A fotó ereje – Peter Fetterman: The Power of Photography

Miben rejlik a fotó ereje? Ezt a kérdést teszi fel és ad rá válasz(oka)t a The Power of Photography című 2022-ben megjelent fotóalbum, amely kiemelt figyelmet kapott az idei Photo London fesztiválon.

Minden művészeti ág önreflexiójához tartozik a kérdés, hogy mi az, ami művészetté emeli azt, amit alkot – ami a közös, megegyező gyökérhez vezet vissza: mitől művészet a művészet? Ugyanakkor ehhez a kérdéshez illeszthető a különbözőség problémafelvetése is: mi teszi különlegessé és másmilyenné egyik művészeti kifejezésmódot a másiktól? Miben rejlik sajátossága és egyedisége a különböző művészeti formáknak? Miben térnek el a befogadóra gyakorolt hatásukban? Miért és miben más megnézni egy színházi előadást, meghallgatni egy koncertet vagy elolvasni egy verseskötetet? És mi történik akkor, ha ugyanazt a témát dolgozza fel a film, a zene, a könyv vagy a fotográfia?
A The Power of Photography nem az összes felsorolt dilemmát explicit módon megfogalmazva, de hasonló kérdések köré szerveződve jött létre, mégpedig a fotó médiumát középpontba helyezve. A könyv egyik központi állítása, hogy a fotó ereje – vagyis bizonyos értelemben kitüntetett egyedi tulajdonsága –, hogy képes érzelmileg hatni, az érzékenység beszéd nélküli nyelvén megszólalni kultúrákon átívelő módon.

A kulturális meghatározottság egyfajta megkötöttség mind a kifejezés, mind a megértés terepén amellett, hogy számos folyamat és törekvés a világ globalizálódásával egybevágóan arra mutat rá, hogy a kulturális határok oldódnak, átfedésbe kerülnek egymással, ami egymás könnyebb megértését segítheti elő. A közös tapasztalatok is segítenek az empatikus megértés folyamatában a tapasztalat milyenségétől függetlenül, ami a krízis helyzetekre is érvényes. A lassan három éve kezdődött világjárvány is egy ilyen krízis, egy közös tapasztalat, ám válaszaink társadalmilag, csoportonként és egyénileg sok esetben eltért, mégis voltak közös pontok megélésben és hozzáállásokban is.

A The Power of Photography könyv pilot projektje is a pandémia kritikus időszakában született meg, amiből 2022-re létrejött maga az album. A könyv szerkesztője Peter Fetterman gyűjtő és galerista a világjárvány okozta lezárások hónapjai alatt egy digitális naplószerű fotóblogot indított útjára, amelyben a remény hívószava óriási szerepet töltött be. A kezdeményezés célja a pozitív és hétköznapi örömök fellelése és felmutatása, az aktivitás és érdeklődés fenntartása volt, amelyről jól tudjuk, nehéz helyzetekben – szó szerint is – életeket menthet. Fetterman filmesként vágott bele gyűjtői karrierjébe Londonban, ami az 1994-ben alapított, Kalifornia állambeli Santa Monicában található Peter Fetterman Galleryben csúcsosodott ki. A galéria a 20. századi fotóra specializálódott, és egy megkerülhetetlen fontosságú gyűjteményt hozott létre. A kezdeti blog alapkoncepciója, hogy minden nap megosztásra került egy szerző a Fetterman által kiválasztott képgyűjteményből, amelyeket idézetek és egyéb gondolatok kísértek. Ezekből a bejegyzésekből és megosztott töredékekből adta ki a Peter Fetterman Gallery és az ACC Art Books közösen a projekttel azonos címre keresztelt albumát.

Olyan mesterek munkái tekinthetők meg benne, mint Henri Cartier-Bresson, Sebastião Salgado, Sabine Weiss, Sarah Moon vagy Elliott Erwitt. A könyv 120 képet foglal magába személyes hangvételű kommentárokkal, leírásokkal és történetekkel. A könyv egyszerre történeti áttekintés a legfontosabb és megkerülhetetlen alkotók és művek terét illetően, illetve tiszteletadás a művészek és az általuk létrehozott művészeti értékek előtt. Az album kiemelten a 20. századi fotográfiával foglalkozik, olyan fontos fordulópontokat és paradigmatikus képeket beemelve, amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni ahhoz, hogy megértsük, miben rejlett és rejlik a fotó ereje, történetileg hogyan változott a médium a 20. századtól napjainkig.

Az ikonikus képek sok esetben ikonikus személyeket, hozzájuk köthető eseményeket ábrázolnak: Martin Luther King Jr., a Beatles tagjai, Malcolm X, Bob Dylan, Yves Saint-Laurent, Jackson Pollock, vagy Muhammad Ali és Sonny Liston mérkőzése. Személyek mellett természetesen megjelennek az utca- és városképek is, a streetphoto műfajában, illetve szociofotográfiai megközelítések is. Az ábrázoltak, vagyis a képen szereplő személyek mellett az ábrázolók, vagyis a fotográfusok is mára ikonokká váltak.

A 256 oldalas The Power of Photography könyv ereje abban rejlik, hogy egyszerre kezelhető a 20. századi (angolszász-amerikai) fotográfia tömény és sűrített történeti áttekintésének, valamint a szerkesztő személyes fotónaplójának, ami globális kérdésekre reflektál egy mindenki számára megterhelő időszakban a fotó médiumán keresztül. Fotók tömérdek mennyiségben árasztanak el minket percről percre digitalizált világunkban boldog és keményebb pillanatokat és történéseket megörökítve, kurrens, szomszédunkban zajló tragédiákat közvetítve, amelyek mellett az áradat miatt hajlamosak vagyunk elmenni. Ez a kiadvány is arra buzdít minket, hogy álljunk meg, reflektáljunk korunkra, történelmére saját egyéni pozíciónkból.