkotott, ezzel új perspektívát nyitott a botanikai illusztráció és a művészet kapcsolatában. Művészetének egyik legfontosabb jellemzője a részletek iránti mély figyelem, fotói a természet geometriai tökéletességét, a növények szinte absztrakt formáit emelte ki, és ennek révén olyan struktúrák váltak láthatóvá, amelyeket korábban senki sem figyelhetett meg. A termések, a hajtások, a levelek erezete, a virágok porzója, a magok felülete – ezek mind olyan formák, amelyeket Blossfeldt képei a legapróbban felfednek, a növények így nem csupán biológiai organizmusokként, hanem esztétikai objektumokként is megjelennek fotóművein. Felvételei a tudomány és a művészet közötti határterületet kutatták és egyben új lehetőségeket fedezett fel a fotográfia számára. Blossfeldt művészete ma is inspiráló és arra emlékeztet minket, hogy ebben a médiák uralta globális térben a természetközpontú alkotás tovább kell, hogy éljen.