A 2025-ös reFocus Black & White Photo Contest pályázatra több mint 80 országból érkeztek alkotások, a díjazottak pedig lenyűgöző változatossággal mutatták meg, mit jelent ma fekete-fehérben gondolkodni.
Paul & Sylvie – A Belgian Love Story (1930s–1960s) címmel nyílt egy megrendítően intim fotókiállítás a brüsszeli L’Enfant Sauvage galériában, amely 2025. augusztus 24-ig látogatható. A tárlat egy bolhapiacon talált hét fotóalbum anyagából válogat, és egy belga pár, Paul és Sylvie évtizedeken átívelő történetét meséli el.
A történelem gyakran a győztesek narratívája. De mi történik akkor, amikor a kollektív emlékezet egy-egy szeletét tudatosan elnémítják? A lengyel fotográfus és szociológus, Paweł Starzec éppen ezt a kérdést vizsgálja Makeshift című sorozatában, amely a 2025-ös Hasselblad Foundation Photobook Grant díjazottja. A zsűri a 82 országból beérkezett 769 pályázat közül választotta ki Ting Bang Tsai tajvani-vietnami származású fotográfus projektje mellett a lengyel Starzec munkáját, ezzel is elismerve a téma kiemelkedő vizuális és társadalmi érzékenységét.
Csősz művészeti gyakorlatának központi témája az idő, a létezés és a jelen fogalmának problematikája, amelyet fotográfián, videóművészeten és performatív kísérleteken keresztül vizsgál. Kutatói és művészi megközelítése szorosan kapcsolódik a természettudományos és filozófiai diskurzusokhoz; munkáiban a percepció, a folytonosság, a rögzíthetőség és a pillanat illúzióját elemzi. Danger Soft Mud című hosszútávú fotóalapú projektje a part menti táj, az emberi jelenlét nyomai és az időrétegek viszonyát tárja fel.
A holland származású angol fotográfus, Eadweard Muybridge (1830–1904) az első mozgóképes technika kifejlesztőjeként került be a történelemkönyvekbe. Karrierje azonban jóval messzebbről indult, mert bár a korai fényalapú képrögzítési eljárásokkal már hamar megismerkedett, amelyek segítségével természetes tájakat és városokat fényképezett, nevezetes munkáit azonban csak később készítette el. A Spanyolországban található University Museum of Navarra új kiállításában elsősorban ezekre a későbbi, mozgásszekvenciákat ábrázoló alkotásaira koncentrál. A különleges tárlat augusztus 24-ig várja látogatóit Pamplonában.
Józan Adrienn Nyár elhalasztva című munkája egyszerre személyes hangvételű sorozat a betegség és a gyógyulás időszakáról, egyben érzékeny alkotás a fotókönyv műfajában és a kortárs kiállítási színtérben. Az anyag idén nyáron és ősszel két meghatározó eseményen is megjelenik. Augusztusban az ISBN+ galériában az alkotó első önálló kiállítása nyílik a képekből, a szeptemberben megrendezésre kerülő görögországi Photometria fesztivál nemzetközi programjai közé pedig a sorozatból készült fotókönyvet válogatta be a zsűri.
A RÉS Alapítvány női éjjeli menedékhelye egész évben nyitva áll a rászorulók előtt: nyáron 35, télen 50 hajléktalan nő számára biztosít alvóhelyet minden este hattól másnap reggel nyolcig. A Podmaniczky utcai szállón már több mint három évtizede térítés és feltételek nélkül vehetik igénybe a lakók az alvási, fürdési, mosási és ételmelegítési lehetőségeket, valamint igény esetén vacsorát, meleg teát is kapnak. A menedékhely jóval többet ad a hajléktalan nőknek, mint pusztán menedéket.
