„Ha egyetlen dolog számít, minden számít” – Válogatás Wolfgang Tillmans MoMA-ban megrendezett To look without fear című kiállításának képeiből

Wolfgang Tillmans karrierje minden bizonnyal mérföldkőhöz érkezett: a New York-i The Museum of Modern Art teljes hatodik emeletén retrospektív kiállítása nyílt To look without fear címmel, amely egészen 2023. január 1-jéig látható. Mintegy 350 fotó, videó és multimédiás installáció várja a látogatókat.

A tárlat laza kronológia mentén követi végig Tillmans pályafutását, a ’80-as évekbeli kísérletektől kezdve, a legújabb, eddig soha nem látott alkotásokig. A fotográfus a kilencvenes években lett ismert: barátairól, szórakozóhelyekről és raverekről készített fotói ekkor jelentek meg a brit i-D magazin oldalain. Ebből az időszakból származik az egyik legismertebb képe is: a Lutz & Alex sitting in the tree (1992).

Tillmans eddigi több mint harmincéves tevékenysége során folyamatosan feszegeti a fotográfia határait, kísérletezik a médium nyújtotta lehetőségekkel, anyagokkal, technikákkal. Az éjszakai élet eksztatikus képeitől a fényképezőgép nélkül készült absztraktokig, a portréktól, társadalmi mozgalmak dokumentálásától a csendéletig, a csillagászati jelenségektől az intim aktokig, minden szerepel a repertoárjában. Újabb és újabb megközelítéseket alkalmaz, ez a törekvése pedig egybeesik az elektronikus zenével kapcsolatos kísérletezéseivel. Tillmans utóbbival is régóta foglalkozik: a zene kulturális jelentőségével és a zenehallgatás közös élményével. A To look without fear kiállításon, a Moon in Earthlight (2021) című albuma is hallható egy audiovizuális installáció keretein belül.

Tillmans munkái az alanyaival való mély törődést tükrözik és az emberi kapcsolatok fontosságát hangsúlyozzák. Az AIDS-válság közepette a túlélést és a veszteséget ábrázolta; foglalkozott a katonai erők média általi esztétizálásával; hangot adott és ad a mai napig az LMBTQ+ közösségeknek; valamint nyomon követi a globalizmus terjedését is.

Azonban a jelen kihívásaira is reflektál, jó példa erre a 2020-as Lüneburg (self) című kép, amelyen egy bontatlan, átlátszó vizespalackhoz támasztott iPhone látható. A vizes üveg alatt műanyag tálca, mögötte pedig egy üres szoba, ami – tekintettel a covid járványra – arra utal, hogy egy kórházban készült a fotó. A telefon képernyőjén megjelenő videóhívás mintegy ablak, a külvilággal való kapcsolattartás egyetlen eszközeként jelenik meg. A fénykép tömör összefoglalása annak, hogyan változott életünk a pandémia idején: a tér és a média olyan átrendeződését éltük át, amely az együttlét formáit és a tapasztalatszerzés lehetőségeit egyaránt érintette, és amelyben az anyagisághoz és a vizualitáshoz való viszonyunk újradefiniálódott.

Az az egyedi mód, ahogyan a művész képeit installálja, jelentősen eltér a megszokottól és önmagában is értelmezhető performanszként. A képek gyakran keretek nélkül, közvetlenül a falra ragasztva vagy egyszerűen felcsíptetve láthatóak. Méretük és elrendezésük mindig az aktuális kiállítótérhez igazodik, olykor egész termeket töltenek meg a padlótól a mennyezetig; a MoMA-ban a képméretek az óriásplakáttól a képeslapig terjednek. Tillmans nem egyszerűen csak dolgozik a különböző műfajokban, belakja és kibővíti őket, így garantáltan maradandó élmény lesz a kiállítás megtekintése és értelmezése.