Az International Center of Photography (ICP) 2025. október 16-án nyitotta meg legújabb kiállítását a Fundación MAPFRE-vel együttműködve. Graciela Iturbide Serious Play című retrospektív tárlata az alapítvány tekintélyes Iturbide-gyűjteményének közel 200 darabját mutatja be elsőként New Yorkban.
A londoni National Portrait Gallery új tárlatában Cecil Beaton divatfotográfiáit mutatja be. A Cecil Beaton’s Fashionable World című egyéni kiállítás arra szeretne rávilágítani, hogy az angol fotográfus alkotói gyakorlatával hogyan mutatott új irányt a 20. századi fotográfia számára. A Hollywood sztárjairól és a művészvilág legjelentősebb személyiségeiről, vagy éppen a királyi családról készült fényképei nagy érdeklődésre tartottak számot, így a legolvasottabb és legnevesebb lapok közölték exkluzív képeit. Az ezekből a munkákból válogató kiállítás 2026. január 11-ig várja látogatóit az NPG-ben.
Az idei Prix Elysée díjat az Iránból származó, Párizsban élő fotográfus, Hannah Darabi nyerte a Why Don’t You Dance? című projektjével. A sorozat az iráni közösségek és a tánc kapcsolatát vizsgálja dokumentumokon, archív anyagokon és fotográfián keresztül. A projektből 2025 novemberében a Paris Photón láthatott ízelítőt a közönség, a teljes kiállítás pedig 2026 júniusában nyílik a lausanne-i Photo Elysée-ben.
Martin Parr Early Works című kiállítása Frankfurtban a Magnum-fotográfus korai munkáira összpontosít, miközben ritkán látott fekete-fehér felvételeket mutat be. A brit alkotó a kezdetektől fogva arra késztet bennünket, hogy kétszer is odanézzünk, és felfedezzük az élet groteszk és humoros oldalát.
A Cornell Capa által alapított ICP-ben az Instead, I spin fantasies („Ehelyett fantáziákat szövök”) című kiállítás, amelyet Elisabeth Sherman vendégkurátor és Naima Green fotográfus rendezett, a terhesség szociokulturális hátterét és az anyaság egy eddig ismeretlen oldalát tárja fel. A több tucat sosem látott felvétel között vannak albumin- és lumeneljárással készült fényképek is, de a tárlat részét képezi egy, a kiállítótér építészetéhez illeszkedő, helyspecifikus, vinilből készült installáció is.
Hogyan válik a fotóriportból művészet, a dokumentatív szándékokból pedig új távlatokat nyitó képi formák? Luc Delahaye (1962) pályája ezen az átalakuláson vezet végig, miközben következetesen fókuszálja tekintetét korunk háborúira, valamint a társadalmunkat behálózó törésvonalakra. 2025 októberétől a párizsi Jeu de Paume The Echo of The World című retrospektív tárlata mutatja be a francia fotográfus elmúlt huszonöt évének munkáit.
Idén november 13. és 16. között rendezik meg a világ egyik legjelentősebb fotóművészeti vásárát, a Paris Photo 2025-öt, amelynek ismét a párizsi Grand Palais ad otthont. A 28. alkalommal megrendezett eseményen 33 országból 224 kiállító vesz részt, köztük a magyar Vintage Galéria és az Einspach & Czapolai Fine Art is. A Punkt – az elmúlt évek hagyományát folytatva – a helyszínről tudósít majd az eseményről.
Henry Horenstein dokumentarista fotográfus legújabb könyvében, a Miles and Miles of Texas-ban a texasi kultúra sokszínű világát mutatja be, miközben a klasszikus Honky Tonk jubileumi kiadása a countryzene hőskorszakát idézi fel. A két kötet együtt rajzolja meg a zenélő Amerika arcát.
