Kihirdették a World Press Photo négy fődíjasát
A World Press Photo április 20-án kihirdette globális versenyének négy fődíjasát. Az idei versenyre – a 66. alkalommal megrendezett fotópályázatra – 3752 fotográfustól 60.448 fénykép érkezett.
A World Press Photo április 20-án kihirdette globális versenyének négy fődíjasát. Az idei versenyre – a 66. alkalommal megrendezett fotópályázatra – 3752 fotográfustól 60.448 fénykép érkezett.
A washingtoni National Gallery of Art fotógyűjteménye negyvenöt új szerzeményét mutatja be a This is Britain: Photographs from the 1970s and 1980s című, június 11-éig látható kiállítás az amerikai fővárosban.
2023. április 12-én, a 41. Magyar Sajtófotó Kiállítás megnyitóján jelentették be az idei év nagydíjas fotóriportereit. A MÚOSZ Nagydíját a legkiemelkedőbb teljesítményért 2023-ban Huszti István, míg az André Kertész-nagydíjat a legjobb emberközpontú dokumentarista fotográfiáért Szajki Bálint kapta.
1955 óta a World Press Photo pályázatán azokat a fotográfusokat díjazzák, akik hozzájárultak az elmúlt év fotóriporteri és dokumentarista fotográfiájához. A tavaly bevezetett regionális versenymodell értelmében a zsűri külön értékeli az afrikai, az ázsiai, az európai, az észak- és közép-amerikai, a dél-amerikai, a délkelet-ázsiai és óceániai régióból küldött pályaműveket.
1975-ben a neves fotográfus, Henri Cartier-Bresson meghívást kapott Amerikába, hogy utazzon oda egy fotográfiai projekt miatt. A felkérésben nem szerepelt semmilyen megkötés, a kérés csupán annyi volt, hogy válasszon valamilyen témát, bárhol az országban, és készítsen róla fényképfelvételeket. Cartier-Bresson választása New Jersey-re esett.
Ezek voltak 2022 legjobb hazai sajtófotói – Kihirdették a 41. Magyar Sajtófotó Pályázat nyerteseit 23 • 02 • 16Punkt A 41. Magyar Sajtófotó Pályázatra ebben az évben 269 fotográfus 2443 pályaművel (köztük 1881 egyedi képpel és 562 sorozattal) neveztek a fotóriporterek, és a beküldött fotók száma ezerrel haladta meg a tavalyit, összesen 6810 volt. A […]
A bostoni Museum of Fine Arts és a Princeton University Art Museum közös szervezésében valósult meg a Life Magazine and the Power of Photography című kiállítás, amely célja, hogy a magazin legismertebb és legvitatottabb képeit mutassa be a nagyközönség számára.
A Közvetlen történelem. Juhan Kuus életműve című kiállítás január 15-ig látogatható a Mai Manó Házban. Hat kulcsképet mutatunk be a tárlat közel százötven munkája közül, amelyek mentén jobban megérthető a lázadó és nem mindennapi munkamódszerrel dolgozó dél-afrikai fotóriporter munkássága.
A háborút követően, az átélt szörnyűségek ellenére, Vaccaro Németországban maradt, hogy megörökítse az ország újjáépítését, a Stars and Stripes című amerikai hadiújság számára. 1950-ben tért vissza az Egyesült Államokba, ahol ismert reklámfotográfus lett, olyan magazinoknak dolgozott, mint a Look és a Life.
Juhan Kuus, észt származása ellenére, az észt kulturális életben is ismeretlen volt, egészen addig, amíg Toomas Järvet és Kristel Aimee Laur meg nem szervezték az első fotókiállítását Észtországban. A riporter hagyatékát és annak archívumát Észtországban a Juhan Kuusi Dokfoto Keskus (Juhan Kuus Dokumentarista Fotó Központ) gondozza.
A fotók és a megjelenített témák túlnyomó része nem fog a néző arcára mosolyt csalni, azonban a fotográfia ezen vállfajának ez egyáltalán nem is célja. Hiteles vizuális források kerülnek bemutatásra, valós történések dokumentálásán keresztül, amikről globális és egyéni szinten tudnia kellene mindenkinek.
Ed Clark a 20. század egyik legizgalmasabb és legfontosabb „ismeretlen” fotográfusa. Az óriási, privát fényképeket, negatívokat és kontaktmásolatokat tartalmazó archívumból merítő On Assignment című album az amerikai riportfényképezés egyik kulcsfigurájának munkásságát mutatja be.
A Columbia Egyetem által 1917 óta kiosztott Pulitzer-díjak az újságíró szakma egyik legrangosabb elismerésének számítanak. Az idei díjátadón – amelyet 2022. május 9-én élőben közvetítettek – 15 újságírói és hét művészeti kategóriában díjazták a 2021-ben készült munkákat
A képriportjaimnak csak egy töredéke jelent meg a nyolcvanas években, viszont most rendezve az archívumomat izgalmas sorozatok álltak össze az akkor kimaradt fotóimból, és ez úgy gondolom, nemcsak számomra lehet érdekes napjainkban.
Az 1931-ben Bronxban született Ron Galella szabadidejében kezdte el fényképezni a filmbemutatókra, különböző eseményekre érkező sztárokat. Később ez olyannyira a védjegyévé vált, hogy a Time magazin egyenesen az amerikai paparazzi fotózás Keresztapjának (the Godfather of the U.S. paparazzi culture) nevezte.