Menü

Elharapódzó szoftverek, háttérbe szoruló hardver – hova vezet, ha az optikai fejlesztések helyett a szoftveres képkorrekció kerül előtérbe?

26 • 10 • 25 Szabó Benedek Olvasási idő: 6 perc

A fényképezőgépek, de még inkább az okostelefonok piacán egyre nagyobb teret kapnak a szoftveres képmódosító, illetve -javító megoldások. Elsősorban az okostelefonok esetében látható, hogy az eszköz méretbeli határai miatt a tervezők korlátokba ütköznek. A fejlesztők próbálják feszegetni ezeket a korlátokat; ennek nyomán az egyre növekvő kameraszigetek, az egyre több, gyakran eltérő látószögű kameraegység, valamint a hatékonyabb és fényerősebb érzékelők mind a sokrétű és magas minőségű képalkotást célozzák, miközben az eszköz fizikai méreteit alig növelik. Ilyenkor kerülnek képbe azok a szoftveres megoldások, amelyek a készülék méretének növelése nélkül hivatottak javítani a képek minőségén, ám az új fejlesztések a hagyományos fényképezés helyett gyakran a mesterséges intelligencián alapuló képmanipulációt támogatják.

Az okostelefonok felhasználási módjából adódik – hiszen a képkészítés csak egy funkció a sok közül –, hogy bizonyos limitációkkal kell számolniuk a tervezőknek. A méretbeli korlátok arra kényszerítik a fejlesztőket, hogy szoftveresen támogassák a kis helyre zsúfolt kameraegységek képalkotását. Ennek oka jól látható. Az átlagos felhasználók, akik egyértelműen a vásárlók többségét jelentik, a praktikumot keresik, számukra a méret- vagy súlynövekedés keserű kompromisszumot jelent. Már több mint tíz évvel ezelőtt megjelentek olyan megoldások, amelyek külső eszközök csatlakoztatásával bővítik a készülékek képességeit.[1] Az okostelefon kamerája elé szerelhető optikák már régóta velünk vannak, és napjainkban is fejlesztenek markolatokat, telefonra tehető külső mikrofonokat vagy éppen energia- és fényforrásokat, ám ezek magas áruk és bonyolultabb kezelhetőségük miatt csak egy szűk réteghez érnek el.[2]

0103

Fotó: Nina Davies: AI Is Getting Out Of Hand, from the series Image Syncers, 2025–2026 © Nina Davies

Az általános felhasználói elvárások továbbra is a méretnövekedés nélküli képminőségjavulás felé mutatnak, így a gyártói fejlesztések is ebben az irányban erősödtek a legjobban. Számos olyan példát lehet felsorolni, amelyben a szoftver javítja a készülék optikai adottságait. A legtöbb okostelefon gyári kameraalkalmazása például már olyan éjszakai üzemmódot kínál, amely a szenzor érzékenysége mellett az expozíciós időt is megnöveli, miközben a kézben tartott készülék remegéséből adódó bemozdulást is hatékonyan lecsökkenti. A szoftveres beavatkozásnak köszönhetően éles, egyúttal élénkebb felvételeket lehet készíteni, rosszul megvilágított környezetben is.[3]

A készülékméret növelése nélkül elért képminőségjavulás önmagában kedvező fejlemény, hiszen a fejlesztések olyan technológiákat tesznek viszonylag olcsón elérhetővé, amelyek a telefonok mellett akár a fényképezőgépek számára is hozhatnak felhasználóbarát lehetőségeket. Problémát az jelenthet, ha a szoftveres újdonságok már nem pusztán képminőséget javítanak, hanem olyan módosításokat is támogatnak, amelyek a klasszikus fényképezési folyamatot nem kiegészítik, hanem háttérbe szorítják.

