21 fotó a World Press Photo 2021-es kiállításának képeiből
21 • 09 • 20Baki László
A World Press Photo kiállítás negyedik alkalommal látható a Magyar Nemzeti Múzeumban. A kiállítás 151 felvételét nemzetközi zsűri válogatta 130 ország 4315 fotóriporterének 74.470 fotójából.
Életünket az elmúlt időszakban a Covid19 járvány határozta meg. Miközben az emberiség globális együttműködéssel igyekszik leküzdeni a járványt, a fotóriporterek regionális konfliktusokról, szociális problémákról, természeti szépségekről, környezetvédelemről és sporteseményekről is tudósítottak az elmúlt évben. Óriási szükség van hiteles képekre és történetekre, hiszen ezek a fotók ablakot nyitnak a világra. Valós eseményekről, lényeges problémákról és valódi emberekről szóló igaz történetek ezek, amelyek jelentést hordoznak és hatást gyakorolnak az egyénekre, csoportokra és társadalmakra. A World Press Photo támogatja a vizuális újságírást és a történetmesélés feltételeit, beleértve a véleménynyilvánítás és a kutatás szabadságát és a sajtószabadságot is. – írják a Magyar Nemzeti Múzeumban 2021. szeptember 24-től látogatható kiállítás szervezői.
A World Press Photo Foundation független, non-profit szervezet, amelynek székhelye Amszterdamban található. A pályázat története 1955-ben kezdődött, amikor egy holland fotográfusokból álló csapat megszervezte az első nemzetközi World Press Photo-versenyt, amely idővel a világ legrangosabb sajtófotó-pályázatává nőtte ki magát. Fotópályázata a vizuális újságírás és a digitális történetmesélés legjobbjait ismeri el.
Mint ahogy korábban, a tárlatot most is kiegészítik kísérőprogramok. A kiállítás a „Digital Storytelling" dokumentarista filmjeivel együtt fontos ismereteket közvetít, olyan történeteket, eseményeket tár fel, amelyekre máskülönben sokan nem figyelnének fel, amelyek megállásra, átélésre, gondolkodásra és együttérzésre késztetik a nézőt. Már hagyomány, hogy egy kísérőkiállítás is kapcsolódik a sokszor megrázó pályaműveket bemutató tárlathoz. Ezúttal a Szebeni Műhely jubileumi kiállítása tizenöt magyar fotóművész alkotásaival mutatkozik be, Lát-lelet címmel. Emellett a Liget online folyóirat író és költő szerzőinek asszociatív írásait is megismerhetjük a World Press Photo egy-egy díjnyertes fotójához.
Galériánkban a kiállításon látható képekből mutatunk egy válogatást.
Ez volt Rosa első ölelése öt hónapja. Márciusban a Covid19 világjárvány miatt látogatási tilalom lépett életbe az egész országban, ezért brazilok milliói nem látogathatták meg idős rokonaikat. A gondozókat is kötelezték, hogy minimalizálják a fizikai kontaktust a veszélyeztetett idősekkel. A Viva Bem egyszerű találmánya, az "ölelőfüggöny" lehetővé tette, hogy az emberek ismét megölelhessék egymást. Jair Bolsonaro brazil elnök tagadta a járvány súlyosságára és a vírus veszélyességére vonatkozó állításokat. Brazília járványkezelési mutatói a világon a legrosszabbak közé tartoztak: 7,7 millió igazolt megbetegedésre 195 000 haláleset jutott 2020-ban.
