Az univerzum új szeme – Ma 17.00 órakor bemutatják a világ legnagyobb digitális kamerájának első képeit

A Legacy Survey of Space and Time (LSST) programhoz készített kamera elképesztő méretekkel bír: körülbelül egy kisebb autó nagyságú, de kétszer olyan nehéz (kb. 3 tonna), és 3200 megapixeles felbontású szenzorral dolgozik – ez körülbelül 260 okostelefon kamerájának felel meg. Egyetlen felvételének teljes felbontású megjelenítéséhez több száz ultra-HD képernyőre lenne szükség. A kamera három lencsetagja fókuszálja a teleszkóp hatalmas tükreiről érkező fényt a különlegesen hűtött szenzorokra (−100 °C-on üzemelnek), amelyek precízen alakítják adatokká a fényjelet. A Rubin Obszervatórium egyik különlegessége, hogy a színes égboltképekhez hatféle színszűrőt használ, amelyek a spektrum ultraibolya és infravörös tartományát is lefedik. Ezek a szűrők 75 cm átmérőjű üveglemezek, amelyeket egy automata váltórendszer cserél kevesebb mint két perc alatt. Mivel a szűrőtartó szerkezet geometriája miatt egyszerre csak öt szűrő fér el a kamerában, mindig van egy szűrő, amelyet külön tárolnak, és csak szükség esetén cserélik le egy speciális eszközzel.

Az égbolt rendszeres, szűrőnkénti pásztázása lehetővé teszi, hogy tíz év alatt több milliárd galaxisról, csillagról és más égitestekről készüljön részletes, időben változó kép. Az így létrejövő idősoros, szupernagy felbontású kozmikus film az eddigi legrészletesebb képet adja majd a világegyetem változásairól, segítve a sötét anyag és a sötét energia kutatását, valamint új, még meg sem fogalmazott kérdések feltárását. A Rubin Obszervatórium első nyilvános bemutatkozása 2025. június 23-án (magyar idő szerint 17.00 órakor) lesz, amikor világszerte élő közvetítés keretében mutatják be az első képeket és videókat. A bemutatón nemcsak a kamera első felvételei kerülnek napvilágra, hanem kezdetét veszi egy új korszak a csillagászatban és az asztrofizikában is. A projekt elnevezése Vera C. Rubin csillagásznő előtt tiszteleg, aki elsőként szolgáltatott meggyőző bizonyítékot a sötét anyag létezésére.

Az obszervatórium még az idei év során megkezdi működését, és a valaha készült legteljesebb „éjszakai égbolt-mozi” elkészítésére vállalkozik: tíz éven keresztül ismételten pásztázza majd az eget, hogy egy rendkívül széles látószögű, ultranagy felbontású, időbeli változásokat is rögzítő univerzum-felvételt készítsen. Az így létrejövő adatbázist Legacy Survey of Space and Time (LSST) néven ismerhetjük majd, és ez lesz az optikai csillagászat történetének legnagyobb adatgyűjteménye. Ez a hatalmas és sokrétű adathalmaz életre kelti az éjszakai égboltot, lehetővé téve a világ tudósai számára, hogy jobban megértsék a sötét anyag és a sötét energia természetét, feltérképezzék a Naprendszert, a Tejútrendszert, és vizsgálják az égbolt változásait – és még sok minden mást is. – áll a szervezet közleményében.