Válogatás a 9. Budapest Fotófesztivál kiállításainak képeiből

„Először a kép, aztán a szó.”– ismerjük Nádas Péter író hitvallását, aki fotográfus is, vagyis ahogyan ő mondja, a fény semleges megfigyelője. A fotó emlékezet, a fény és árnyék a papíron. A mesterséges intelligenciával azonban új dimenzió nyílt a vizuális művészetek területén is, olyan emlékeket idéz az AI, melyek sosem történtek meg. Miközben a fotográfia határai még élesebbé válnak, a valóság, a mesterséges identitások és a fikció összefonódik – és épp ez teszi a Budapest Fotófesztivál idei programját különösen izgalmassá: modern, klasszikus, dokumentarista, streetphoto, divatfotó, portréfotó, installáció, kísérletező vizuális művészet, nemzetközi és magyar fotográfusok vizuális lenyomatai reflektálnak világunkra.

A fesztivál első alkalommal hozza el Magyarországra a legendás divatfotográfus Peter Lindbergh műveit, aki szembement a kor trendjeivel, és inkább diktálta, mint másolta azokat. Egyik korszakalkotó képe a British Vogue 1990-es címlapja, ahol Naomi Campbell, Cindy Crawford, Linda Evangelista, Tatjana Patitz és Christy Turlington először szerepeltek együtt – azóta is hatással vannak a divat és a fotográfia világára. A ’90-es évek ikonikus szupermodelljeit megörökítő Lindbergh kiállítása a Műcsarnokban várja a látogatókat. Képein a modellek nem csupán arcok, hanem történeteket hordozó karakterek, akiknek tekintete és mozdulatai egy teljes életutat mesélnek el. A szerepjáték éppúgy lényegi eleme Lindbergh fekete-fehér képeinek, mint a spontaneitás és a dinamizmus. A tárlaton több mint ötven ikonikus alkotás látható, köztük a legendás Angel Story, amely Wim Wenders Berlin felett az ég című filmje nyomán született.

Aki a Műcsarnokban már látta az idén második Oscar-díját elnyerő Adrien Brody portréját, annak kötelező lesz átsétálni a Nagymező utcába, ahol Sylvia Plachy, magyar származású világhírű New Yorkban élő fotográfus kiállítása lesz látható, aki nem mellékesen a Brutalista főszereplőjének, Adrien Brodynak az édesanyja, aki ezúttal az Ajándékok a XX. századból és azon túl című tárlatával lesz jelen a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban.

Ha szeretsz fényképezni, nem kell bemutatni a 100 éves születésnapját ünneplő Leica fényképezőgépet. Mindig is egy státuszszimbólum volt, mindenki tudta, hogy ez nem csak egy fényképezőgép, hanem egy életérzés. Olyan nevek örökítették meg vele a világot, mint Henri Cartier-Bresson vagy Robert Capa. Egyszóval, ha a történelem ikonikus pillanatait nézed, nagy eséllyel egy Leica volt a fotográfus kezében. Manapság a Leica újra a csúcson van, de már nem csak a filmes változata miatt. A Leica Boutique Budapest kiállításán öt elismert hazai alkotó – Dragon Tamás, Huszti István, Juhász Jácint, Sebestyén László és Varga Benedek – mutatja be munkáit, amelyek a Leica kamerák örökségére építve ötvözik a hagyományokat a kortárs látásmóddal.

A legizgalmasabb kérdés napjainkban: Valós vagy mesterséges? Hol ér véget a valóság, és hol kezdődik az algoritmusok által generált identitás? A Kiscelli Múzeum ad otthont a Valós és mesterséges identitások címmel egyedülálló tárlatnak, amely a klasszikus portré műfaját és az AI térnyerését helyezi reflektorfénybe. Most olyan AI-val generált alkotásokkal találkozhatsz, amelyek a magyar fotóművészek szemszögéből mutatják be ezt az új vizuális és filozófiai határterületet.

Akik nem szépítenek, nem idealizálnak, csak dokumentálnak – ezáltal pedig egy olyan Magyarországot tárnak elénk, amelyben mindannyian élünk. Ők a Streetphoto Magyarország alkotói. Az utcai fényképezés a fotóművészet egyik legizgalmasabb és legőszintébb ága. A CEU Galéria áprilisi Parallel Magyarország tárlata olyan képeket mutat be, amelyek a hétköznapi városkép mögött rejlő pillanatokkal tartanak tükröt nekünk, néha görbét.

Több tucat helyszínen ismerkedhetünk még a nemzetközi kortárs fotóművészet izgalmas alkotóival a Budapest Fotófesztivál ideje alatt. Köztük a Rózsa utcai Pikszis Kultúrpont Rui Palha portugál, fekete-fehér képekben gondolkodó fotográfus kiállítása, Eleanor Macnair gyurmaikonjai és Pálfi György fotógyűjteménye a Mai Manó Házban, valamint Aimee McCrory fotóművész pszeudo Hullámvasút. Jelenetek egy házasságból című fekete-fehér sorozata a PaperLab Galériában. Csehországból ideutazik az opavai Sziléziai Egyetem Fotográfia Tanszékének tárlata, a Deák 17 Galéria állítja ki az alkotásaikat. Megmutatják magukat a legfiatalabb magyar alkotók is: How do you fit in? címmel a Turbinában. Itt lesz a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem fotószakos hallgatóinak csoportos tárlata. A Klauzál6 Projekt Galériában pedig Fresh Meat címmel nyílik a Budapest Fotófesztivál 35 év alatti fotográfusait bemutató kiállítás. Az Esernyős Galériában a fénnyel kísérletező alkotók, a MAOE fotóművészeti tagozatának csoportos kiállítása tekinthető meg. A FUGA-ban a természet újraalkotása az emberi térben témában Városi dzsungel címmel installálnak tárlatot, míg a HAB Művészeti Központban  három vizuális művész  Szabad szemmel nem látható sejtelmes című, a képi világokon túli észlelésünkről szóló kiállítása nyílik.

A Budapest Fotófesztivál nem csupán egy rendezvény, hanem egy utazás a vizuális történetmesélés világába. Legyen szó a klasszikus fekete-fehér fotóktól kezdve az AI-generált képekig, az utcai fotózástól a konceptuális alkotásokig, idén is garantáltan minden látogató talál olyat, ami megérinti és inspirálja.