Az Emancipációs emlékmű Abraham Lincoln elnököt ábrázolja, egyik kezében az Emancipációs Kiáltvány, a másik keze a lábánál térdelő fekete férfi feje fölött. Bírálói szerint a szobor atyáskodó, megalázó módon ábrázolja a fekete amerikaiakat, és igazságtalanul viszonyul a feketéknek a saját felszabadításukban játszott szerepéhez. A Black Lives Matter (BLM) aktivistái üdvözölték a kezdeményezést, hogy távolítsák el az elnyomást idéző történelmi emlékműveket. Az ellenzők szerint a szobor pozitívan ábrázolja a rabszolgák felszabadítását, és az ilyen emlékművek eltávolítása a történelem eltörlésével egyenlő. A tüntetések előtt kordonokat emeltek az Emancipációs emlékmű körül. Az ott lakók a kerítésre írva fogalmazták meg a véleményüket, és június 25-én körülbelül 100 ember gyűlt össze az emlékműnél, hogy megvitassák, szerintük mit jelent.
2020 elején Kenyában zajlott az elmúlt 70 év legsúlyosabb sivatagi sáskajárása. A sivatagi vándorsáska (Schistocerca gregaria) a legsúlyosabb pusztításra képes sáskakártevő, mert a raj gyorsan és nagy távolságokat tud megtenni. Egy rajban négyzetkilométerenként 40–80 millió egyed is lehet, és mindegyik naponta képes a saját súlyával azonos mennyiségű növényt megenni. A sáskának a környezeti körülményektől függően évente kétszer–ötször születnek utódai. A tartósan csapadékos időjárás segíti a szaporodást, és óriási rajok jönnek létre, amelyek élelem után kutatva elpusztítják a termést.
Augusztus 4-én hatalmas robbanás rázta meg Libanon fővárosát, Bejrútot. A több mint 2 750 tonna nagy sűrűségű ammónium-nitrát okozta robbanás közel 6 000 épületet rongált meg vagy döntött romba, legalább 190 ember meghalt, további 6000 megsérült, 300 000 embernek pedig el kellett hagynia a lakóhelyét. A robbanóanyag-keveréket, amelyet egy szállítási vita után foglaltak le, nem megfelelő hőmérsékleten tárolták egy kikötői raktárban. Sok bejrúti szerint az eset jól tükrözte az ország hosszú ideje megoldatlan problémáit: a kormányzati kudarcokat, a hozzá nem értést és a korrupciót.
A második hegyi-karabahi háború szeptember 27-én kezdődött és november 9-ig tartott. Az 1990-es évekbeli első hegyi- karabahi háború óta ez volt a legsúlyosabb harc az örmény nemzetiségű erők és Azerbajdzsán között a vitatott területért. Az első háború bizonytalan tűzszünettel ért véget, az örmények kikiáltották a de facto független államot, Arcahot. A felek egymás mellett élése feszült maradt, az ismétlődő összecsapások 2020-ban újra háborúvá fajultak. Az Oroszország közvetítésével létrejött novemberi megállapodás kimondta a fegyvernyugvást. Azerbajdzsán visszaszerezte Hegyi-Karabah egyes részeit és a szomszédos Lacin, Kelbajar és Agdam területét. Orosz békefenntartók által őrzött folyosó köti eztán össze Örményországot Hegyi-Karabah fővárosával, Sztyepanakerttel.
Az állatasszisztált terápiát (állatterápiát) több területen használják gyógyításra, különösen a pszichológiai és a palliatív ellátásban. Úgy tűnik, az állatok képesek csökkenteni a szorongást és a stresszt, és egyéb gyógyhatásuk is van: csökkentik a vérnyomást, javítják a szívritmust, segítenek a fájdalom kezelésében. A hospice ellátásban az emberek és állatok közötti természetes kötődést alkalmazva nyújtanak vigaszt, békét és együttlétet. A lovak különösen alkalmasnak tűnnek a palliatív ellátásra, mert kiválóan ráhangolódnak a környezetükre. Peyo és idomítója, Hassen Bouchakour az állaterápiával és az ezzel kapcsolatos kutatásokkal foglalkozó Les Sabots du Coeur szervezetnél dolgozik. Havonta körülbelül 20 beteget segítenek.
