Wei Xiang képei éppen azért érdekesek, mert megmutatják, hogy nemcsak a klasszikus európai festészeti technikát sajátította el, hanem azt tudatosan továbbgondolva illeszkedik bele a globalizálódott művészeti életbe, kihasználva azt a lehetőséget, hogy mind a két kultúrában biztosan és szilárdan áll.
A Maison Européenne de la Photographie (MEP) tereiben megrendezett retrospektív kiállítás első alkalommal mutatja be Franciaországban Samuel Fosso, 1962-es kameruni születésű fotográfus közel ötvenéves karrierjét és annak minden fontosabb sorozatát.
Armendáriz bár egy igen klasszikus humanista, néhol romantikus fényképészeti megközelítéssel és szinte régimódi képalkotási szisztémákkal dolgozik, munkájának mégis talán a kultúrantropológus jellege, amely leginkább kitűnik.
A Szovjetunió felbomlása után a Moldvai Köztársaság kikiáltotta függetlenségét, de egyik régiója, Transnitria – más néven Pridnesztrovia – autonómiát kiáltott ki, mely heves katonai összecsapásokkal járt és sok ember halálát okozta.
Az 1950-es és ’60-as években az utcai fényképezés művészeti ágként kezdett elterjedni, és René Maltête francia fotográfus őszinte és humoros jeleneteivel adott az irányzatnak egy jókora lendületet.
Alena Zhandarova 1988-ban született Oroszországban. A fotográfus különleges atmoszférát teremt, ami a kísérletezésre építve állít hétköznapi dolgokat szokatlan helyzetekbe. Munkájában a megszokott és az ismeretlen közötti határt vizsgálja, a vizuális történetmesélést eszközként használva. Alapvetően portrékon keresztül dolgozik, ahol gyakran önmaga szolgál alapanyagul ahhoz, hogy létrehozzon valami újat.
A még fiatal, de már világszerte népszerű fesztivál idén először jelentkezik hibrid kiadásban. Ez azt jelenti, hogy a művek egy részét fizikai installációként, klasszikus formában Telangana városában mutatják be, másik részüket pedig virtuális módon lehet megtekinteni.
Luca Meola fotográfus három éven keresztül, 2018-tól dokumentálta a brazíliai São Paulo Cracklandként elhíresült városrészének lakóit és helyzetét. Cracolandia, avagy Crackland utcái közel 1600 embernek adnak otthont, valamint lehetőséget a szerterjesztésre, vásárlásra és fogyasztásra.
Az idegenség- és otthontapasztalat között húzódó – olykor igen vékony – határon állhat meg az ember, ha átnézi Belicza László Gábor kóspallagi képeit, melyek az arcokra, tájakra, gesztusokra és érintésekre irányítják a tekintetünket.
A Sotheby’s decemberi fotóárverésén Henri Cartier-Bresson képeire licitálhatnak a vásárlók, ahol – a világhírű fotográfus lenyűgöző életművének hat évtizedét kiemelve, az aukción szereplő 95 fénykép között – olyan ikonikus képek is szerepelnek, mint a St. Lazare pályaudvar mögött vagy a Vasárnap a Szajna partján című fotók.
„Nicolas St-Pierre munkája egy mesteri és találékony fotografikus nyelven előadott intellektuális fantázia. Jól fotografált, szépen megkomponált képek, kifogástalan utómunkával.” – fogalmazott Francesco Cito, az URBAN Photo Awards zsűrijének elnöke, aki a legjobb könyvnek járó fődíjat Nicolas St-Pierre kanadai fotográfus számára Where Have The Birds Gone? című kötetéért adta át.
Az ikonikus képeket és kevésbé ismert munkákat is felvonultató gyűjtemény a fotótörténet egy olyan, a médium fejlődésében máig kulcsfontosságú időszakot jár körbe, amelynek alkotói azelőtt sosem tapasztalt nyitottsággal, kísérletező kedvvel és újító szándékkal használták eszközeiket.
Vettem egy lakást 30 éves futamidejű hitelből. Ez azt jelenti, hogy több évre adósodtam el, mint ahány évet eddig összesen éltem. Ennek tudata nagy nyomást helyez rám. A fotósorozat ezt az élethelyzetet dokumentálja. Az önálló egzisztencia kialakításának nehézségeivel kezdtem el foglalkozni, egy olyan globális problémával, amely meghatározza a saját és kortársaim mindennapjait.
A 2021-es W. Eugene Smith Grant díjazottjai az alábbi fotográfusok voltak: Lalo de Almeida Brazíliából, Kimberly dela Cruz a Fülöp-szigetekről, Melissa Lyttle az USA-ból, Cristopher Rogel Blanquet Mexikóból és Nicolo Filippo Rosso Olaszországból. Az idei döntősök képei jelenleg New York öt kerületében, a Photoville szabadtéri nyilvános kiállítás részeként láthatók december 1-ig.
A Műcsarnokban megrendezett kiállítás 66 képe is Pilinszky főként külföldi útjain készült fotókból válogat: gyakran fényképezett szakrális épületeket, tárgyakat, műemlékeket, de 1967-es londoni útján utcai pillanatképein több alkalommal megörökítette a fiatalokat is.