„A káosz uralja az emberi létet” – Roger Ballen szerint ezek a Ballenesque kiállítás kulcsképei
22 • 08 • 03Punkt
A Mai Manó Házban augusztus 21-ig látogatható kiállítás Roger Ballen dél-afrikai fotográfus életművéből válogat, akinek munkássága összetett és többértelmű, univerzális kifejezőerejű és archetipikus, de mindemellett tele van iróniával, szellemességgel és humorral is. Kísérteties, radikális fotói, amelyeket nehéz kiverni a fejünkből, a saját pszichénkbe vezető felfedezőutakká válnak. Erről így nyilatkozott Roger Ballen:
„A munkám alapján nem vagyok kívülálló művész. Nemzetközi, jól képzett művész vagyok. De azokat, akikkel dolgozom, a társadalom peremén élőknek tekintik. Ennél azonban szerintem fontosabb, hogy a munkám az elméd túloldalára visz el. Érzelmi állapotokra koncentrálok, arra a helyre, amit az emberek jellemzően a perifériára vagy a margóra kényszerítenek és elkerülnek.”
A kiállításon 85 fotó látható, melyekből Roger Ballen kérésünkre ezúttal hetet választott ki és fűzte hozzájuk gondolatait, melyek – egy takeover keretében – a Mai Manó Ház Instagram oldalán jelentek meg.
Úgy éreztem, újjászületek a gyermekkori emlékeim révén. Ahogy a modellt álló fiúkkal beszélgettem, újra megjelent előttem egy lényegi részem, valami, amit rég elfelejtettem, ami régóta álomnak tűnt csak már. A világban tett utazás célja a gyermekkor újrafelfedezése lett.
Nem tudom megunni a Döglött macska, New York című képet. Ezzel kezdődtek találkozásaim az állatokkal. Rájöttem, mi érdekel, megtaláltam az árnyékomat, az utat odabentre – azt, ami a pályafutásom hátralévő részének központi témája lett.
A vidéki Dél-Afrikát járva született meg az esztétikám. Többször elmondtam már, hogy a Dorps: Small Towns of South Africa (Dél-Afrika kisvárosai) című könyvemet tartom a legfontosabbnak. Képletesen és szó szerint is belülre mentem; elkezdtem vakut és négyzetes formátumú fényképezőgépet használni, és megtaláltam azokat a témákat és motívumokat, amelyekkel pályafutásom hátralévő részében dolgoztam.
A Platteland (A vidék) az idegenség, a távoli, akár szürreális helyek konnotációival foglalkozik. A „platteland” végső soron egy lelkiállapotot, egyfajta pszichét jelent, és ez a psziché elválaszthatatlan a dél-afrikai vidék teljes mitológiájától. Emberek, akik a tájjal, a tájban élnek, az ottani emberekkel, állatokkal és növényekkel együtt.
Akkor tekintünk egy fényképet hitelesnek, ha a néző elhiszi, hogy a fotográfus olyan pillanatot örökített meg, amely megismételhetetlen. Ha a tudatalatti nem hisz a kép valódiságában, akkor az alig, vagy egyáltalán nem lesz hatással a nézőre.
Az egyik központi kérdés, amely a Shadow Chamber (Árnyékkamra) idején foglalkoztatott, hogy „káosz vagy rend uralkodik?” Miután közel öt évet töltöttem ezzel a projekttel káosz, idegengyűlölet és abszurditás közepette, világossá vált számomra, hogy a káosz uralja az emberi létet.
A Boarding House (Panzió) készítése során az elmém egy olyan részébe jutottam be, amiről nem is tudtam, hogy létezik. Lenyűgöző volt megtalálni ezt a helyet és ott lenni. Nehéz elmagyarázni, legfeljebb azt tudom mondani, szerintem a legtöbb ember fejében létezik.
„Nem emlékszem, mikor vettem fel először ezt a patkánymaszkot. Lehet, hogy így születtem. Nem tudom, mi van alatta.” – Roger, a patkány
BALLENESQUE – ROGER BALLEN SZERINT A VILÁG
A kiállítás megtekinthető:
2022. június 8. – 2022. augusztus 21.
Kedd – vasárnap 12 és 19 óra között.
Hétfőn és ünnepnapokon zárva.
Kurátor: Baki Péter
A Ballenesque, a The World According to Roger Ballen, az Asylum of the Birds és a The Theatre of Apparitions című Roger Ballen fotóalbumok beszerezhetők a Mai Manó Könyvesboltban.