Bár az Oroszországi Föderáció távoli északkeleti részén fekvő Szaha (vagy Jakutföld) több mint hárommillió négyzetkilométeren terül el, lakossága alig 950 000 fő, és ennek mintegy 50%-a szaha (jakut) nemzetiségű. Művészeti eszközökkel mutatják be és őrzik meg a szaha kultúrát, hagyományokat és történeteket. Az 1990-es évek óta virágzik a filmművészet. Évente körülbelül hét-tíz játékfilmet gyárt a magát viccesen „Szahawoodnak" nevező helyi filmipar.
A kaliforniai oroszlánfókák (Zalophus californianus) Észak-Amerika nyugati részén őshonos, játékos állatok. A Covid19 miatt Kaliforniában is elrendelt lezárások miatt rengetegen kirándultak és nézegettek állatokat a természetes közegükben. Sok országban a szabadban is kötelező volt az arcmaszk viselése, és a látogatók teleszemetelték velük a természetet. A BBC becslései szerint a járvány idején havonta 129 milliárd eldobható arcmaszkot és 65 milliárd eldobható kesztyűt használtak. Ezeket az egyéni védőfelszereléseket (PPE) a madarak, a halak, a tengeri emlősök és más állatok tévedésből tápláléknek tekinthetik. Mivel műanyagot is tartalmaznak, növelik a nyolcmillió tonna műanyag mennyiségét, amely évente az óceánokba kerül.
A brazíliai Pantanal, a világ legnagyobb trópusi lápvidékének és elárasztott füves területének közel egyharmadát tüzek pusztították 2020 folyamán. Az UNESCO Bioszféra-rezervátumaként elismert Pantanal, Brazília egyik legfontosabb életközössége az elmúlt szűk 50 év legsúlyosabb aszályától szenved, ezért a pusztító tüzek teljesen elszabadultak. A tüzek nagy részét az irtásos-égetéses gazdálkodás okozta, amely egyre jobban elterjedt, amikor Jair Bolsonaro elnöksége idején lazultak a természetvédelmi előírások és ellenőrzések.
Az észak-indiai Ladak régióban élő közösségek hatalmas jégkúpokat építenek, nyárra így biztosítják a vizet. A hideg, sivatagos Ladak akut vízhiánnyal küzd, különösen az ültetési időszakban. 2013-ban egy helyi mérnök, Sonam Wangchuk kidolgozta, hogyan lehet a Himalája olvadékvizét tárolni télen, aztán felhasználni tavasszal. Az olvadékvizet a magasabban fekvő területekről földalatti csövekben terelik lefelé, helyenként szökőkútként tör ki a víz, és fagypont alatti hőmérsékleten megfagyva jégsztúpát képez. 2020-ban 26 faluban hoztak létre ilyen sztúpákat, és egy épülő csővezeték további 50 létrehozását teszi majd lehetővé.
A kórházi ápolók műanyagot tekertek a holttest köré és lefújták fertőtlenítőszerrel az indonéz kormány előírásainak megfelelően, amelyek a Covid19 áldozatok gyors eltemetését is megkövetelték, hogy megakadályozzák a vírus terjedését. Ez azt jelentette, hogy a gyászoló hozzátartozók nem követhették a hagyományos temetési szokásokat. Az Egészségügyi Világszervezet óvott a fertőtlenítőszer használatától és ruhaszövetet ajánlott a holttestek bepólyálására. A Covid19 áldozatok tetemével foglalkozni kevéssé kockázatos, feltéve, hogy megfelelő egyéni védőfelszerelést (PPE) viselő, képzett egészségügyi személyzet végzi a feladatot. Az év végéig Indonéziában közel 743 000 Covid19 megbetegedésről és több mint 22 000 halálesetről számoltak be.
A Covid19 első igazolt európai eseteit január 24-én jelentették Franciaországból. Március végére a fertőzöttek több mint negyedét párizsi kórházakban ápolták. A kórházban ápoltak száma áprilisban volt a legmagasabb, 7 148 ember került intenzív osztályra. Speciálisan átalakított vonatok szállították a betegeket a túlzsúfolt kórházakból olyan régiókba, ahol kevesebb volt a megbetegedés. A halálozási arány növekedésével a hullaházak zsúfolásig megteltek. A temetkezési vállalkozásokat utasították, hogy az áldozatokat azonnal temessék vagy hamvasszák el, halotti előkészítés és hozzátartartozói jelenlét nélkül.
