Decemberben sem maradunk izgalmas fotókiállítások nélkül, hiszen ismét számos múzeum és galéria várja remek tárlatokkal a látogatóit. Egy retrospektív életműkiállítás, a legelső magyar World Press Photo-díjas női fotográfus munkái, az égbolt képei és a legjobb természetfotók. Ezekre a tárlatokra mindenképp érdemes ellátogatni.
Simonyi Antal a XIX. századi Magyarország egyik legjobb és legnagyobb formátumú fényképésze volt. Nem véletlen, hogy a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeum elsőként az ő munkásságát mutatta be 1992-ben. A róla készült katalógussal indult útjára 50 kötetes sorozatuk, amelyben kiemelkedő magyar fényképészek munkásságát mutatták be. A művész most visszatért Kecskemétre egy új kiállítással, amely reményeink szerint ugyanolyan gazdagsággal, körültekintéssel mutatja be az életmű kiemelkedő pontjait, mint annak idején.
Szeptemberben sem maradunk izgalmas fotókiállítások nélkül, hiszen ismét számos múzeum és galéria várja remek tárlatokkal a látogatóit. A beszédhiba ellenszere, a mesterséges intelligencia, Minyó 50. kiállítása, a fotófilm, valamint a divat ábrázolása kelet-európai fotográfusok munkáiban. Ezekre a tárlatokra mindenképp érdemes ellátogatni.
Kétségtelen tény, hogy Kincses Károly a magyar fotográfia megkerülhetetlen alakja. Ugyanakkor a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ által meghirdetett “Kincses 70” elnevezésű esemény meghívójában megfogalmazott állítások – miszerint Kincses Károly nevéhez fűződik a Magyar Fotográfiai Alapítvány és a Magyar Fotográfiai Múzeum alapítása – nélkülözik a tényeket, hiszen mellőzik Katona István (1928–2006) és társai alapítói szerepét.
Júliusban sem maradunk izgalmas fotókiállítások nélkül, hiszen ismét számos múzeum és galéria várja új tárlatokkal a látogatóit. Picasso és egy magyar származású fotográfus barátsága, a PIM íróportréi, a tavalyi Kassák-díjas sorozata, valamint a víz ábrázolása magyar fotográfusok munkáiban. Ezekre a tárlatokra mindenképp érdemes ellátogatni.
A mélység/élesség című tárlaton a legismertebb magyar vagy magyar származású fotográfusok – többek között André Kertész, Moholy-Nagy László, Brassaï, Martin Munkácsi és Robert Capa – művei mellett 19. századi fotográfusok, világhírű külföldi fotóművészek és kortárs alkotók munkáival is találkozhat a nagyközönség. A május 26-ig látogatható, több mint 150 művet felvonultató tárlat nem csupán fotográfiákat mutat be, hanem felhívja a figyelmet a fotó mint médium eszközigényére is, így a tárlaton fototechnikai eszközök, különleges fényképezőgépek érzékeltetik a művészeti ág alkotáshoz szükséges készülékek sokszínűségét.
A Petőfi Népe 1956-os alapítása óta a lapnak dolgozó fotográfusok a megyei események ezreit örökítették meg. A digitális technika térnyerése előtt filmnegatívokról nagyított papírképekkel dolgoztak a fotórovatnál. Az évtizedek alatt összegyűlt papírképek jelentős része ma már a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeum anyagát gyarapítja.
A képen Förstner Magda egy kanapén féloldalasan fekszik, a falon egy nőalakot ábrázoló alkotás, a bal oldalon pedig Beöthy Irányzott cselekvés (1927) című szobra látható, melyet Förstner kicsavart végtagokkal utánoz. A kép Groteszk táncosnő címen jelent meg a Magyar Fotográfia, 1928. június 20. számának 10. oldalán.
A Magyar Fotográfiai Múzeum kiállításán az elfeledett szegedi fotográfusnő, Bäck Manci munkáiból látható egy közel 50 képből álló válogatás, akinek nemeseljárásokkal készült festői fotográfiái közül kiemelkedőek a portré- és aktfotói, valamint a mozdulattanulmányai is jelentősek. Ennek ellenére művészete évtizedekre feledésbe merült, életművét csak a 2000-es években kezdték el kutatni és bemutatni.
A Millennium Háza – Neo Kortárs Művészeti Tér mélység/élesség – Remekművek a Magyar Fotográfiai Múzeum gyűjteményéből című kiállítása nem csupán a múzeum kollekciójának legféltettebb fotográfiáit mutatja be, hanem felhívja a figyelmet a fotó mint médium eszközigényére is, így a tárlaton fototechnikai eszközök, különleges fényképezőgépek is érzékeltetik a művészeti ág alkotáshoz szükséges készülékeinek sokszínűségét.
Gyenes Zsolt felteszi a kérdést, mik a határai a fotográfiának, egyáltalán, mit nevezhetünk annak a 21. században. A kérdés művészeti szempontból, szerintem irreleváns, technikai szempontból viszont alapvető. Végső soron a mű önmagáért szavatol, bárhogyan is jött létre, és teoretikus szempontból ez a folyamat a leglényegesebb. Attól függ mire helyezzük a hangsúlyt.
Szeptemberben sem maradunk izgalmas fotókiállítások nélkül, hiszen ismét számos múzeum és galéria várja új tárlatokkal a látogatóit. A víz eltűnésének következményei, a Városliget utóbbi 50 éve, Brazília 1940 és 1960 között, valamint Vydareny Iván ötven fotója. Ezekre a tárlatokra mindenképp érdemes ellátogatni.
Idén nyáron a tisztelt utazóközönségnek nem kell Kecskemétnél tovább vonatoznia ahhoz, hogy Belgium, Magyarország, Hollandia vagy akár Franciaország utcáin kószálhasson. A Magyar Fotográfiai Múzeumba lépve Szabó Judit: Összegzés című retrospektív kiállítása nem csak térbeli, de bizonyos értelemben időutazásra is kiváló helyszín: az 1970-es, 80-as évektől napjainkig láthatunk arcokat, hétköznapi jelenetek, utcaképeket számos európai városból.
Júniusban sem maradunk izgalmas fotókiállítások nélkül, hiszen ismét számos múzeum és galéria várja új tárlatokkal a látogatóit. Fiatal magyar fotográfusok, mindennapi kudarcok, összegzések, boszorkányok és egy magyar szemorvos élete Kongóban. Ezekre a kiállításokra mindenképp érdemes ellátogatni.
A magyar fotográfia történetének egyik legjelentősebb alakja Berekméri Zoltán, aki az 1940-es évektől a ’80-as évek végéig alkotott. Tragikus életének számos pontja ismert és feltárt, azonban sorsának művészetéhez alig van köze: képein egy sajátságos világ bontakozik ki, amelyben a tiszta kompozíció, a fotográfiai hagyományok iránti tisztelet és egy különös „belső monológ” játssza a főszerepet.