Flashes of Brilliance – Az első fényképek merész feltalálói és történetük

Anika Burgess Flashes of Brilliance című kötete bemutatja, hogyan kockáztatták életüket a 19. századi fényképészek, miközben mérgező vegyszerekkel dolgoztak, és léghajókon, katakombákban és az óceán mélyén keresték az új nézőpontokat. Burgess elegánsan ötvözi a tudományt, a művészetet és a társadalomtörténetet, miközben olyan karaktereket idéz meg, mint Nadar vagy Anna Atkins, és azt is bemutatja, hogy a képek ereje már a kezdetektől mennyire átalakította kultúránkat és önmagunkról alkotott képünket.

A fényképészet történetét feldolgozó kötetekben nincs hiány. A teljesség igénye nélkül Beaumont Newhalltól (1938) Giselle Freundon (1980), Szilágyi Gáboron (1982) és Juliete Hackingen (2012) át Phillip Prodgerig (2022) sokan megírták már, hogy jutottunk el Niépce-től napjainkig.[1] Sokuk a hagyományos kánont követi, a kortársak alternatív utakat keresnek. S bár az akadémiai sillabuszok preferálta kiadványok kétségtelenül kiválóan megírt művek, ha a fotográfia első néhány évtizedének fontosabb részleteit szórakoztató formában szeretnénk elsajátítani, Anika Burgess 2025 augusztusában publikált Flashes of Brilliance (Ragyogó villanások) című könyve a kézenfekvő megoldás.

A Flashes of Brilliance olvasmányosan mutatja be a fotográfia történetének emlékezetes különceit. Úttörőket, akik sokszor saját jólétüket kockáztatták, hogy ma életünk magától értetődő részeként fogyaszthassuk a médiumot.

A számtalan érdekes részlet között megtudhatjuk, hogyan készültek Nadar (1820–1910) képei a párizsi katakombák vaksötétjében. Az 1861-es fotók többségén próbababák szerepelnek, egyikükön azonban a legendás alkotó maga is feltűnik. Sapkáját mélyen a szemébe húzva, keresztbe tett karral – a majd’ 20 percnyi expozíciós időt ismerve talán rövid sziesztából ébredve.

A hagyományos kánonból kihagyott Sarah Angelina Acland (1849–1930), a színes fényképezés első sikeres használóinak egyike munkájával is megismerkedhetünk. Virágzó nyári kertekről készült képei páratlanok.

Alice Austen (1866–1952) közeli barátairól készült felvételei ritka bepillantást engednek a XIX. század kizárólag nők számára hozzáférhető tereibe. Austen az utcai fotográfia első művelői között is említendő, New York utcáin készült képei fontos kordokumentumok. 5000 fotóból álló, lassan feledésbe merülő archívumát 1951-ben fedezte fel Oliver Jensen, a Life magazin írója.