Az „új(já)szülött" babák először az 1990-es években jelentek meg. A hiperrealisztikus baba minden részletére ügyelnek: van anyajegye, erezete, könnye és nyála. A még alaposabban kidolgozott babában elektronikus eszköz szimulálja a szívverést, a légzést és a szopást. A baba általában vinilből készül, a valósághűbbek szilikonból. A szempillákhoz emberi hajat használnak, és az elkészült baba néha igazi „újszülött" illatot is kap. Akár úgy is megvásárolható, mintha örökbe fogadták volna: „örökbefogadási" vagy „születési" iratokkal együtt. A vásárlók többnyire babagyűjtők, de akadnak olyanok is, akik átélt trauma, például vetélés után a meg nem született gyerek pótlására használják. A fotós arra törekedett, hogy megmutassa, a mesterséges babák hogyan váltanak ki valódi érzelmi reakciókat a felnőttekben.
A Nymphargus wileyi csak a Yanayacu Biológiai Állomás környékén észlelt példányokból ismert, ezért a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) az "elégtelen adattal rendelkező" fajok közé sorolja. Az ebbe a kategóriába tartozó fajokat gyakran mellőzik a természetvédelmi stratégiák. A Nymphargus wileyi elsődleges köderdőkben él. Az egyedeket éjszaka leveleken lehet megtalálni. A nőstények a tojásokat zselatinos masszában rakják le a patakok fölé lógó levelek hátoldalán, a levélcsúcs közelében. Egy hím a párzási időszakban akár négy fészekaljnyi petét is megtermékenyíthet. A fészkenként 19–28 fehéres színű embrió néhány napig fejlődik, aztán a vízbe pottyanva folytatja metamorfózisát.
A Genfben működő független kutatóprojekt, a Small Arms Survey szerint a világ összes nem katonai célú, magánszemélyek tulajdonában lévő lőfegyverének fele az Egyesült Államokban van. A felmérés szerint a lőfegyverek száma meghaladja az ország lakosainak számát: 393 millió fegyver jut 328 millió emberre. A fegyvertartást az amerikai alkotmány 1791-es keltezésű második kiegészítése teszi lehetővé, és régóta vitatéma az amerikai jogi, politikai és társadalmi közbeszédben.
Lengyelországban az 1920-as évek óta léteznek katonai nyári táborok fiatalok számára. Az ifjú résztvevőket kiképzőtáborokba küldik, fizikai és szellemi kihívások elé állítják, és olyan készségeket oktatnak – gyakran a hadsereg egykori gyakorlóterein –, mint a taktika, a túlélés, az önvédelem és a topográfia. Lőni is megtanítják őket, légpuskákkal és néha fegyverutánzatokkal, például gépfegyverekkel és gránátvetőkkel. A táborokat kaland- és kikapcsolódási lehetőségként, jellemformáló és csapatmunkára ösztönző időtöltésként népszerűsítik. A hazafiság és a nacionalizmus fontos szerepet játszik az iskolai oktatásban.
A svédországi Borlänge településen működő Borlänge Bridge Clubnak mintegy 100 tagja van. Egy időre a Covid19 járvány miatt nem játszhattak, de nyáron megtalálták a megoldást: a játékosokat plexiüveg paravánokkal választották el egymástól. A bridzset, akárcsak a sakkot, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság "szellemi sportként" ismeri el, de még egyiket sem találták alkalmasnak az olimpiai főprogramra. A Svéd Bridzs Szövetségnek jelenleg körülbelül 27 000 tagja van, és évente bridzsfesztivált rendez, ahol több mint 8500 asztalnál játszanak.
