Láthatóvá tenni az elhallgatott történeteket – Zanele Muholi életmű-kiállítása Bécsben

A 2026-os Hasselblad-díjjal kitüntetett dél-afrikai fotográfus és vizuális aktivista, Zanele Muholi két évtizedes munkásságát mutatja be a bécsi FOTO ARSENAL WIEN szeptemberben nyílt, We Are Here című kiállítása. Az alkotó első átfogó ausztriai tárlata több mint 120 fotográfián, videómunkán és archív dokumentumon keresztül, hat tematikus szekcióban tekinti át életművének meghatározó korszakait.

Egy 1825-ös kép, amely már a fotográfia születése előtt Párizsba jutott

Nicéphore Niépce 1825-ben készült Jeune fille filant sa quenouille című fotolitográfia a Paris Photo látogatói az Atelier 41 D50-es standján tekinthetik meg. A ritka mű a fotográfia kétszázadik évfordulójához kapcsolódó ünnepségsorozat egyik különleges darabja: nemcsak a fényképkészítés korai technikai kísérleteiről tanúskodik, hanem arról a pillanatról is, amikor Niépce munkája először jutott el a párizsi szakmai közeghez.

Sivák Zsófia Hitel nincs című sorozata nyerte el az idei Capa-nagydíjat

A Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ 2014-ben alapította meg a Robert Capa Magyar Fotográfiai Nagydíjat, amely a magyar fotográfia területén kiemelkedő teljesítményt nyújtó alkotók munkáját ismeri el. Az összesen ötmillió forint díjazású elismerés célja a kortárs magyar fotográfia értékeinek bemutatása és az alkotók szakmai munkájának támogatása. A nagydíjra jelölt fotográfusok és alkotócsoportok ma prezentációk keretében mutatták be projektjeiket a nemzetközi és hazai szakemberekből álló zsűrinek, a döntőbe jutott jelöltek pedig fejenként 500 ezer forintos díjazásban részesültek. A legutóbbi Capa-nagydíjast – amelyet Móricz-Sabján Simon nyert el – 2022-ben hirdették ki.

A szélsőségesség esztétikája Jakob Ganslmeier és Ana Zibelnik shortlistes albumában – Paris Photo–Aperture PhotoBook Awards 2026

A művészeti albumok napjainkban a legismertebb fotográfus életművében fontos szerepet töltenek be, de a pálya elején álló alkotók számára is jelentős mérföldkövet jelentenek. A Paris Photo–Aperture PhotoBook Awards 2026-os rövidlistájára 56 országból érkezett pályamű közül választották ki a legkiemelkedőbb kiadványokat, többek között az első fényképkönyvek kategóriájában. Ezek november 11. és 15. között a párizsi Paris Photo vásáron lesznek megtekinthetők, a díjazottakat pedig november 13-án hirdetik ki. A díj rövidlistáján szereplő könyvek között található Jakob Ganslmeier és Ana Zibelnik If a Flower Bloomed in a Dark Room, Would You Trust It? című kötete is, amely a közösségi média trendjein keresztül vizsgálja a radikalizálódás vizuális mechanizmusait.

Ugyanaz a magyar fotográfus készítette a Vogue, az Elle és a WSJ novemberi címlapfotóit

A Vogue, az Elle és a The Wall Street Journal Magazine novemberi címlapjainak közös pontja nemcsak a hasonló vizuális világ, hanem az alkotójuk is: mindhárom felvételt Makó Szilveszter magyar divatfotográfus készítette. A néhány napon belül megjelent képek hasonlósága a nemzetközi divatsajtóban is vitát indított arról, hol húzódik a határ az egyéni alkotói stílus és az önismétlés között.

A 19. század egyik legfontosabb fotográfiai sorozatát szerezte meg a Toledo Museum of Art

A Toledo Museum of Art a Bruce Silverstein Gallerytől megvásárolta F. Holland Day 1898-ban készült The Seven Words című fotográfiai sorozatát, amelyet a múzeum igazgatója „a legfontosabb olyan fotográfiának” nevezett, amelyet a közönség szinte alig ismer. A hét platinanyomatból álló művön az amerikai fotográfus saját magát jeleníti meg Jézus Krisztusként a kereszten. A sorozat a Toledo Museum of Art történetének legdrágábban megvásárolt fotográfiai műve és egyben az intézmény első F. Holland Day-munkája.

Elharapódzó szoftverek, háttérbe szoruló hardver – hova vezet, ha az optikai fejlesztések helyett a szoftveres képkorrekció kerül előtérbe?

A fényképezőgépek, de még inkább az okostelefonok piacán egyre nagyobb teret kapnak a szoftveres képmódosító, illetve -javító megoldások. Elsősorban az okostelefonok esetében látható, hogy az eszköz méretbeli határai miatt a tervezők korlátokba ütköznek. A fejlesztők próbálják feszegetni ezeket a korlátokat; ennek nyomán az egyre növekvő kameraszigetek, az egyre több, gyakran eltérő látószögű kameraegység, valamint a hatékonyabb és fényerősebb érzékelők mind a sokrétű és magas minőségű képalkotást célozzák, miközben az eszköz fizikai méreteit alig növelik. Ilyenkor kerülnek képbe azok a szoftveres megoldások, amelyek a készülék méretének növelése nélkül hivatottak javítani a képek minőségén, ám az új fejlesztések a hagyományos fényképezés helyett gyakran a mesterséges intelligencián alapuló képmanipulációt támogatják.