Mozdulatlansággá vált halhatatlanság – 188 év után bronztáblát kapott a fotótörténet első emberábrázolása
26 • 11 • 14 Sas Liza Olvasási idő: 4 perc
Párizs a fotográfia bicentenáriumának évében bronztáblával jelölte meg a Place de la République azon pontját, ahol 1838 tavaszán egy cipőpucoló és ügyfele akaratlanul a fotótörténet legkorábbi szereplői közé került. A Louis Daguerre híres felvételén látható két alak helyét közel két év kutatás után sikerült rekonstruálni. Az „Un détail imprévu” című emléktáblát október 15-én avatták fel. Az esemény a 2026–2027-os nemzetközi bicentenáriumi programsorozathoz kapcsolódik, amelyről korábban a Punkt is beszámolt.
Daguerre 1838-ban párizsi műtermének ablakából fordította kameráját a Boulevard du Temple felé. A képet fotótörténészek szerint április 24. és május 4. között készíthette el. Aznap három fotót készített, a felirat szerint az elsőt reggel nyolc órakor. A forgalmas utca a képen szinte kihaltnak tűnik, mivel a többperces expozíció alatt a mozgó gyalogosok és kocsik nem tudtak rögzülni. Két ember azonban elég sokáig maradt egy helyben. Egy ügyfél feltette a lábát egy cipőpucoló ládájára, miközben a feltehetően még gyerek munkás a cipőjén dolgozott. Egyes források szerint ők Daguerre kérésére álltak ott, de ezt semmilyen írásos bizonyíték nem támasztja alá. Nevüket ma sem ismerjük.
0103
Louis Daguerre: A Boulevard du Temple látképe, Párizs, 1838. Fotó: Bayerisches Nationalmuseum.
A pontos helyet 2024-ben próbálták ismét azonosítani. Maximilien Van Aertryck, Axel Danielson és Kalle Boman filmesek 2024-ben jártak a környéken, amikor rájöttek, hogy a képen látható jelenet valahol közvetlenül ott történhetett. Van Aertryck a New Yorkernek úgy emlékezett a fotóra, hogy „Annyira költői, ahogy az a két magányos ember ott áll a hatalmas képtérben.” Az interneten terjedő korábbi helymeghatározások azonban már első pillantásra gyanúsnak tűntek, ezért másnap saját kutatásba kezdtek.
Régi térképeket, telekkönyveket, festményeket és metszeteket vetettek össze, majd háromdimenziós modellt készítettek az 1838-as városrészről. A munkát az is nehezítette, hogy a dagerrotípia tükörképet ad, miközben Haussmann báró későbbi városrendezése szinte teljesen átformálta a környéket. Három, Daguerre képén is látható épület azonban máig fennmaradt. Ezek alapján egy francia és egy svéd építésziroda egymástól függetlenül, néhány méteres eltéréssel ugyanarra a területre helyezte a két alakot. A bronztáblát a Place de la République-on, a Rue du Faubourg-du-Temple meghosszabbításában helyezték el, az alábbi szöveggel:
VÁRATLAN RÉSZLET. 1838 egy tavaszi reggelén a feltaláló, Louis Daguerre odalépett műterme ablakához, és fényképezőgépét az elé táruló látvány felé irányította. A Boulevard du Temple-ön épp csúcsforgalom volt. A több perces expozíciós idő azonban nem tette lehetővé a párizsi nyüzsgés megörökítését. Amikor a kép megjelent az ezüstözött lemezen, Daguerre egy váratlan részletre bukkant: egy cipőpucolóra és ügyfelére, akik a szerencsés véletlen folytán elég ideig maradtak mozdulatlanok. Ez a két ismeretlen személy voltak az első emberek, akik megjelentek egy fényképen. Ön most pontosan azon a helyen áll, ahol azon a bizonyos reggelen halhatatlanná váltak.
0103
Az emléktábla Párizsban. Fotó: Jean-Baptiste Gurliat / City of Paris
Maga a kép időközben majdnem elveszett. Daguerre 1839-ben I. Lajos bajor királynak ajándékozta az eredeti ezüstözött rézlemezt, amely a második világháború idején megsérült, későbbi restaurálása pedig tovább rontott az állapotán. A ma ismert reprodukciók nagyrészt a Beaumont Newhallnak, a New York-i Museum of Modern Art kurátorának 1930-as években készített másolatára vezethetők vissza. A kutatók jelenleg ennek elveszett negatívját is keresik.
A táblaavatás időzítése nem véletlen. Franciaország 2026 őszétől több mint egy éven át ünnepli a fotográfia kétszázadik évfordulóját, Nicéphore Niépce 1826 és 1827 körül készített Point de vue du Gras című felvételéhez kötve a médium születését. Daguerre képe nagyjából egy évtizeddel később már azt is megmutatta, milyen váratlanul kerülhet ember a kamera látóterébe. Az „első emberfotó” megnevezést ugyanakkor érdemes némi óvatossággal használni. A Le Monde szerint egy M. Huet néven ismert dagerrotípia akár 1837-ből is származhat, bár datálása máig vitatott. A Boulevard du Temple két névtelen szereplője ettől még a fotótörténet egyik legerősebb kezdetpontja marad. A párizsi emléktábla így végül két ismeretlen embernek ad helyet a fotográfia történetében. Egy hétköznapi pillanat szereplőinek, akik úgy maradtak fenn közel két évszázadig, hogy valószínűleg azt sem tudták, kép készült róluk.
