DOCUMERICA – Az FSA örökösei már nem a szegénységet, hanem a szennyezést figyelték

Az 1970-es évek elején az Egyesült Államok társadalmát és politikáját egyre erősebben átszőtte a környezeti válság tudatosulása. A városi szmog, a vízszennyezés, az ipari területek elhanyagoltsága, a természetes élőhelyek pusztulása nemcsak a lakosság egészségét, de az ország jövőjét is fenyegette. Ebben a kritikus időszakban hozta létre az USA Környezetvédelmi Ügynöksége (Environmental Protection Agency – EPA) a DOCUMERICA nevű fotódokumentációs projektet, amely mára a 20. századi vizuális örökség egyik meghatározó gyűjteményévé vált.

A DOCUMERICA 1972 és 1977 között működött, és célja az volt, hogy vizuálisan feltérképezze az ország környezeti és társadalmi állapotát. A projekt keretében több mint 100 fotográfust bíztak meg, köztük Danny Lyont vagy John H. White-ot, hogy dokumentálják az Egyesült Államok különféle környezeti problémáit és az ezekre adott közösségi válaszokat. Az öt év alatt több mint 80 000 fotó készült, melyek nagy része fekete-fehér, de több ezer színes felvétel is fennmaradt.

A DOCUMERICA-t gyakran emlegetik az 1930-as években futó, FSA (Farm Security Administration) fotóprogram örököseként. Az FSA célja a gazdasági világválság hatásainak bemutatása volt az amerikai vidéken, és ikonikus képei – például Dorothea Lange vagy Walker Evans felvételei – örökre beíródtak az amerikai kollektív emlékezetbe. Ugyanígy, a DOCUMERICA célja is az volt, hogy társadalmi tudatosságot teremtsen, ezúttal a környezet pusztulásának dokumentálásával.

Mindkét projekt a dokumentarista fotográfia legjobb hagyományait követte: a fényképek nem csupán illusztrációk, hanem társadalmi és politikai eszközök is voltak. A DOCUMERICA ugyanúgy törekedett arra, hogy művészileg magas színvonalú, mégis erőteljes üzenettel bíró képeket hozzon létre, mint korábban az FSA. Míg az FSA a vidéki szegénységet, addig a DOCUMERICA a környezeti hanyatlást és az urbanizáció következményeit helyezte reflektorfénybe az emberi történeteken keresztül.

A DOCUMERICA nemcsak a nyilvánvaló környezeti problémákat rögzítette – például a newarki iparvidék mérgező hulladékát, a pittsburghi szmogot vagy a texasi partvidék olajszennyezését –, hanem az emberi reakciókat és életmódokat is bemutatta. Felvételek készültek közösségi kertészkedésről, újrahasznosítási kezdeményezésekről, vidéki családok életéről, de például az arizonai őslakos közösségek vízellátási gondjairól is. A fényképek egy része már az 1970-es években is megjelent kiállításokon és publikációkban, de a gyűjtemény egészében csak jóval később, a digitális archiválás után vált széles körben hozzáférhetővé. Ma a Nemzeti Levéltár (National Archives) digitális platformján keresztül érhető el.