Fotótörténet: Horst P. Horst: A Mainbocher fűző (1939)
26 • 05 • 31 Baki László Olvasási idő: 3 perc
Horst P. Horst 1939-ben készült Mainbocher Corset című felvétele nemcsak a divatfotográfia egyik legismertebb képe, hanem egy korszak lezárásának vizuális lenyomata is: a második világháború előestéjén készült ikonikus fotó egyszerre őrzi a párizsi elegancia utolsó pillanatait és a közelgő történelmi válság feszültségét. A fotó a Phillips áprilisi aukcióján több mint 5 millió forintért kelt el.
Horst P. Horst (1906–1999) a 20. századi divatfotográfia egyik meghatározó alakja volt, akit gyakran a „drámai fény mestereként” emlegetnek. Németországban született, majd Párizsban és az Egyesült Államokban futott be nemzetközi karriert, hosszú éveken át a Vogue meghatározó alkotójaként dolgozott. Képeit klasszikus kompozíció, szoborszerű formák és gondosan megkomponált fény-árnyék viszonyok jellemzik. Munkamódszerére a precizitás volt jellemző: nagy formátumú kamerával, hosszú expozíciós időkkel dolgozott, így képeit szinte festői alapossággal építette fel. .
0103
Fotó: © Horst P. Horst:
Mainbocher Corset, 1939
Phillips 2026
Leghíresebb felvétele, a Mainbocher Corset 1939 augusztusában, a párizsi Vogue stúdiójában készült. A kép időtlen eleganciája és tökéletes egyensúlya mögött azonban rendkívül személyes és történelmi kontextus húzódik meg. A fotográfus erre később így emlékezett vissza:
„Ez volt az utolsó kép, amelyet Párizsban készítettem a háború előtt. Hajnali négykor hagytam el a stúdiót, hazamentem, fogtam a poggyászomat, és mentem a hétórás vonathoz Le Havre-ba, hogy azután a Normandia nevű hajóra szálljak. Mind éreztük, hogy jön a háború. Túlságosan sok volt a fegyver és a beszéd. És az ember tudta, hogy bármi lesz is, az élet egészen más lesz. Párizsban családot alapítottam, berendezkedtem. A ruhák, a könyvek, a lakás, minden ott maradt. Én Németországot hagytam el, Huene Oroszországot, most újra ezt a fajta veszteséget éltük át. Ez a kép számomra különleges – számomra annak a percnek az esszenciája. Miközben készítettem, azokra a dolgokra gondoltam, amelyeket el kellett hagynom.”
A darázsderekat némi retusálással sikerült elérni, a kép azonban formai szempontból is radikálisnak számított: a modell hátának részleges megmutatása, a fűző szalagjainak rendezetlen leomlása és a drámai megvilágítás egyszerre idézi meg a klasszikus szépségeszményt és bontja meg a tökéletességét. Horst világítása rendkívül összetett volt, amelyről később így nyilatkozott:
„A világítás bonyolultabb, mint hinnék. Úgy tetszik, mintha csak egy fényforrás lenne. Valójában több reflektor és csúcsfénylámpa volt. Nem igazán tudom, hogyan csináltam. Nem lennék képes megismételni.”
Horst fényképe a Vogue 1939 októberi különszámához készült. A képek elkészültek, a tördelés is. Anglia és Franciaország már hadat üzent Németországnak. Októberben és novemberben a Vogue nem jelent meg. A magazin csak decemberben került újra az újságárusokhoz. A háború árnyéka a Vogue-ra is rávetült, ám a szerkesztők úgy döntöttek, hogy beteszik a lapba az októberi szám betördelt, de ki nem nyomtatott oldalait. Horst Mainbocher fűzője a francia Vogue decemberi számának 35. oldalán látható bélyegnagyságban. A kép azóta a divatfotográfia egyik legtöbbet idézett alkotásává vált.
Fotótörténet rovatunk korábbi cikkei ezen a linken tekinthetők meg.