Az amerikai polgárháború volt az első nagy fegyveres konfliktus, amelyet a fényképezés eszközeivel is dokumentáltak. A háborús tudósítások ekkor még távol álltak a mai riporteri gyorsaságtól, hiszen a technológia megkötései miatt a fotográfusoknak kompozícióban és előre tervezett jelenetekben kellett gondolkodniuk. Ennek ellenére a korszak képei megrázó erővel mutatják be a harcterek kegyetlenségét és a háború utóhatásait. Mathew Brady, Alexander Gardner és Timothy O’Sullivan munkássága nemcsak dokumentációs mérföldkő, hanem művészi teljesítmény is, amely a modern fotóriporterek számára is irányt mutat.
A Bronx Documentary Center idén nyolcadik alkalommal tartja meg a dél-amerikai művészeket bemutató LAFF-t, azaz Latin-amerikai Fotófesztivált. A művészek változatos témáit felvonultató első körben a bronxi kiállító és környékén installált, majd számos más New York-i közösségi térben bemutatott kiállítás kiváló korképet ad Dél-Amerika hosszú ideje fennálló, egyre sürgetőbb problémáiról.
Az én kezemben a fényképezőgép az eszköz az eltűnő paraszti világ megörökítésére. A Görbeország projektemben azokat a főleg idős embereket keresem, akik a hagyományban élnek – lényüket nem csak fotózás hanem a történetük gyűjtésével is szeretném megőrizni. (…) Látszólag elmúlófélben lévő foglalkozás ez, melyről a végeláthatatlan, kemény munka jut eszünkbe. Ám mégis vannak családok és vidékek, ahol a gazdálkodás nem csak örökség, hanem biztonságot adó megélhetés is.
A PHotoESPAÑA 2025, a nemzetközi fotográfiai és vizuális művészeti fesztivál idén a Végül is mottóval tér vissza, több mint 100 kiállítással, 360 művésszel, és történetében először kiemelt vendégországgal: Chilével. A rendezvény az emlékezet, identitás, társadalmi igazságosság és kortárs kihívások előtt tiszteleg – Madridtól Barcelonáig, Lisszabontól Budapesten át minden fotóművészetet kedvelő számára.
Dr. Körmendi István 1923. június 27-én született, abba az I. kerületi Mészáros utcai lakásba, ahol az édesapja alapította az orvosi praxisát három évvel korábban. Egy évszázaddal később és egy tartalmas élettel a háta mögött ma is ebben a lakásrendelőben gyógyítja a betegeit, az ország legidősebb háziorvosaként.
Szami diary. című nemrég megjelent fotóalbuma egy Instagramon indult sorozat esszenciája, amely a mindennapi valóság elemeit új kontextusba helyezve teremt képi gondolatfolyamot. A diary. – mely egy éveken át formálódó vizuális napló – dokumentum és reflexió, amely egyszerre személyes és univerzális, önkéntelen és tudatos.
Az észt Fotografiska egy különleges retrospektív kiállítással tiszteleg a legendás fotográfus, Elliott Erwitt munkássága előtt: a Through the Playful Eyes of Elliott Erwitt című tárlat mintegy száz fényképen keresztül mutatja be az utcai fényképezés egyik legkiemelkedőbb alakjának életművét. A felvételek azt bizonyítják, hogy a hétköznapi életben nem kevés kaland, játékosság és szenvedély bujkál, amelyekre érdemes figyelmet fordítani. A kiállítás megnyitóján levetítették Douglas Sloan rövid dokumentumfilmjét is, amelyet Erwittről készített.
1839 sorsfordító időszak volt mind a művészetben, mind az amerikai történelemben. Ekkor mutatták be a kontinensen a dagerrotípiát a szélesebb közönségnek, ezzel pedig párhuzamosan kezdetét vette a vizuális alapú társadalom, valamint annak a nemzeti önérzetnek a kialakulása, amelyet a fénykép mint kulturális, kereskedelmi és művészeti foglalatosság fenomenális sikere vezérelt. A Metropolitan Museum of Art kiállítása ezt az izgalmas, kísérletezésekkel teli időszakot járja körül amerikai fotográfusok felvételeinek segítségével. A tárlat több mint 250 korai fényképet vonultat fel a múzeum William L. Schaeffer-gyűjteményéből.