A Sony World Photography Awards március 3-án hozta nyilvánosságra a 2026-os profi versenyének 30 döntősét és több mint 65 jelöltjét, akik között magyar fotográfus is szerepel. A profi verseny közel két évtizede azokat a kiemelkedő fotográfusokat díjazza, akik merész munkáikban ötvözik mesterségbeli tudásukat a narratív látásmóddal.
Amikor a magyar művész, akit ma világszerte Brassaï néven ismernek, Párizsba érkezett, még nem foglalkozott fényképezéssel, az akkor már ott élő André Kertész vezette be a fotográfia világába, és a francia művészkörökbe. Párizs városának bűvkörében Brassaï elkészítette Paris de nuit című, korszakos jelentőségű albumát, amely 1932-ben jelent meg. A Howard Greenberg Gallery új kiállítása közel negyven felvételt mutat be a Paris de nuit sorozatból, kiegészítve a Le Paris secret des années trente sorozat legfontosabb képeivel.
A Napalm Girl körüli vita az elmúlt hónapokban a nemzetközi fotográfiai közösséget is megosztotta; a World Press Photo ideiglenesen felfüggesztette Ut szerzőségi kreditjét a film megjelenését követően, azonban a vita nemrég új szakaszba lépett: Nick Ut a francia bíróságon indított büntetőjogi rágalmazási eljárást a Netflix France és a VII Foundation ellen a The Stringer című dokumentumfilm állításai miatt.
A divatfotográfia határait következetesen újragondoló PhotoVogue Fesztivált idén tizedik alkalommal rendezik meg, ezúttal a milánói Biblioteca Nazionale Braidense reprezentatív tereiben. Az elsőként „tudatosként” definiált divatfotográfiai fesztivál 2026. március 1–4. között – részben a milánói divathéttel párhuzamosan – teremt platformot a szakma és a nagyközönség számára. A fókuszban a vizuális kultúra kortárs megnyilvánulásai állnak, nem csupán esztétikai minőségük, hanem etikai és társadalmi dimenzióik felől vizsgálva: a láthatóság, a reprezentáció és az alkotói felelősség kérdései ma már elválaszthatatlanok a képek által formált divat- és médiakörnyezettől.
A kortárs vizuális kultúrát meghatározó diskurzusok középpontjában ma vitathatatlanul a mesterséges intelligencia és a képalkotás hitelességének kérdése áll. Ebben a technológiai szorongásokkal teli időszakban az amszterdami Rijksmuseum 2026. május 25-ig látogatható, FAKE! című tárlata nem csupán történeti áttekintést nyújt, hanem éles ontológiai reflexiót is: emlékeztet arra, hogy a fénykép sosem volt a valóság objektív lenyomata. A Hans Rooseboom kurátori munkáját dicsérő kiállítás az 1860 és 1940 közötti időszak manipulatív technikáit vizsgálja, feltárva a fotográfia „ártatlanságának” korai elvesztését.
Február 26-án este a Fővárosi Állat- és Növénykert Biodómjában adták át a Varázslatos Magyarország pályázat idei díjait. A 2025-ös évad fődíját, A Magyar Természetfotó Nagydíját és az Arany Daru szobrot Daróczi Csaba vehette át, a dobogón Lóki Csaba és Hogya István követte. A díjnyertes képeket is bemutató kiállításon 56 alkotó 206 felvétele mutatja be a hazai természetfotó legfrissebb és legerősebb eredményeit.
Február 19-én nyílt meg a Mai Manó Házban Tóth György Út (Érzelmek a tudat alatt) című kiállítása. A válogatás a szó klasszikus értelmében nem retrospektív, inkább egy több évtizedes életmű újrarendezése. Nagy méretű, olykor triptichonszerű munkák kerültek egymás mellé a nyolcvanas évek végétől a kétezres évek derekáig, olyan képek is, amelyek eddig alig vagy egyáltalán nem voltak láthatók Magyarországon. A beszélgetés során a kronologikus áttekintés helyett alkotói döntésekről, technikáról, hatásokról és egy emblematikus képről, az Emeséről esett szó.
2026. február 26-án hirdették ki a legjobb hazai fotókönyvért járó Rosti-díj nyertesét a Magyar Nemzeti Múzeumban. Az átadásra azért február végén kerül sor, mert Rosti Pál 1859-ben ekkor ajándékozta dél-amerikai fotóalbumát a nemzet múzeumának. A zsűri Fabricius Anna Home Is Where Work Is (2024) című albumát választotta a legjobb hazai fotókönyvnek 2026-ban.
