Menü

Messzemenők. Ata Kandó 1956-os gyermekportréi a PaperLab Galériában

22 • 09 • 07Kereszty Anna

Ata Kandó és Violette Cornelius munkássága rendkívüli fontos volt az 1956-os forradalom képi láttatásában és jelentőségének elismertetésében, illetve az 1956-os magyar menekült helyzet dokumentálásában. Képeik 2022. október 16-ig ingyenesen megtekinthetők a PaperLab Galériában.

Ata Kandó házassága révén került Hollandiába 1954-ben, miután hét évig dolgozott a Magnum fotóügynökség munkatársaként. A fotóművész 1956-ban az első magyar menekülthullám kibontakozásának hírére Ausztriába utazott, hogy riportfotókat készítsen a menekülőkről.
Barátnőjével, a holland fotográfussal, Violette Corneliusszal együtt fényképezték a forradalom leverése után az osztrák-magyar határra érkezetteket. A két elhivatott fotográfus két héten át együtt élt a menekültekkel és ezalatt több száz bensőséges felvételt készítettek, amelyeket folyamatosan küldtek a nyomdának. Fotóriportjaikat egy albumban, a “cím nélküli PIROS KÖNYV”–ben publikálták, ami már 1956 karácsonyára megjelent Hollandiában. A két fotográfus mellett a tördelő és a nyomda is ingyen dolgozott nagy összefogásban, az emberek szolidaritásuk jeleként pedig megvásárolták a könyvet és az ebből befolyó teljes bevételt felajánlották a menekülő családok számára. Ez a könyv magyarul csak 43 évvel később, 1999-ben jelenhetett meg Édes hazám, isten veled! címmel.

0103

Fotó: Ata Kandó: A határon túl, 1956 © Magyar Fotográfiai Múzeum

A menekülő családok gyerekei szüleiket követve, sorsukba beletörődve hagyták el az országot egy új jövő reményében. A PaperLab Galériában látható válogatás Ata Kandó gyerekekről készített érzékeny portréit mutatja be, ahol a tekintetek többet mondanak minden szónál.

“Azoknak az embereknek, különösen a gyerekeknek a sorsát akartam megmutatni, akik nagyobb szabadságért harcoltak a kommunista Magyarországon. Közel éreztem magam azokhoz az emberekhez, akik elvesztették az országukat, mivel magam is menekült voltam. A férjemmel együtt részt vettünk a kommunista ellenállásban a II. világháború alatt.”

0103

Fotó: Ata Kandó: 1956-os menekültek, Kisfiú portréja © Magyar Fotográfiai Múzeum

0103

Fotó: Ata Kandó: 1956-os menekültek, Kisgyermek portréja © Magyar Fotográfiai Múzeum

Ata Kandó Budapesten született 1913. szeptember 17-én Görög Etelka néven, és miután nem tudta kimondani keresztnevét Atának hívta magát. Ezt a nevet, amit édesanyja nyitott nevelési elveinek köszönhetően meg is tarthatott, és használta élete végéig. A Kandó név pedig első férjének családi nevéből lett. Személyiségét, élettörténetét – ahogy mindenkiét – alapvetően meghatározta családi háttere, szülei hihetetlen nyitottsága, életereje, intellektusa. Édesapja Görög Imre gimnáziumi tanár, aki a későbbiekben orosz klasszikusokat fordított. Édesanyja Beke Margit a skandináv irodalom magyar nyelvű fordításában vált egyedülállóvá. Sok országban töltött éveket, rengeteg táját ismerte meg a világnak, évekig élt Franciaországban, Hollandiában, Amerikában, Angliában, élete utolsó szakaszában az Amszterdamhoz közeli Bergenben lakott. Fotói a világ több gyűjteményében megtalálhatók. Ata Kandó 2017. szeptember 14-én hunyt el.

0103

Fotó: Ata Kandó: 1956-os menekültek, Kisfiú –portré © Magyar Fotográfiai Múzeum

0103

Fotó: Ata Kandó: 1956-os menekültek, Anya és gyermeke © Magyar Fotográfiai Múzeum

0103

Fotó: Ata Kandó: 1956-os menekültek, Kisfiú portréja © Magyar Fotográfiai Múzeum

Jegyzetek

Messzemenők. Ata Kandó 1956-os gyermekportréi
PaperLab Galéria
2022. szeptember 7. – 2022. október 16.
Kurátor: Kereszty Anna

A kiállítás a Fotóhónap 2022 programjának része