A Portótól mintegy 100 kilométerre fekvő kelet-portugáliai Oliveira de Fradesben szeptember 7-én erdőtűz ütött ki, amely elterjedt mintegy 30 kilométerre nyugatra Sever do Vougáig és 40 kilométerre délnyugatra a szomszédos Águeda járásig. Legalább 300 tűzoltó, 100 szárazföldi jármű és tíz tűzoltó repülőgép küzdött a lángokkal az eukaliptuszfákkal teli vidéken. Az eukaliptuszfa a gazdaságilag fontos cellulózipar nyersanyaga, de rendkívül gyúlékony, és kontrollálatlan terjedése nehezíti az erdőtüzek megfékezését. A Portugál Természetvédelmi Szövetség és a Természetvédelmi Világalap közös 2020-as jelentése szerint az európai országok közül Portugáliát sújtják leginkább az erdőtüzek: erdeinek több mint három százaléka leég minden évben.
November közepén 20 éve nem látott politikai zűrzavar alakult ki Peruban. November 9-én a perui parlament alkotmányos vádelemési eljárást indított Martin Vizcarra államfő ellen, aki korrupcióellenes tevékenységével nagy népszerűségre tett szert. A tüntetések Limában kezdődtek, majd az egész országra kiterjedtek. November 10-én Manuel Merinót, a parlament elnökét nevezték ki ideiglenes államfőnek, amit a tüntetők parlamenti puccsnak minősítettek. A tiltakozások fokozódtak, november 12-én és 14-én országos felvonulások zajlottak. Merino november 15-én lemondott. Két nappal később beiktatták az új államfőt, Francisco Sagastit.
Ignatot folyton bántalmazták az iskolatársai, és az iskolapszichológussal is konfrontálódott, miután eljutott hozzá a szóbeszéd, hogy Ignat hímneműként emlegeti magát. A pszichológus volt az első idegen, akinek Ignat megnyílt és mindent elmondott a nemi identitásáról, de kérte, hogy maradjon kettejük között. Persze, az egész iskola megtudta, és a sértések, a megaláztatások állandósultak. Oroszországban sok LMBTQ+ személy rejtőzködik a nem hagyományos szexualitással szembeni megbélyegzés miatt. Az orosz alkotmány 2020 júliusi módosítása kimondja, hogy a házasság egy férfi és egy nő szövetsége, minden egyéb lehetőség kizárt. Volt egy további módosítási javaslat is, amely megakadályozta volna, hogy a transzneműek megváltoztathassák státuszukat a hivatalos iratokban, de ezt a módosítást nem fogadták el. A transznemű emberek házasodhatnak, de nehéz az odáig vezető út.
Az egészségügyi dolgozók a világon mindenütt a frontvonalban harcoltak a Covid19 ellen. A Forbes 2020 novemberi felmérésében a vizsgált 37 ország közül Mexikó 78 200 Covid-fertőzést jelentett az egészségügyi dolgozók körében – ez a legmagasabb egy főre jutó arány a világon. López Obrador elnök kezdetben bagatellizálta a Covid-fenyegetés súlyosságát, engedélyezte a nagy nyilvános összejöveteleket és a felkészülést az idegenforgalmi szezonra. Amikor március végén az esetek száma emelkedni kezdett, lezárások léptek életbe, de az elnök már áprilisban kijelentette, hogy megfékezték a járványt. Május 13-án, alig 24 órával azután, hogy 353 napi halálesettel az ország a világjárvány legpusztítóbb napját regisztrálta, az elnök a korlátozások enyhítéséről döntött. A kimerült egészségügyi dolgozók egyre erősebben bírálták a nem kellően szigorú Covid-ellenes előírásokat.
2021-ben a World Press Photo Story of the Year díjat Antonio Faccilongo Habibi című sorozatával nyerte el, melynek képei ezen a linken tekinthetők meg.
WORLD PRESS PHOTO 2021
Magyar Nemzeti Múzeum
2021. szeptember 24. – október 31.
A kiállítás a Fotóhónap 2021 programsorozat része.