A LensCulture által életre hívott fotográfiai díj célja évről évre az, hogy a legkiemelkedőbb utcai fényképeket jutalmazza. Az idei verseny díjazott és döntőbe került alkotásai a világ számos országának életébe engednek betekintést. A kitüntetett munkákon egyaránt találkozhatunk rejtett kisközösségekkel, nyüzsgő metropoliszokkal, amelyek mind ritkán látható történetekről mesélnek.
A Museo Picasso Málaga nagyszabású kiállítást rendezett a neves fotográfus, Joel Meyerowitz korai munkáiból. A tárlaton első alkalommal lesz látható az a több mint 200 fotó, amelyet a művész az 1966–1967-es európai körutazása során készített. A látogatók több olyan alkotással is találkozhatnak, amelyek eddig még nem szerepeltek kiállításon. A tárlat 2024. december 15-ig várja látogatóit a spanyolországi Malagában.
A LensCulture bemutatta a Street Photography Awards idei győztes alkotásait, a zsűri által kiválasztott alkotásokat, illetve a döntőbe jutott műveket. A pályázatra ebben az évben 15 országból érkeztek fényképek, amelyek olyan pillanatokat örökítettek meg, amelyek a mindennapi élet rejtett pillanatairól szólnak. A díj alapítói idén arra kívánták felhívni a figyelmet, hogy az utcák minden nap különleges pillanatok színterei, és ezeket a pillanatokat legjobban az utcai fotográfusok munkáin keresztül ismerhetjük meg.
„Minél gyorsabban élünk, annál kevesebb érzelem marad a világban. Ez lehet az oka annak, hogy a fényképeim nem tűnnek kortársnak, és hogy miért tekintek vissza arra az időre, amikor az emberek még közelebb álltak egymáshoz. Minél lassabban élünk, annál mélyebben érezzük a körülöttünk lévő világot. Ez az én általános filozófiám.”
Kairó egy olyan város, amelyet közel száz évvel ezelőtt a „világ legszebb városának” neveztek, viszont ma már olyan városnak tűnik, ahol a látogatók a piramisok és a nagy múzeumok rövid megtekintése után gyorsan elhagynak. A háttérként szolgáló összetett és gyakran kaotikus Kairó városán keresztül Jonathan munkája ebben a projektben ugyanilyen összetett képek gyűjteménye, amelyek olyan őszinte, mindennapi jeleneteket ábrázolnak, amelyek gyakran inkább kérdéseket vetnek fel, mintsem egyértelmű válaszokat adnának.
Massimiliano Faralli, Alain Schroeder, Sakulchai Sikitikul és Jonathan Jasberg az idei év nyertesei. A győzteseket és munkáikat az URBAN Photo Awards eseményén, a trieszti Museo Revoltella előadótermében, a Triest Photo Days 2022 fesztiválon tartott ünnepségen mutatták be.
A 2022-es LensCulture Street Photography Award fotópályázaton összesen 39 fotográfust díjaztak. A nemzetközi alkotók olyan utcaképekkel pályáztak és nyerték el a nyolctagú zsűri elismerését, amelyek különleges látásmóddal rögzítenek hétköznapi, a megrendezettséget mellőző pillanatokat és jeleneteket.
Az Apró rejtélyek című kiállítás kiindulópontját Van der Meer 1985–86-ban Budapesten készített utcai fotósorozata jelenti, melynek egy részét 1986-ban kiállították a Váci utcai Fotóművészeti Galéria, és Quirk of Fate (A sors fintora) címmel 1987-ben könyv formában is megjelentettek.
Molnár Zoltán egy szociográfus pontosságával és egy művész érzékenységével méri fel azokat a budapesti mikroklímákat, amelyek egyszerre sajátosan lokális élethelyzeteket mutatnak be úgy, hogy érzékeljük a bennük feltárulkozó sorsok globális problémákat rejtenek. Így illeszkedik be Budapest, a metropolisz, e szépség és szörnyeteg a világ folyamataiba, forgatagába.
Az utcai fényképezés kánonjába magukat ikonikus képeikkel szilárdan bevéső művészek névsora: Berenice Abbott, Diane Arbus, Jodi Bieber, Esther Bubley, Rebecca Lepkoff, Helen Levitt, Vivian Maier, Mary Ellen Mark, Frances McLaughlin-Gill, Lisette Model, Barbara Morgan és Ruth Orkin. A kiállított negyvenkilenc fénykép mindegyike 20. századi témákat ölel fel kortárs és klasszikus megközelítéssel.
Nemrég kihirdették a LensCulture utcafotográfia kategóriájának 2021-es nyerteseit, a döntéshozók sorozat és önálló kép kategóriában ítélték oda a díjakat. A nyertesek – a pénzjutalom mellett – lehetőséget kaptak a LensCulture több mint hárommilliós globális online közössége előtti bemutatkozásra, egy New York-i kiállításra, valamint nemzetközi fotófesztiválokon való megjelenésre is.
A Hatje Cantz gondozásában megjelent Side Walk című fotóalbum a nyolcvanas évek New Yorkjában készült színes képeiből válogat. Sok közülük még soha nem jelent meg, és ebben az kiadványban mutatják be először. 1979 és 1986 között New York egyfajta menedék volt a fotográfus számára. Itt átadta magát az utcák forgatagának, megörökítve sokrétű arcukat.
Kálló Péter Budapesten született 1978-ban. Budán a Vizivárosban nőtt fel, ami meghatározta egész életét. Fényképezéssel az ezredfordulón kezdett foglalkozni, majd 2001-ben beiratkozott a Népszabadság fotóriporteri képzésére, 2003-tól a Metropol napilap fotóriportereként dolgozott. Alkotói munkásságát Féner Tamás és Sebestyén László inspirálta.
Orkin képei már az 1950-es évektől szerepeltek kiállításokon – köztük a Family of Man tárlaton – de első önálló bemutatkozására egészen 1974-ig kellett várni, ekkor a New York-i Nikon House termeiben rendeztek képeiből kiállítást. Orkin az 1970-es évek végén fényképezést tanított a Vizuális Művészetek iskolájában és 1980-tól már az International Center of Photography oktatási csapatát erősítette.
Kár volna tagadni, hogy van egyfajta pesszimizmus ezeken a képeken. Hangulatukról eszünkbe juthatnak Daido Moriyama, Yutaka Takanashi vagy Nobuyoshi Araki munkái. Az az esztétikai elemként is értelmezhető letargia, ami ezeknél a japán fotósoknál a beáramló nyugati kultúra és a meglévő társadalmi gondolkodásmód közötti disszonanciából fakadt, a most látható budapesti képeken is tetten érhető, csak itt, ha jól figyelünk kellő arányban megtaláljuk a humort is.