Ruprech Judit hazai ökoközösségeket bemutató sorozataival nyerte el a Hemző-díjat 2022-ben

Ruprech Judit pécsi fotográfus nyerte el az idei Hemző-díjat. A klasszikus stílusban megfogalmazott sorozatai korunk legfontosabb problémáival, a globális felmelegedés veszélyeivel, illetve a megváltozott magyarországi viszonyok közötti új élet- és gazdálkodási stratégiákkal foglalkoznak.

A Hemző Károly Alapítvány Kuratóriumából álló zsűri – Lajos Mari, Hemző özvegye, Salvarani Zsófia, a művész nevelt lánya, valamint Korniss Péter és Bánkuti András fotográfusok és az alapítvány titkára, Szarka Klára kurátor több, szinte egyenértékűen nívós finalista közül választotta ki Ruprech Juditot a díjra.

Az alapítvány által felkért szakemberek – Bácsi Róbert László, Kocsány Kornél, Somosi Rita, Szigeti Tamás és a tavalyi győztes, Mónus Márton – ezúttal nyolc fotográfust jelöltek a 35 év alatti alkotók számára meghirdetett pályázaton: Ács Mártont, Erdős Dénest, Ilyés Zalánt, Melegh Noémi Napsugárt, Ruprech Juditot, Sivák Zsófiát, Varga Benedeket és Zoltai Andrást. Közülük került ki az idei négy finalista: Melegh Noémi Napsugár, Sivák Zsófia, Zoltai András és Ruprech Judit, aki a Hemző-díjat átvehette június 23-án a Capa Központban.

– mondta a fotográfus, aki a nyimi és nagyszékelyi ökoközösségeket bemutató fotóesszéiben is a közösség erejének döntő jelentőségét hangsúlyozza.

Ruprech Judit: Nyimi Öko Közösség

A Somogy megyében működő Nyimi Öko Közösség formálisan 2010-ben alakult, olyan emberek találkozása folytán, akik elköteleződtek a közösségi szintű kiteljesedési folyamat fontossága mellett. Az ökológia és humánum normái szerint működő csoport a globális környezeti és társadalmi problémákra az összetett közösségi megoldásokban látja a választ, szem előtt tartva a fenntarthatóságot. A tizennégy tag közös értékeket, célokat határoz meg, teljes konszenzussal hoz döntéseket.

A közösség ökológiai mezőgazdasággal és erdőgazdálkodással foglalkozik, erre a célra vásárolták közösen a Nyim határában fekvő, több, mint húsz hektáros földterületet. Első lépésként a természetvédelmi terület által körülölelt egykori szántót rétté, gyümölcsössé és ligetté formálták. Hosszútávú tervük, hogy a faluból a rétre költözzenek. Idén felépülő első házukkal egy leendő ökofalu alapjait teszik le. Korunk gazdasági, szociális, környezeti és egészségügyi helyzetére reagálva szeretnének olyan életmódbeli és technikai jellegű tudást összegyűjteni, valamint gyakorlatot kialakítani, amely a mindennapokban is megvalósítható a vidéki életmódot választók számára.

Ruprech Judit: Nagyszékelyi Öko Közösség

Nyimhez hasonlóan a Tolna megyei Nagyszékely is tagja a magyar élőfalu hálózatnak. Bár nem jelenthető ki a település egészéről, hogy ökofalu, sokan gazdálkodnak vegyszermentesen és alkalmazzák a permakultúrás kertnevelés elveit. A permanent agriculture (azaz állandó gazdaság) kifejezésből származó permakultúra olyan gazdálkodási rendszert jelent, amely a természetben zajló ökológiai folyamatokat veszi alapul. Az ilyen rendszereket a természetes ökoszisztémák változatossága, stabilitása és rugalmassága jellemzi.

A nagyszékelyi öko közösség nem formális szerveződés, szomszédsági-baráti kapcsolatokon alapul. Gyakran segítik egymást közösségi munkával, javak cseréjével. Az állattartás és növénytermesztés mellett többen foglalkoznak a faluban kisiparral (festőnövényekkel színezett gyapjútermékek előállítása, kerámia, bábkészítés, stb).

A jövőben szeretnék egy teljes képet festeni az itt élő közösségről. Ennek első lépéseként tavasszal a közösség egyik tagjával, Kardos Etelkával és családjával kezdtük el a közös munkát.