Elhunyt Ron Galella, a lesifotózás keresztapja
22 • 05 • 04Baki László
Az 1931-ben Bronxban született Ron Galella, a lesifotósok egyik előfutára 1958-ban végzett Los Angelesben az Art Center College of Design fotóriporteri szakán, és szabadidejében kezdte el fényképezni a filmbemutatókra, különböző eseményekre érkező sztárokat. Később ez olyannyira a védjegyévé vált, hogy a Time magazin egyenesen az amerikai paparazzi fotózás Keresztapjának (the Godfather of the U.S. paparazzi culture) hívta, míg botrányos képei miatt Andy Warhol így nyilatkozott róla:
„Elképzelésem szerint egy jó kép arra fókuszál, ahogy egy híres személy valami ismeretlent csinál. Így az én kedvenc fotósom Ron Galella.”
Rengeteg híres képet készített a Life, Time, Rolling Stone, Vogue és a Vanity Fair magazinoknak a legnagyobb sztárokról, mint például Mick Jagger, Greta Garbo, Brigitte Bardot, Andy Warhol, Sean Penn, Elizabeth Taylor, Marlon Brando és Jackie Onassis.
1972-ben egy bíró elrendelte, hogy maradjon 25 méterre Onassistól és 30 méterre a gyermekeitől, ennek ellenére 1982-ig folyamatosan képeket készített róluk. Első önéletrajzi könyve, az 1974-es Jacqueline több mint 10.000 példányban kelt el; azóta összesen 22 könyve jelent meg. Fotóalbumai mellett számos kiállítása volt világhírű múzeumokban, galériákban, mint például a Foam (Hollandia), a Tate (Anglia) és a MoMA (USA).
Galella képeihez szinte soha nem kért/kapott engedélyt a sztároktól, talán éppen ezért az újságok szerkesztői és az olvasók is imádták vakmerőségét.
„Hiszek abban, amit csinálok. Nincs bűntudatom. Az emberek meg akarják ismerni mások szokásait, életstílusát. Hiába rejtőzködik, hiába takarja el magát esernyővel, a személyisége akkor is látható marad, és ez érdekli az embereket. Ha valaki azt mondja: „Ne fotózz!”, igyekszem betartani, de amíg nem mondja ki, megpróbálok annyi képet készíteni, amennyit csak tudok.”
– válaszolta egy tévéinterjúban Ron Galella arra a kérdésre, hogy mennyire tartja etikusnak a munkáját.
Galella archívumában diák és negatívok vannak világhírű sztárokról, színészekről, politikusokról, művészekről. Érdekesség, hogy az archívumon belül van egy „S” elnevezésű szoba is, ahol eleinte csak Frank Sinatráról készült képek voltak, majd a szoba kibővült John Travolta, Robert Redford, Paul Newman és Ronald Reagen képeivel is.
Galella leghíresebb botránya Marlon Brandóhoz köthető, amikor 1973. június 12-én a híres színésszel került összetűzésbe. Miután több társával együtt követte őt New York kínai negyedébe, mikor megérkeztek, azonnal elkezdték fényképezni az utcán sétáló Brandót. Brandónak nem tetszett, hogy fényképezik, ezért odahívta a lesifotósokat és megkérdezte tőlük, hogy mire van szükségük, ami még nincs nekik. Galella szólalt meg azonnal és arra kérte Brandót, hogy vegye le a napszemüvegét. Válaszul Brando ököllel arcon ütötte és ezt Ron Galella öt foga bánta, valamint az arccsontja is eltörött. Brandót feljelentették, végül peren kívül megállapodtak abban, hogy Brando 40.000 dollárt fizet Galellának az orvosi kezelésekért. Ettől a pillanattól kezdve, ha Brandót akarta lencsevégre kapni, Ron Galella elővigyázatosságból egy amerikaifutball-sisakot viselt.
2010-ben az Oscar-díjas Leon Gast (Amikor királyok voltunk) rendezte a Smash His Camera című dokumentumfilmet Galella életéről és karrierjéről, amelyet a Sundance Filmfesztiválon mutattak be.
Ron Galella álmában halt meg 91 éves korában múlt szombaton a New Jersey állambeli Montville-i otthonában.
Ron Galella képeiből ezen a linken tekinthető meg egy válogatás.