A probléma két fontos vonzat felől közelíthető meg. Egyfelől az újabb, általában AI-támogatott rendszerekben elérhetővé vált egyes képi elemek eltávolításának, illetve új részletek hozzáadásának lehetősége, amivel a felhasználók szinte korlátlanul módosíthatják a képeket és valódi, hiteles fényképként kezelhetik az így elkészült tartalmat. Idén ősszel több hír látott napvilágot manipulált felvételekkel kapcsolatos problémákról; ezeknek ugyan nem mindegyikét okostelefonok gyári programjaival készítették, mégis megvilágítják a szabadon használható képmódosítók problémáját.

Egy felhasználó az augusztus 12-i napfogyatkozáskor készített egy fényképet a napkorongról, amelyre a telefonos segédprogram holdfelszíni részleteket, például krátereket generált. A program tehát nem egyszerűen javította vagy élesítette a fényképet, hanem a valódi felvételhez nem létező képi információt adott hozzá.[4] Szeptemberben egy mianmari férfi Szingapúrban egy mesterséges intelligenciával módosított képet készített, amelyen egy víztározóban úszó krokodil tűnt fel. A kép kikerült a világhálóra, valódi észlelésként terjedt tovább, ami a helyi törvények szerint hamis információ terjesztésének minősül és akár három év szabadságvesztéssel büntethető.[5] Egy floridai férfit egy hasonló eset miatt le is tartóztattak, szintén szeptemberben.[6]

A probléma másik vonzata a fényképezéssel kapcsolatos általános szemléletmód változása. A szoftverekkel már az is megvalósítható, hogy egy fénykép, amelyen például az alany egyedül szerepel egy népszerű turisztikai helyszínen, hajnali fényekben, bármilyen napszakban elkészülhessen. A kreatív képmódosító AI-programok képesek eltávolítani a háttérből az embereket és hajnali fényviszonyokat rajzolni bármilyen felvételre, így egy ilyen kép elkészítéséhez nem szükséges előzetesen szervezni vagy korán a helyszínen lenni, elég képszerkesztőt használni. A gondot az jelenti, hogy ha a képkészítés körülményei szabadon modellezhetők, a felhasználók többsége hozzászokhat ahhoz, hogy egy különleges fénykép elkészültéhez nem szükséges erőfeszítést tenni, ami hozzájárulhat ahhoz, hogy a szakmai tudás és az egyéni kifejezésmódok, illetve magának a fényképezésnek a folyamata háttérbe szorulhat.

Egyes fejlesztők úgy gondolják, hogy az ilyen eszközök éppen az egyéni vizuális kifejezésmódokat segítenek kibontakoztatni. Nemrég a Leica jelentette be az iPhone-okra fejlesztett fényképalkalmazásának frissítését, amellyel Steve McCurry képi stílusára emlékeztető felvételeket is létre lehet hozni; a program a színek, a fény és a kompozíció együttes kezelésével idézi meg a fotográfus vizuális gondolkodását. A Leica a frissített Artist Look kapcsán azt hangsúlyozta, hogy nem McCurry fényképeinek utánzására készült, hanem alapot kínál a felhasználók saját képi stílusának kibontakoztatásához.[7]

0103

Fotó: Shannon Taggart: Instrumental-transcommunication experiment – Sylvia using the Xbox Kinect camera for spirit communication, UK, 2018, from the series Séance, 2012–2018 © Shannon Taggart

Tény, hogy a jelenség alapja nem új, a fejlett telefonos programok, illetve AI-alapú képszerkesztők megjelenése előtt is léteztek megoldások, erre már jóval az első digitális fényképezőgépek megjelenése előttről is találni példát.[8] Ezek az eljárások ugyanakkor legalább annyi szakértelmet és időráfordítást igényeltek, mint a korabeli technikával egy fénykép elkészítése. Az analóg utómunkával végzett módosítások nem váltak tömeges jelenséggé, még ha hasonlóan megtévesztők lehettek is. Az integrált telefonos programok sokszor automatikusan hajtanak végre módosításokat – ahogy történt ez a fentebb említett, napfogyatkozáskor készült kép esetében is –, vagyis a képkészítő szándékától függetlenül beavatkozhatnak. Az ebből fakadó kockázatokkal, úgy tűnik, a felhasználók sincsenek feltétlenül tisztában, ám a problémára már érkezett válasz. Az Apple szeptemberben jelentette be az Apple Reference Image rendszert, amely segít meghatározni, hogy egy adott képet valóban a telefon szenzora rögzített-e.[9] A hasonló programokkal akár a fentebb megemlített képmódosító szoftverek is biztonságosabbá tehetők hasonló megoldásokkal, ám jelenleg egy felfutási szakasz látszik kibontakozni a szoftveresen javított vagy módosított fényképek terén.