A SEEEU – European Photography Month in Tokyo Japán első olyan fotófesztiválja, amely kifejezetten az európai kortárs fotográfiát mutatja be. A 2025. november 23-án véget erő rendezvény tizenkét tokiói helyszínen — galériákban, köztereken és kávézókban — látható, és több mint 250 alkotást vonultat fel tizennégy fotográfustól, tizenkét különböző országból. A Reframing Realities – A valóság új körvonalai című programsorozat a kortárs Európa társadalmi, környezeti és kulturális átalakulásaira reflektál, és arra keresi a választ, hogyan formálja át érzékelésünket és identitásunkat a digitális korszak vizuális kultúrája.
Novemberben ismét a fotográfiáé a főszerep Pozsonyban. A 35. Month of Photography fesztivál – amelyet 2025. november 1. és 30. között rendeznek meg – idén a mesterséges intelligencia, a szöveg és a kép viszonya, valamint az ausztrál fotóművészet köré szerveződik. A rendezvény központi kiállítása, The Eyes That Were a Century (Évszázados szemek) a médium százéves történetét mutatja be több mint hatvan világhírű alkotó művével. A fesztivál hagyományosan kísérőprogramokkal – fotófilmekkel, könyvbemutatókkal és szakmai beszélgetésekkel – egészül ki.
A városi fotográfia ünnepe minden évben Triesztben zajlik, ahol idén is átadták az URBAN Photo Awards díjait. A 16. alkalommal megrendezett versenyre – amelyet a Trieste Photo Days fesztivál keretében tartottak október 25-én – több mint 10 685 egyedi kép, 643 fotósorozat és 90 fotókönyv érkezett be, több mint 5000 fotográfustól a világ minden tájáról. A díj célja, hogy bemutassa, hogyan alakítja a kortárs fotográfia eszközeivel a városi életet, az ember és környezete kapcsolatát, valamint a modern metropoliszok vizuális arculatát.
Aki ismeri és szereti Cindy Sherman vagy Robert Mapplethorpe munkásságát, annak a New York-i Yossi Milo Galleryben bemutatott Samuel Fosso-kiállítás maga az igazi kánaán. A Kamerunban született nigériai fotográfus élete nagy részében a Közép-afrikai Köztársaságban dolgozott, húsz év elteltével azonban újra szemügyre vehetjük önarcképeit egy olyan egyéni kiállításon, ahol a személy narratívája találkozik az elnyomott, gyarmatosított népek mítoszával.
A 2026-os Deutsche Börse Photography Foundation Prize négy döntőse a fotográfia társadalmi, politikai és érzelmi dimenzióit kutatja: Jane Evelyn Atwood, Weronika Gęsicka, Amak Mahmoodian és Rene Matić munkáin a valóság, az identitás és az emlékezet határai kerülnek középpontba. A rangos elismerést, amelyet 1996 óta ítélnek oda, minden évben olyan alkotók kapják, akik kiemelkedő módon járultak hozzá a fotográfia megújításához –könyv vagy kiállítás formájában.
A FOTODOKS az egyik kiemelt német dokumentumfotó-fesztivál, amelynek központi eseménye idén a Long Time No See című nagyszabású kiállítás. A tárlaton tíz nemzetközi kortárs művész – köztük Sander Coers, Arash Fayez és Edgar Martins – munkái szerepelnek majd. A tény és fikció, a megfigyelés és a megrendezés látszólag ellentétes fogalmak, ám éppen emiatt különlegesek azok a művészi folyamatok, amelyek képesek ezeket közös nevezőre hozni. A németországi kiállítás a fesztivál részeként november 2-ig lesz látható a müncheni Architekturgalerie-ben.
Antwerpenben William Klein, a 20. század egyik legnagyobb hatású fotográfusának alkotásaiból rendeztek kiállítást. Két művészeti galéria, a Gallery Fifty One és a Gallery Fifty One Too rendezik meg az első belga posztumusz kiállítást. A kettős tárlat különlegessége, hogy a legendás alkotó halála után először mutatnak be Belgiumban eddig ismeretlen sorozatokat és ikonikus nagyításokat, archív dokumentumok és plakátok kíséretében. A nagyszabású kiállítások a két testvérgalériában október 31-ig várják a látogatókat.