Bevezetés a modern fotográfiába – Válogatás a Thomas Walther gyűjtemény képeit bemutató kiállítás anyagából
21 • 12 • 02Cserna Endre
Húsz év óta sem a tér, sem az idő, sem az anyag nem ugyanaz, ami korábban volt. Fel kell készülnünk rá, hogy ezek a nagy újdonságok a művészetek technikáját mindenestől átalakítják, ezáltal befolyásolják magát az invenciót, s meglehet, hogy végül a művészet fogalma is a legvarázslatosabb változáson esik át.
(Paul Valery)
Szeptember tizennegyedikén nyílt meg a Masterworks of Modern Photography 1900-1940: The Thomas Walther Collection című kiállítás a párizsi Jeu de Paume-ban. Franciaországban először látható a New York-i Museum of Modern Art tulajdonában lévő gyűjtemény háromszázötven képéből kétszázharminc – melyek mind a huszadik század első felének és a modern fotográfia születésének dokumentumai. A kiállításon magyar vagy magyarországi születésű fotográfusok képeit is megtalálhatjuk, többek között Moholy-Nagy László, André Kertész, Pécsi József és Martin Munkácsi műalkotásai szerepelnek a két világháború közötti turbulens és izgalmas időszakot bemutató kiállításon.
Az ikonikus képeket és kevésbé ismert munkákat is felvonultató gyűjtemény a fotótörténet egy olyan, a médium fejlődésében máig kulcsfontosságú időszakot jár körbe, amelynek alkotói azelőtt sosem tapasztalt nyitottsággal, kísérletező kedvvel és újító szándékkal használták eszközeiket. Az avantgárd mozgalmak, a politikai feszültségek, a sajtó működésének átalakulása mind annak ágyaztak meg, hogy az új évszázad fotográfusai felfedezzék a fényképben rejlő művészeti és társadalmi lehetőségeket egyaránt.
Elhagyva a képkészítés addig tradicionális, bevett hozzáállásait, formáit a Thomas Walther Gyűjtemény művészei mind Európában, mind Észak-Amerikában a médium új potenciális alkalmazási módjait kutatták. Míg az európaiakra leginkább az olyan mozgalmak hozzáállásai voltak nagy hatással, mint a szürrealizmus és a konstruktivizmus, addig az Atlanti-óceán túlpartján sokkal inkább a piktorializmus meghaladásán, egy tiszta, pontos és valósághű fotográfiai nyelv, a „straight photography” megalkotásán dolgoztak a képalkotók.
E némiképpen eltérő hozzáállásokon túl az intenciók közösek voltak. Akár az ekkor már milliós példányszámokban kiadott képes periodikák hasábjaira vagy politikai propagandaanyagba, akár marketingcélokra vagy egy avantgárd kiállításra szánt fényképeknek – a fotográfia ezen forradalmi generációjának – mindig a lázas, modern élet formahű bemutatása volt a célja. Az átalakuló és felgyorsuló világ új és szokatlan perspektíváinak bemutatására a fotó vált az adekvát, ideális médiummá. Moholy-Nagy gondolatmenetét kölcsönözve – a fotográfia technológiáját hiába találták fel közel száz éve, a fotó (és a film) igazi esztétikai fegyvertára, benne rejlő ereje csak a két világháború között vált ismeretessé és széles körben használttá, úgy az alkalmazott, mint az alkotói területen. Ebben az időben a fotó és a film a modernizmus vizualitásának elsőszámú eszközeivé váltak. Az új nézőpontok persze új témákat, illetve új témafelfogásokat eredményeztek. A mozgás, a dinamika és a sebesség vizsgálata, a modern metropoliszok és az ipari építészet szépségei ugyanúgy az alkotók fókuszába kerültek, ahogyan a pszichoanalízis által felfedezett útvonalon való elindulás, az álmok, az elvonatkoztatott és szürreális jelenetek ábrázolásának új nyelve is.
A közel száz alkotót – köztük olyan neveket is mint Karl Blossfeldt, El Lissitzky, Edward Weston vagy August Sander, de szinte ismeretlen fotográfusokat is – felsorakoztató kiállításon minden eddiginél átfogóbb képet kaphatunk arról, hogy a fotográfia milyen szerepet játszott a korban, milyen hozzáállások és gondolatmenetek határozták meg a művészek fotográfiához való viszonyait.
Masterworks of Modern Photography 1900-1940: The Thomas Walther Collection
Jeu de Paume, Párizs
A tárlat kurátorai Sarah Meister és Quentin Bajac.