A szépség újrafelfedezése – Válogatás a Phillips őszi aukciójának képeiből

A nagymúltú Phillips ügynökség október 7-én Reframing Beauty címen rendezett aukciót, amelynek képválogatásában a 20. század számos ikonikus fotográfiája is megjelent. A New York-i árverés – és az azt megelőző rövid kiállítás – nem kisebb célt tűzött ki maga elé, minthogy újradefiniálja a szépség fogalmát és annak különböző rétegeit a fotótörténet olyan klasszikus darabjain keresztül, mint Robert Adams vagy Stephen Shore amerikai vidéket megörökítő fotói, Nan Goldin és Diane Arbus portréi, vagy Roni Horn és Hiroshi Sugimoto meditatív és absztrakt képei.

Mit jelent mai, 21. századi szemmel visszatekinteni és újra rácsodálkozni azokra a fotográfiákra, amelyek klasszikusként már rég beleivódtak a művészettörténeti kánonba és a vizuális emlékezetünkbe? Az aukción szereplő alkotók képeiken keresztül egytől egyig átalakították a konvencionális szépséghez való fogalmunkat és viszonyunkat. Ezeket a klasszikus képeket (újra)nézve bejárhatjuk a szépség fogalmának kitágított tereit.

Peter Hujar David Wojnarowiczról készült félalakos portréja (David Wojnarowicz Reclining (II), 1981) az aukció kiemelt képei között szerepel. A magas kikiáltási áron induló fotográfia korábban sosem szerepelt árverésen, először került bemutatásra ebben a kontextusban. A bensőséges és közvetlen képről a szintén képzőművész Wojnarowicz fekvő portréja néz vissza ránk, a művész átható, elszánt és törékenynek tűnő tekintetében benne rejlik a kor halálos járványának, az AIDS-nek az árnyéka, amelyben mind a fotográfus, mind pedig képének alanya érintett volt. A fotó leütési ára 157.500 dollárnál (48.9 millió forintnál) állt meg, és az aukció legdrágább tétele lett.
Nan Goldin ikonikus, szintén a New York-i művészeti közeg szubkultúráját megjelenítő képei is bemutatásra kerülnek az árverésen Diane Arbus fotográfiával egyetemben, amelyek az előző példákhoz hasonlóan a szépséget annak törékenységén és másságán keresztül közelítik meg.

A táj- és városképek képviselői között szerepelnek Stephen Shore és Robert Adams képei. Robert Adams fotográfiáin egyszerre jelennek meg a tájképpé formálódott városi, elmagányosodott részletek és a néptelen, az emberi jelenlét nyomai nélkül rögzített tájképek (South Jetty sorozat). Adams a természeti értékeket, szépséget – az ember által átformált tájat – vizsgálja képein keresztül. Hasonló a kiindulási pont Stephen Shore esetében is, akinek Merced River, Yosemite National park, California, August 13, 1979 című fotográfiája is az ember és a természet viszonyát járja körül, az ő képe azonban egy harmonikusabb (vagy legalábbis egy annak a látszatát keltő) világ egy részletét mutatja be.

Roni Horn sorozatában bár szintén tájképeket látunk, az absztrakt fotográfiák inkább meditatív konceptuális művek mintsem klasszikus értelemben vett tájképek. A művész a Temze felszínéről, különböző időszakokban készített közeli képei London gyorsan változó városi életének metaforáiként jelennek meg. A sorozat szintén utal a mindennapok periodikusságára és változó részleteire, amelyben, amint azt az aukció többi képe is mutatja, a szépség sokféle formában ölthet testet.