Jegyzetek

[1] Aimee Baldridge: Mobile accessory review: Olloclip lens adapters for iPhone 4/4S, dpreview.com. 2012. október 8. https://www.dpreview.com/reviews/0012715474/accessory-review-olloclip/?utm_source=chatgpt.com (utolsó letöltés: 2026. október 6.).

[2] Gareth Bevan: Turn your iPhone into a Leica camera with the new Leica Lux Grip, digitalcameraworld.com. 2025. február 6. https://www.digitalcameraworld.com/tech/phone-accessories/turn-your-iphone-into-a-leica-camera-with-the-new-leica-lux-grip (utolsó letöltés: 2026. október 6.).

[3] Alexander Schiffhauer: See the light with Night Sight, blog.google.com. 2018. november 14. https://blog.google/products-and-platforms/devices/pixel/see-light-night-sight/?utm_source=chatgpt.com (utolsó letöltés: 2026. október 6.).

[4] Gabriel Nista: La grande arnaque des photos prises avec nos smartphones, 20minutes. 2026. augusztus 14. https://www.frandroid.com/marques/xiaomi/3211257_photo-de-leclipse-on-a-perce-a-jour-la-petite-triche-du-xiaomi-17-ultra-qui-confond-la-lune-et-le-soleil?utm_source=chatgpt.com (utolsó letöltés: 2026. október 6.).

[5] Jeremy Gray: Man Faces Up to 10 Years In Prison After Sharing AI Image of a Crocodile, PetaPixel. 2026. szeptember 29. https://petapixel.com/2026/09/29/man-faces-up-to-10-years-in-prison-after-sharing-ai-image-of-a-crocodile/ (utolsó letöltés: 2026. október 6.).

[6] Matt Growcoot: Florida Man Charged With Threatening Sheriff in AI Image, PetaPixel. 2026. szeptember 30. https://petapixel.com/2026/09/30/florida-man-charged-with-threatening-sheriff-in-ai-image/ (utolsó letöltés: 2026. október 6.).

[7] Szabó Benedek: Steve McCurry által inspirált fényképek is készíthetők a Leica Lux új verziójával, Punkt.hu. 2026. október 8. https://punkt.hu/2026/10/08/steve-mccurry-altal-inspiralt-fenykepek-is-keszithetok-a-leica-lux-uj-verziojaval/ (utolsó letöltés: 2026. október 18.)

[8] Szabó Benedek: Mikor hihetünk egy képnek? – A fotó, mint bizonyíték, Punkt.hu. 2025. október 5. https://punkt.hu/2025/10/05/mikor-hihetunk-egy-kepnek-a-foto-mint-bizonyitek/ (utolsó letöltés: 2026. október 6.).

[9] Lukas Brandt: Apple details how iPhone 18 Pro's Reference Image mode creates verifiable, quantum-secure photographs, LavX News. 2026. szeptember 16. Forrás: https://news.lavx.hu/article/apple-details-how-iphone-18-pro-s-reference-image-mode-creates-verifiable-quantum-secure-photographs (utolsó letöltés dátuma: 2026. október 6.)

A cikk illusztrációit a Shadow Creatures – From Spirit Photography to Artificial Intelligence and Algorithmic Images című kiállítás képanyágából választottuk.