Júliusban sem maradunk izgalmas fotókiállítások nélkül, hiszen ismét számos múzeum és galéria várja új tárlatokkal a látogatóit. André Kertész első feleségének képei, egy díjnyertes fotókönyv a vendéglátásról, a leghíresebb hazai sajtófotók és Szipál Márton életmű-kiállítása. Ezekre a tárlatokra mindenképp érdemes ellátogatni.
A Magyar Fotográfiai Múzeumban 2025. augusztus 23-ig látogatható kiállítás Papp Elek képeinek egy szűk szegmensét mutatja be: három utazást, 50 képben. A rá jellemző monokróm helyett a helyszínekhez illő erős színek használata ugyan szokatlan Papp Elek életművében, de tökéletesen a helyén van, még érzékletesebbé, hangsúlyosabbá téve a képeken látottakat, mintegy megerősítve a történeteket. Természetesen ezt is, Papp Elek egyéni látásmódján keresztül, amely ebben a sorozatban is összetéveszthetetlenül jelen van.
A Magyar Fotográfiai Múzeumban látható Schäffer Zsuzsa: Természetes fény. 1/125 másodperc című kiállítás 2025. május 24-ig várja a látogatókat Kecskeméten. A tárlat középpontjában a mindennapi környezetünk apró, sokszor észrevétlen részleteinek szépsége áll.
Lőrinczy György teljes hagyatéka, az alkotó özvegyével megkötött szerződés alapján 2024 nyarán a Magyar Fotográfiai Múzeumban került elhelyezésre. A műtárgyegyüttes átvételének célja, hogy a 2026-ban megnyíló Nemzeti Fotóművészeti Múzeum a műveket feldolgozza és bemutassa, illetve az ország legmodernebb műtárgyraktárában, az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központban kerüljenek méltó megőrzésre.
Karl Blossfeldt (1865–1932) a növényvilág lenyűgöző részleteit tárta fel makrofotóival, amelyek a tudományos precizitást és az esztétikai látásmódot ötvözik. A Magyar Fotográfiai Múzeumban 2025. március 22-ig látoghatható Válogatás Karl Blossfeldt fotogravürjeiből című kiállítás, ahol a fotóművész 62 ikonikus növénytanulmányát láthatjuk.
Februárban sem maradunk fontos és izgalmas fotókiállítások nélkül, ezúttal is számos múzeum és galéria várja új tárlatokkal és programokkal a látogatóit. Az egyéni- és csoportos kiállításokon olyan témákkal találkozhatunk, mint a kelet-európai identitás, a természetben megfigyelhető jelenségek, a korai növényfotózás, a spanyol ünnepek és a szerelem. Ezekre a tárlatokra mindenképp érdemes ellátogatni.
Idén sem maradunk izgalmas fotókiállítások nélkül, hiszen számos múzeum és galéria várja majd remek tárlatokkal a látogatóit. A Punkt megkereste azokat a hazai intézményeket és szervezeteket, amelyek főleg fotó-alapú kiállításokat rendeznek, hogy árulják el olvasóinknak, mi lesz a legfontosabb tárlatuk 2025-ben?
A hagyományteremtő, 2019-ben elindított szavazás után idén is arra voltunk kíváncsiak, hogy a fotográfiához köthető szakemberek véleménye alapján melyek voltak 2024 legfontosabb hazai fotókiállításai. A lista élén ezúttal egy olyan tárlat áll, amely a magyar fotóművészet globális elismertségét hangsúlyozza.
Decemberben sem maradunk izgalmas fotókiállítások nélkül, hiszen ismét számos múzeum és galéria várja remek tárlatokkal a látogatóit. Egy retrospektív életműkiállítás, a legelső magyar World Press Photo-díjas női fotográfus munkái, az égbolt képei és a legjobb természetfotók. Ezekre a tárlatokra mindenképp érdemes ellátogatni.
Simonyi Antal a XIX. századi Magyarország egyik legjobb és legnagyobb formátumú fényképésze volt. Nem véletlen, hogy a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeum elsőként az ő munkásságát mutatta be 1992-ben. A róla készült katalógussal indult útjára 50 kötetes sorozatuk, amelyben kiemelkedő magyar fényképészek munkásságát mutatták be. A művész most visszatért Kecskemétre egy új kiállítással, amely reményeink szerint ugyanolyan gazdagsággal, körültekintéssel mutatja be az életmű kiemelkedő pontjait, mint annak idején.
Szeptemberben sem maradunk izgalmas fotókiállítások nélkül, hiszen ismét számos múzeum és galéria várja remek tárlatokkal a látogatóit. A beszédhiba ellenszere, a mesterséges intelligencia, Minyó 50. kiállítása, a fotófilm, valamint a divat ábrázolása kelet-európai fotográfusok munkáiban. Ezekre a tárlatokra mindenképp érdemes ellátogatni.
Kétségtelen tény, hogy Kincses Károly a magyar fotográfia megkerülhetetlen alakja. Ugyanakkor a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ által meghirdetett “Kincses 70” elnevezésű esemény meghívójában megfogalmazott állítások – miszerint Kincses Károly nevéhez fűződik a Magyar Fotográfiai Alapítvány és a Magyar Fotográfiai Múzeum alapítása – nélkülözik a tényeket, hiszen mellőzik Katona István (1928–2006) és társai alapítói szerepét.
Júliusban sem maradunk izgalmas fotókiállítások nélkül, hiszen ismét számos múzeum és galéria várja új tárlatokkal a látogatóit. Picasso és egy magyar származású fotográfus barátsága, a PIM íróportréi, a tavalyi Kassák-díjas sorozata, valamint a víz ábrázolása magyar fotográfusok munkáiban. Ezekre a tárlatokra mindenképp érdemes ellátogatni.
A mélység/élesség című tárlaton a legismertebb magyar vagy magyar származású fotográfusok – többek között André Kertész, Moholy-Nagy László, Brassaï, Martin Munkácsi és Robert Capa – művei mellett 19. századi fotográfusok, világhírű külföldi fotóművészek és kortárs alkotók munkáival is találkozhat a nagyközönség. A május 26-ig látogatható, több mint 150 művet felvonultató tárlat nem csupán fotográfiákat mutat be, hanem felhívja a figyelmet a fotó mint médium eszközigényére is, így a tárlaton fototechnikai eszközök, különleges fényképezőgépek érzékeltetik a művészeti ág alkotáshoz szükséges készülékek sokszínűségét.
A Petőfi Népe 1956-os alapítása óta a lapnak dolgozó fotográfusok a megyei események ezreit örökítették meg. A digitális technika térnyerése előtt filmnegatívokról nagyított papírképekkel dolgoztak a fotórovatnál. Az évtizedek alatt összegyűlt papírképek jelentős része ma már a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeum anyagát gyarapítja.